Szovjetunió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. június 23.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

A „szovjet” lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: szovjet (tanács).

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Союз Советских Социалистических Республик

↓

1922. december 30. — 1991. december 25.

↓


(Részletek)	(Részletek)

Mottó
Пролетарии всех стран, соединяйтесь! (Világ proletárjai, egyesüljetek!)

Térkép

Általános adatok

Főváros

Moszkva

Területe

22 402 200 km²

Lakossága

293 047 571

Hivatalos nyelv(ek)

Orosz

Vallás(ok)

Nemzeti ünnep

Himnusz

Internacionálé (1922–1944),
Szovjet himnusz (1944–1991)

Törvényes fizetési eszköz

Szovjet rubel

Történelem

{{{Történelem}}}

Kormányzat

Államforma

Szocialista köztársaságok szövetsége

Dinasztia

Államfő

Főtitkár:
V. I. Lenin (1922 - 1924)
J. V. Sztálin (1924 - 1953)
G. M. Malenkov (1953)
Ny. Sz. Hruscsov (1953 - 1964)
L. I. Brezsnyev (1964 - 1982)
J. V. Andropov (1982 - 1984)
K. U. Csernyenko (1984 - 1985)
M. Sz. Gorbacsov (1985 - 1991)

Államfő-helyettes

Kormányfő

Törvényhozás

Előd és utódállamok

←

→
→
→
→
→
→
→
→
→
→
→
→
→
→
→

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovetszkij Szojuz] vagy CCCP) kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam után. 1945-től 1991-es széthullásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.

A hidegháború során a Szovjetunió vált a világ kommunista államai elsődleges mintájává; a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Politika
3 Gazdaság
4 A Szovjetunió Kommunista Pártja
5 Kultúra
6 A Szovjetuniót alkotó köztársaságok és az utódállamok
- 6.1 Átmenetileg fennállt szovjetköztársaságok
- 6.2 El nem ismert államok a volt Szovjetunió területén
7 Média
- 7.1 Újságok
8 Ünnepek
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: A Szovjetunió története

A Szovjetuniót hagyományosan az Orosz Birodalom utódaként tartják számon. Az utolsó orosz cár, II. Miklós, 1917 márciusáig uralkodott, majd a következő évben családjával együtt kivégezték. A Szovjetuniót 1922 decemberében alapították meg a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként.

[szerkesztés] Politika

Bővebben: A Szovjetunió politikája

A Szovjetunió kormánya igazgatta az ország gazdaságát és társadalmát. A fontosabb kérdésekről a vezető politikai szervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) döntött.

[szerkesztés] Gazdaság

Bővebben: A Szovjetunió gazdasága

Felbomlása előtt a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917. októberi oroszországi forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A Szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra nőtt.

[szerkesztés] A Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.

[szerkesztés] Kultúra

Bővebben: A Szovjetunió művészete és A Szovjetunió irodalma

A Szovjetunió kultúrája sok változáson ment keresztül az ország 70 éves fennállása alatt. A bolsevik puccsot követő első 11 évben (1918–1929) relatív szabadság állt fenn, a művészek számos művészeti ággal kísérleteztek hogy megtalálják az igazi szovjet művészeti irányzatot. Lenin azt akarta, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen.

[szerkesztés] A Szovjetuniót alkotó köztársaságok és az utódállamok

A Szovjetuniót 1956 és 1991 között 15 köztársaság alkotta, amelyek a Szovjetunió megszűnésének évében korábbi határaikat megtartva váltak önálló államokká. Szoros értelemben Észtországot, Lettországot és Litvániát nem tekintik a Szovjeunió utódállamainak, ugyanis ezek még a Szovjetunió felbomlása előtt kiléptek az államszövetségből, illetve hivatalos álláspontjuk szerint jogszerűen soha nem is csatlakoztak ahhoz.

A 15 utódállam:

Tagköztársaság	A Szovjetunió része	Mai országok	GUS	NATO	EU	EURASEC	GUUAM	háború a biztonságért	SCO
Azerbajdzsáni SZSZK	1936–1991	Azerbajdzsán	1991	–	–	–	1997	–	–
Fájl:Flag of Estonian SSR.svg Észt SZSZK	1940–1991	Észtország	–	2004	2004	–	–	–	–
Belorusz SZSZK	1922–1991	Fehéroroszország	1991	–	–	2002	–		–
Grúz SZSZK	1936–1991	Grúzia	1993	–	–	–	1997	–	–
Fájl:Flag of Kazakh SSR.svg Kazah SZSZK	1936–1991	Kazahsztán	1991	–	–	2002	–		1996
Kirgiz SZSZK	1936–1991	Kirgizisztán	1991	–	–	2002	–		1996
Lett SZSZK	1940–1991	Lettország	–	2004	2004	–	–	–	–
Fájl:Flag of Lithuanian SSR.svg Litván SZSZK	1940–1991	Litvánia	–	2004	2004	–	–	–	–
Moldáv SZSZK	1940–1991	Moldova	1991	–	–	megfigyelő	1997	–	–
Fájl:Flag of Armenian SSR.svg Örmény SZSZK	1936–1991	Örményország	1991	–	–	Megfigyelő	–		–
Oroszországi SZSZSZK	1922–1991	Oroszország	1991	–	–	2002	–		1996
Tadzsik SZSZK	1929–1991	Tádzsikisztán	1991	–	–	2002	–		1996
Türkmén SZSZK	1925–1991	Türkmenisztán	1991 – 2005	–	–	–	–	–	–
Fájl:Flag of Ukrainian SSR.svg Ukrán SZSZK	1922–1991	Ukrajna	1991	–	–	megfigyelő	1997	–	–
Üzbég SZSZK	1925–1991	Üzbegisztán	1991	–	–	–	1999–2005	–	2001

[szerkesztés] Átmenetileg fennállt szovjetköztársaságok

Kaukázusontúli Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság (1922–1936). A Szovjetuniót alapító négy állam egyike volt, a Kaukázustól délre élő népek közös szovjetköztársasága volt, három alkotórésze (Azerbajdzsáni SzSzK, Grúz SzSzK, Örmény SZSZK) 1936-tól önálló szövetségi köztársaságokká váltak, 1991 óta pedig függetlenek.
Karél–Finn Szovjet Szocialista Köztársaság, (1940–1956). 1940-ben jött létre az addig az Oroszországi SZSZSZK-hoz tartozó Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságból, kiegészülve az 1939-40-es szovjet-finn háború során megszerzett területek egy részével. 1956-tól újra Oroszország autonóm köztársasága lett. Jelenleg Oroszország egyik tagköztársasága.

[szerkesztés] El nem ismert államok a volt Szovjetunió területén

Abházia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
Dél-Oszétia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
Transznisztria – Nemzetközi jogilag Moldova autonóm köztársasága, ténylegesen pedig független állam.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

Argumenti i Fakti
Bakinszkij Rabocsij
Donyeckij Proletarij
Izvesztija
Krasznaja Zvezda
Moszkovszkij Komszomolec
Pravda
Rabocsaja Gazeta
Rabocsij
Rabocsij i Szoldat
Trud

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	magyar neve	orosz neve	Megjegyzés
január 1.	Újév	Новый Год	A legnagyobb ünnep az évben, az orosz hagyomány szerint
január 7.	Karácsony	Рождество	ortodox karácsony
február 23.	A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta napja	День Советской Армии и Военно-Морского Флота	Ezen a napon alakult 1918-ban a vörös hadsereg, munkanap.
március 8.	Nemzetközi nőnap	Международный Женский День	-
április 12.	Az űrhajózás napja	День Космонавтики	Ezen a napon tett Föld körüli utat 1961-ben Jurij Gagarin
május 1.	A munkások szolidaritásának ünnepe	Первое Мая - День Солидарности Трудящихся	a felvonulások napja
május 9.	A győzelem napja	День Победы	1945-ben ezen a napon lett vége Európában a második világháborúnak (A háborúnak május nyolcadikán lett vége, de az egyik kapitulációs okmányt május kilencedikén írták alá.)
október 7.	A Szovjetunió Alkotmányának napja	День Конституции СССР	-
november 7.	A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja	Седьмое Ноября	A bolsevik forradalom ezen a napon volt 1917-ben.