Trockizmus
| Kommunizmus |
|---|
| Alapfogalmak |
| Irányzatok |
| Kommunista internacionálék |
| Nevezetes kommunisták |
| Kapcsolódó témák |
| Mai szocialista államok |
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A trockizmus a kommunista eszmeáramlatok egyike, amely Lev Davidovics Trockij szovjet politikus és forradalmár nevéhez kötődik. A trockizmus a Marx és Lenin-féle kommunista elmélet továbbfejlesztett változata. Maga Trockij sosem használta a trockizmus szót, mivel elméletét az eredeti lenini elmélettel egyezőnek tartotta, szemben az általa ferdülésnek tartott sztálinizmussal.
Trockij főbb újításai:
- A kapitalizmus világméretű megdöntése nélkül nem lehetséges létrehozni a kommunista társadalmat. Ezért nem lehet az Oroszországban győztes kommunista forradalom célja a kommunizmus építése Oroszországban, ugyanis ebben az esetben a kommunista rendszer egyetlen országban sem képes ellenállni a világkapitalizmusnak. Tehát az Oroszországban győztes kommunisták feladata a világforradalom elősegítése.
- A szegényparasztság forradalmi osztályként való elutasítása. Trockij szerint egyetlen forradalmi osztály a proletariátus. Ebben Trockij az eredeti marxi elképzelést osztja. (Napjainkban követőire ez már nem annyira jellemző.)[1]
- Állandó forradalomra van szükség, a proletárdiktatúra bevezetése után is, mivel ellenkező esetben a proletárdiktatúra apparátusa ( állami bürokrácia ) a kapitalizmus visszaállítása nélkül is burzsoáziává válik,így ezáltal egy eltorzult munkásállam jön létre ahol nem tömegek gyakorolják a hatalmat a munkástanácsok révén, hanem a bürokraták a diktatórikussá vált államhatalom segítségével.Trockij Marx és Lenin szerint haladt, szó szerint vette. A permanens forradalmat Lenin is vallotta, a bürokrácia térnyerését maga is látta utolsó éveiben ,természetesen írt is erről.
Trockij 1938-ban saját kommunista világmozgalmat hozott létre Negyedik Internacionálé néven. Az egyik trockista internacionálé az ICFI jelenleg 50 országban rendelkezik helyi tagozatokkal, melyek közül a legnagyobbak Portugáliában, Srí Lankán, a Fülöp-szigeteken és Pakisztánban vannak. Portugáliában az erősen trockista befolyás alatt álló Bal Blokk több mint kilenc százalékot szerzett a parlamenti választásokon.[2]
A trockizmus több helyen részt vett a kormányzat munkájában: Franciaországban a Lutte Ouvrier bejutott a parlamentbe, Angliában pedig részesei lettek az önkormányzatoknak.
Magyarországon tisztán trockista csoport nem alakult ki, az átmeneti jellegű trockizmus azonban kimutatható az 1929-ben alakult, Hartstein Iván és Fürth Barnabás vezette Marxista Ellenzéki Frontnál, a Kassák Lajos-féle Munka-kör esetében, vagy Weisshaus Aladár Népmozgalmában és Stolte István Miklósnál.[3]
József Attilát a pártból való kizárásakor szintén trockizmussal vádolták meg.
A trockisták általában mintaértékűnek és autentikusnak tekintették a magyarországi 1956-os eseményeket, melyet a munkástanácsok forradalmának láttak.
Vietnamban az 1945-ben igen jelentős befolyásra tettek szert, különösen Tonkin megyében ahol egy tanácsköztársaságot hoztak létre. Ezt később Ho Si Minh csapatai verték le, felszámolva ezután a vietnami trockista mozgalmat.
Igen nagy befolyású volt Bolíviában az 1950-es években, főképp a szakszervezeti alapoknak köszönhetően.
Napjainkban jelentős a brazil trockista szervezet tevékenysége (a Dolgozók pártjában), Algériában (itt is Dolgozók pártja).
A legtöbb trockista irányzat a munkásosztály autentikusnak szerveződésének tekinti az egykori lengyelországi Szolidaritás mozgalmat,mert véleményük szerint azért hozták létre,hogy a munkásállamot megszabadítsák a bürokratikus elnyomástól,és a dolgozó tömegek alulról szerveződő tanácsdemokráciájával váltsák fel. [4][5]

