Politika
A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. A politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozik a politikatudomány.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A politika szerepe
- A tevékeny politika valójában érdekek harca a közéletben, leginkább a közhatalomból való részesedésre vagy a közhatalom döntéseinek befolyásolására való igyekezet.
- A tétlen politikai szerep pedig, hogy a közösség egyszerű tagja elfogadja a közhatalom döntéseit, mivel úgy gondolja, hogy nem tudja azt befolyásolni.
[szerkesztés] A politika tevékeny szereplői
A politikai cselekvő szereplői felléphetnek egyénileg vagy érdekcsoportokon keresztül, úgy mint közhatalom, társadalmi szervezet, mozgalom, petíciós bizottság, polgári engedetlenség és a közéletről a tájékoztatással foglalkozók. A politika fontos szereplői a közéleti választások és népszavazás résztvevői. Két változat használatos a politika szereplőire:
- a politika a közhatalom (politikai hatalom) feladata, amit az egyszerű polgár nem tud befolyásolni;
- a közösség tagjainak joga és kötelessége a közügyekben részt venni, hogy jó döntések születhessenek. E szerint, ne bízzuk magunkat teljes mértékben a közhatalomra, mert az így kisajátíthatja saját közös sorsunk irányítását.
[szerkesztés] A politika alapvető céljai
Alapvetően a politika célnak három különböző értelmezése létezik:
- a társadalom működésével kapcsolatos legkedvezőbb szabályozás létrehozása, működtetése, mely biztosítja a társadalom működésével kapcsolatos érdekeket;
- vagy egy törvényesített elnyomó uralmi rendszer biztosítása;
- illetve a vallási „paradicsomi aranykor” helyreállítása, akár harc árán, modern köntösben, mint például a marxizmus és a világbéke megvalósítása. A megvalósítási filozófiája ellentmondásos, mivel harccal akar világbékét teremteni.
[szerkesztés] Politikai eszmék
Politikai ideológiák célja az (érvényes vagy a mindenkori) az emberi társadalom működtetésének a megismerése, és ennek alapján, irányelveket állapít meg. Legtöbbször valamely társadalmi struktúrán belüli csoport (rend, osztály, réteg, politikai csoport) érdekét tükrözi, s egyben sajátos szemléletmódját, valamint a végső célját hirdeti.
[szerkesztés] Politikai rendszerek
A politikai rendszer a vezér vagy a hatalom formájára utal.
[szerkesztés] Szakpolitikák
- belpolitika
- külpolitika
- gazdaságpolitika
- pénzügypolitika
- költségvetési politika
- oktatáspolitika
- tudománypolitika
- szociálpolitika
- családpolitika
- közlekedéspolitika
- ifjúságpolitika
- egyházpolitika
- drogpolitika
- fogyatékosságügyi politika
- várospolitika
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- Politikai filozófia. Szöveggyűjtemény (szerk. G. Fodor Gábor) ; Rejtjel Kiadó Kft.2001 Budapest. ISBN 963-9149-59-4
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Politikaelmélet.lap.hu - linkgyűjtemény
- Politika.lap.hu - linkgyűjtemény
- politikus.lap.hu - linkgyűjtemény
[szerkesztés] Forrás
- Pénzes Ferenc: Közpolitika

