Vita:Politika

nemzetellenes

A nemzetellenest mindenképpen kivenném a politikai fogalmak közül: ez a szó csak propagandacélokra használatos. Ezzel az erővel azt is beírhatnánk, hogy munkás-paraszt, liberálbolsevik, nép-nemzeti, stb. --Dhanak 2004. december 8., 17:40 (CET)

Ne haragudjatok, de ez olyan mekkmesteres, hogy a politika "célja egy ország általános értelemben vett irányítása". Ennyire leszukiteni azert megsem kene szegenyt. Ha ez igaz, akkor en a politikatudomanyi szakon orszagiranyitastant tanulok 4 eve. Kicsit felhaborito is ez, mivel a szerzo szembeallitja a szo eredeti ertelmevel, amit ezek szerint mar tulhaladottnak itel. Olyan gondolkodokat vesz ezzel semmibe, mint Platon, vagy Arisztotelesz, de a ma elo legnagyobb tarsadalomfilozofiai, es politikatudomanyi gondolkodok szerint sem ezt jelenti ma a politika.

Alkotmány

Magyarország jelenlegi alkotmányának alapja az 1949. évi XX. törvény helyett = jelenlegi alkotmánya az 1949. évi XX. tv. Abban az értelemben, hogy ennek a törvénynek a módosítása az alkotmány, és a sorszámát viszi magával, a megállapítás helyes. Abban az értelemben, hogy az eredeti 1949-es törvényre épülne viszont nem, hiszen az eredeti 1949-es szövegből szinte semmi sem maradt benne, ahogy mondani szokták, csak a főváros megnevezése...

Külső linkek

Egyik sem igazán ide való. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 27., 00:19 (CET)

• A Bibó István társaság (politikai társaság, nem párt)
• Meghatározás a politikáról
• Vélemény a mai hazai politikáról
• politika és szabadság
• független médiából
• a politika szimbolikus világa

"Fő kérdés: Mi van? Mi legyen?"

az alábbi bekezdésekkel. Szerintem nagyon viccesek. Pendragon 2006. március 18., 20:50 (CET)

Max Weber Politika, mint hivatás c. könyve alapműnek tekinthető. Weber a XX. század elején élt. A politikatudomány soha nem lehet teljesen értékmentes. A tudós nem jelenthet elfogultságot. Elemzés közben nem lehet más értéket leminősíteni. Fő kérdés: Mi van? Mi legyen? Ez már kívül esik a politológia tudós hatáskörén. A jóslások nem tartoznak a hatáskörükbe. Társadalomtudományi igény szerint a politológus beszéljen a jövőről, adjon útmutatást. Jövőbemutatás esetén ne ríjon le róla, hogy melyik irányzat képviselője.

Politika természete

A politika konfliktusok világa, konszenzusra való törekvés. Egyszerre van jelen a konszenzus és a konfliktus. A politika természete arra épül, hogy verseny van. A választó meg tudja állapítani, hogy melyik pártra szavazzon. A konfliktus joga, a mérték számít. Külpolitikai elitekben fontos nemzetközi kérdés, ebbe megállapodásra jutottak a pártok. A politika természete a demokrácia természete. Konszenzusra azért van szükség, hogy a verseny egy bizonyos szinten ne menjen túl. Demokrácia legfontosabb jellemzője, hogy plurális. Nem lehet az értékvitákat felülírni. Több egyenrangú értékrendszer versenyzik egymással. Ezt a tételt kevesen osztják.

Politika néhány alapfogalma

• Hatalom – döntésképesség, döntés befolyásolás. Döntéseket hozhatnak a politikusok. Születhetnek formálisan és informálisan. XX. század végének politikája kettős természetű. Olyan szereplők is megjelennek a közéletben, akinek nincsen képviseleti joga. Informális szint. Tony Blairt Alastair Campbell juttatta hatalomra. A hatalom magába foglalja a többséget és a kisebbséget (parlamenti). A hatalom a mindenkori választás többsége.
• Elfogadottság – szűkebb értelemben elfogadottság. Tágabb értelemben tiszteletreméltóság. Nyugat Európában egy recesszió nem kérdőjelez meg a politikusok elfogadottságát. Kelet-Közép Európában egy gazdasági visszaesés esetén a politikusoktól megvonják a bizalmat. A közvélemény a 100 napos programokat preferálja.
• Tekintély – autoriter elvű a vezéreszme nevében. A tekintély egy értékfogalom. Minden rendszernek szüksége van egy olyan többletre, amit az emberek elfogadnak és tisztelnek. Van jó és rossz tekintély. Rossz tekintély autoriter. Jó tekintély szabadságot, társadalmi közérzetet javítja.
• Szuverenitás – A fő kérdés, hogy kik alakítják a politikát és milyen keretek között. Szuverén az, akinek képessége, lehetősége van, hogy politikai döntéseket hozzon. Szuverén az állam. Rendelkezik kényszerítő eszközzel is, ez az állami szuverenitás része. Ma a belpolitikának nincs akkora súlya, mint a 20-30 éve.

Modern politika kialakulása

Megjelenik a liberális demokrácia. Európa a XIV. század előtt liberális volt, de nem demokratikus. Kialakul az általános választójog. A modern politikának 100 éves hagyománya van. A modern politika alapfeltétele a pártok. Tömegszervezetük legyen, képesek legyenek országos mozgósításra. Fontos tényező az ideológia, a karizmatikus vezetők és a kommunikációs hálózat. Korábbi pártok kizárólag a parlamentben léteztek. A modern politika egy közvetített műfaj. A XX század végén jelenik meg a perszonalizáció (Magyarországon 1998-ban Horn-Orbán vita közvetítése). A modern politika kompetitív, versengő politika.

Politika három fajtája

• politics - az a réteg, ahol a politikai konfliktusok zajlanak le
• polity - a politikai rendszer leírása, hogyan épül fel az államrendszer. Milyen intézmények vannak benne
• policy - közpolitikát értjük rajta. Szakpolitikai döntéshozatal. Pl: honvédelem, egészségügy, környezetvédelem stb.

1990 után a magyar rendszerváltás eredményeképp két szándék keresztezte egymást.

• leváltani a korábbi politikai elitet
• fenntartani a folytonosságot

Csizi majd jön, és kiegészíti rendesen, ha már nem jegyzeteltem az óráin rendesen. Nikita 2006. március 18., 22:01 (CET)

Zagyvaság be!

Elszántam magam, hogy átnézem a Politika szócikket, de elfogultság miatt le kell erről mondanom. Ha a Lővy Bernátban mulatsággal vegyes iszonyatot keltő mondatokat "Zagyvaság ki!" összefoglalással kihajítanám, örök életre rajtam maradna a kicsinyes bosszúálló bélyege:) Úgyhogy munkára, lovagok!--Godson ^fóruma 2006. augusztus 25., 14:43 (CEST)

Érzünk most így egy páran. Attól félek, hogy ennek a cikknek a rendbetétele LB barátunkra vár... Már ha elengedi a rekeszizom-szorítás... --Burumbátor ^társalgó 2006. augusztus 25., 14:52 (CEST)

Ilyen az, ha egy gazdasági újságíró megmondja a politikáról a tutifrankót. Rekeszizom-szorító. Főleg, hogy a wikipédia szabadon, bárki által szerkeszthető, de ő mégsem élt vele, inkább reklamált. Antall József után szabadon (ha már politika): "tetszett volna forradalmat csinálni" :) Pont.

Nem tudom, nálatok hogy van, de nálam a jobboldali dobozka (melyben Kék Edit konkrétan ide vezet) eltakarja a szöveget, az oldal (többszöri) frissítése, meg (mégtöbbszöri) újrabehívása után is. --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 25., 23:41 (CEST)

Kiszedtem egy csomó részt, amelyek fentebb megtalálhatóak. Az egyetemi jegyzetet (ha az volt) nem volt szerencsés egy az egyben bevinni, mert csapongó és inkoherens lett az eredmény. -- nyenyec ☎ 2006. augusztus 26., 04:58 (CEST)

_________________

Pár évtizede ez volt a "politika" szó értelmezése (így tanultam): >>A politika a hatalom megszerzésének és megtartásának az eszköze.<< Nem több, nem kevesebb. Minden más megfogalmazás erre vezethető vissza, csak szebben van megfogalmazva..

Tekintély és legitimitás

Aki tud jobb meghatározásokat a mostaninál a tekintélyre és legitimitásra, ne tartsa magában. Sajnos a mostani szövegből nem tűnik ki, hogy mi a pontos különbség a kettő között. -- nyenyec ☎ 2006. augusztus 26., 04:58 (CEST)

Én a kettő közötti külnbséget a nép, az istenadta nép oldaláról közelíteném meg. Annak az embernek van tekintélye, akinek az utasításait önként és dalolva hajtjuk végre. Amely potentát azonban legitim, annak az utasításait azért hajtjuk végre, mert valamikor a múltban egy jogi aktus során biztosítottuk részére a hatalmat.

A tekintélyt egy ember kivívja magának, cselekedeteivel bebizonyítja a tömegeknek, hogy amit mond és csinál, az jó ezért érdemessé válik a követésre. A nép ezt felismeri, és örömmel, saját jószántából megteszi, amit a tekintélyes ember mond neki.

A legitimitás ezen túlmenően a tekintély jogi eszközökkel való biztosítása, például valakit egy választáson megválasztanak.

A legjobb példa: ki volt 1987-ben a Közgázon a leghatalmasabb ember? Csáki Csaba rektor. De ki volt a legtekintélyesebb?? Nos, ketten voltak: Kakas Antal irodagépműszerész és Nagy T. István buszsofőr.

Hát, kb. ez a különbség. --Burumbátor ^társalgó 2006. augusztus 26., 07:19 (CEST)

A következőket találtam erről. The Blackweell Encyclopedia of Political Thought:

Authority:

• "First their is the broad and elastic approach [...] authority is used to refer to any system of power or social control that is regarded as legitimate by those involved in it"

Tehát kb.

• tágabb értelemben az autoritás bármely olyan hatalmi rendszer jellemzője, amelyet résztvevői legitimnek fogadnak el

Ezzel az a baj, hogy könnyen összekeverhető a legitimitással.

Hannah Arendt:

If authority is to be defined at all it must be in contradistinction to both coercion by force and persuasion by argument

Azaz, erővel kikényszerítés, vagy érvekkel meggyőzés. Ez meg a hatalommal keverhető össze könnyen.

Hiába, meg kell írni a szócikkeket.

-- nyenyec ☎ 2006. augusztus 26., 08:15 (CEST)

Gondold meg: ezekkel az a bajom, hogy a magyarban felállítható egy fonák nyelvi aránypár.

Akinek tekintélye van, nem biztos, hogy legitim vezetője a közösségnek.

Aki legitim vezetője egy közösségnek, nem biztos, hogy tekintélye is van előttük.

A tekintélyt csak kivívni lehet, a legitimitást kiharcolni is. Nagy különbség, de nehéz olyan egyszerű nyelvekben, mint az angol, ezeknek megfelelőt találni. --Burumbátor ^társalgó 2006. augusztus 26., 08:31 (CEST)

A tekintély és a legitimitás úgy viszonyul egymáshoz, ahogy az erkölcsi normák a legalitási normákhoz (=törvények). Gyakran nem esnek egybe. Ilyen esetben az erkölcs felsőbbrendű, a törvény viszont erősebb. Kettejük drámai összeütközése a forradalom. --vilain 2006. augusztus 26., 10:20 (CEST)

Megnövekedett entrópia (lektor sablon)

Újra át kéne olvasni, átfogalmazni, tömöríteni, belső ellentmondásokat felszámolni.

A politika különböző definícióit egy helyre kéne gyűjteni és valahogy megoldani, hogy ne mondjanak ellent egymásnak, illetve legyen világos, hogy melyik szakaszban beszélünk a szűkebb és a tágabb fogalomról.

Példák arra, hogy mit kéne kivenni, pontosítani, átfogalmazni:

• Az én ízlésemnek a mostani szöveg túl sokat beszél társadalmi osztályokról. Jó lenne, ha az olyan kijelentéseket értelmezéseket, amik az osztályokkal foglalkoznak tulajdonítanánk valakinek. Lásd: WP:IDÉZD
  • Pl: "A politika tartalmát egy adott osztály vagy osztályszövetség érdekei határozzák meg. " csak így bele a levegőbe.
• "A politikai tevékenységek szubjektumai az állam polgárai." - és az Európai Unió és a NATO és az ENSZ? És a politika tágabb értelmezése (egy szervezeten belüli döntéshozási folyamat).
• "Egy állam politikájában megkülömböztető a kül- és a belpolitika.A külpolitika tartalma az államok közötti viszonyok fenntartása és szorosan meghatározza az illető állam belpolitikája."
  • Ez totálisan a levegőben lóg, kísérletet sem tesz arra, hogy akár röviden definiálja bármelyiket, vagy említést tegyen a politika többi alterületéről.
• "A politikát a gazdasági viszonyok mozgása determinálja." - megintcsak kötni kéne ezt ahhoz, hogy mely értelmezés szerint.
• "A politika nem tükörképe a gazdaságnak és fontos, hogy egy demokratikus társadalom elérésének az érdekében nagyfokú szabadsággal birjon. Mindig nyított kell legyen olyan politikai akciók számára amelyek ellentmondanak a gazdasági követelményeknek."
  • POV. Ki szerint?
• "A politika a társadalmi élet azon megnyilvánulásai közé tartozik, amelyek történelmileg átmeneti jellegüek."

(** Hö?

• "Uralom : ha van esély rá hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak."
  • Az ilyeneket szintén át kéne fogalmazni.

-- nyenyec ☎ 2006. augusztus 27., 16:33 (CEST)

Ezzel egyetértek. Sőt, szerintem ezúttal is a kevesebb több lenne. Az enwiki - igaz, hogy B-kategóriás, de Core Topic :-) - szócikke szerintem használható közelítésben vág neki. A pár mondatos definíciót meg az Alternate definitionst lefordítva tűrhető kiindulóponthoz jutnánk. Az alapfogalmakig a többit - a szó eredetéről szóló mondat kivételével - én jegelném a koncepciózusabb feldolgozásig. Ha más is úgy gondolja, hogy ez elfogadható megoldás, jelezzétek. Pendragon 2006. augusztus 28., 22:44 (CEST)

Igen, én is ilyen hasonló, tömörebb irányba próbálkoztam hozni a cikket a legutóbbi nekifutásommal. [1]

Igaziból sem az EnWiki, sem a DeWiki szócikkét nem találtam lenyűgözőnek, de a Britannica-ban meg az Encarta-ban pl. nem is volt ilyen szócikk.

Szerintem egyáltalában nem baj, ha ez a szócikk csak egy nagyon tömör összefoglaló és kiindulási pont a témával kapcsolatos további szócikkekhez. Én a politika különböző definíciói mellett szívesen látnék a mostanihoz hasonló, tematizált listákat a politikai fogalmakhoz, gyakorlatilag egy felturbózott, témák szerint csoportosított "Lásd még" szekciót.

1 mondatban definiálni az alapfogalmakat úgy, hogy az pontos és hasznos is legyen, nagyon nehéz (én is megpróbáltam), számomra túlságosan egyetemi jegyzet hangulatot kelt és azt gondolom, hogy nem is sikerült most jól.

-- nyenyec ☎ 2006. augusztus 28., 23:35 (CEST)

Igen, pont azt a bekezdést, amit csináltál, valahogy átugrottam a többi közt. Ez kb. az, amit mondok, és a többivel is nagyjából egyetértek. Bismarckot és a többit azért beletenném :-) Pendragon 2006. augusztus 28., 23:54 (CEST)

Vázlat a fentiek szerinti szócikkrészről

A politika fogalma csoporton belüli döntéshozási folyamatot jelent. A kifejezés általában a közéleti hatalomgyakorlással összefüggésben használatos, de ugyanez a folyamat jellemez minden más csoportos - vállalati, oktatási vagy vallási intézményekben zajló - döntéshozatalt is. [Ez így nem az igazi. Még jócskán csiszolni kellene.]

A szó a ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. Eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál. [Itt lehetne még egy utalást tenni az idiotészre, ami ennek az ellentéte.]

Egyéb meghatározások: Bismarck stb.

(A politikatudományt a Lásd még-be tenném, a Nyenyec által leírtak szerint.)

Politics is the process by which decisions are made within groups. Although the term is generally applied to behavior within governments, politics is observed in all human (and many non-human) group interactions, including corporate, academic, and religious institutions.

Political science (also political studies) is the study of political behavior and examines the acquisition and application of power.

Alternate definitions

Alternative definitions of politics have been proposed that fulfill the needs of differing perspectives. They include:

*Dictionary definitions, for example, "the art and science of government" [2]

*Textbook definitions, notably, a "process of conflict resolution in which support is mobilized and maintained for collective projects". -- An Introduction to Government and Politics ... Dickerson and Flanagan

*Theorists, such as Harold Lasswell, who defined politics as "who gets what, when, where, and how."

*and Practitioners like

**Mao Zedong, who said "Politics is war without bloodshed while war is politics with bloodshed."

**and Otto von Bismarck's cryptic remark, "Politics is the art of feasibility."

Pendragon 2006. augusztus 29., 10:35 (CEST)

Igen ilyesmi. Én nagy vonalakban olyasmit képzelek, mint pl. a Fizika#Áttekintés. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 6., 05:19 (CEST)

Az angol azért sokkal összetettebb ezen a téren, ők három részre osztják azt, amit mi egyben politikának nevezünk:

• Politics - ez a mindennapi, nem szakkérdésekben történő politizálás (pl: Orbán-Hiller móka a héten)
• Polity - ez a politikai intézmények szintje, rendszere (pl a pártok)
• Policy - ez a szakpolitika, pl a számháború egy konkrét témakörben (adókedvezmények rendszere) vagy pl. az eü-i vita az orvosi végzettségű politikusok között. Onnan ismered fel, hogy ha látod a TV-ben gyorsan továbbkapcsolsz, olyan unalmas :)

Ennél fogva csak az angol politics definíciói az egészre nézve (amit mi politikán értünk) pontatlan. ( Ezért van az, hogy nem érzitek teljesnek definícióit :)--Vince ^blabla :-) 2006. szeptember 16., 16:26 (CEST)

Felsorolás (cikkből kivágva)

anarchizmus -- arisztokrácia -- autoritáránizmus -- demokrácia -- diktatúra -- fasizmus -- feudalizmus -- institucionalizmus -- kapitalizmus -- kereszténydemokrácia -- kommunizmus -- konzervativizmus -- liberalizmus -- marxizmus -- monarchia -- nacionalizmus -- nemzetiszocializmus -- neoliberalizmus -- neokonzervativizmus -- parlamentarizmus -- szociáldemokrácia -- szocializmus -- teokrácia -- totalitarianizmus

van értelme itt felsorolni mindet? (ez nem az összes) Szvsz a Politikai ideológia cikkben a helyük. --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 29., 05:54 (CEST)

Szakpolitikák

• pontosabb kifejezés a lista tartalmára
• nem sugall teljeskörűséget--Godson ^fóruma 2006. szeptember 23., 11:45 (CEST)

Mit jelent az, hogy politikus?

Engem ez érdekelt volna, a szócikk ide van irányítva, de nem lettem okosabb.--Mazarin 2007. április 11., 17:49 (CEST)

Kivágott kisszótár

== A politika néhány alapfogalma ==

• Hatalom: ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülésig keresztülvigye függetlenül attól, hogy min alapul az esély. Mások befolyásolásának képessége, mely történhet a befolyásoltak ellenállásával vagy anélkül.
• Elfogadottság vagy legitimáció: a hatalomgyakorlás egyik jellemzője, mely a hatalom elismert, elfogadott szabályrendszerek és elvek alapján történő megszerzésével és gyakorlásával szerezhető meg.
• Emberi jogok: hagyományosan az emberi jogok közé tartozik, hogy nem lehet diszkriminációt alkalmazni a munkavállalásban, valamint a lakhatásban. Az emberi jogoknak biztosítania kell, hogy az emberekkel tisztességesen bánjanak a hatóságok, a rendőrség és szükségük van bizonyos védelemre azzal szemben is, hogy mások ne diszkriminálhassák őket, például a munkaadók stb. A kisebbségi jogok viszont olyan dolgokhoz kapcsolódnak, mint az önálló kultúra, nyelv, identitás tisztelete.
• Tekintély: a hatalomgyakorlás elfogadtatása.
• Szuverenitás: képesség az önálló, külső befolyásoktól mentes politikai döntéshozatalra
• Állam: a politikai hatalom a beleegyezés és legitimálás oldaláról is szervezett intézményesített hatalom s eben a formájában határolódik el a társadalomtól, mint külön politikai rendszer, mint állam. Egyszerre tekinthető intézménynek amennyiben a hatalmi reláció kifejezője és hordozója és szervezetnek amennyiben intézménykénti funkcionálásához bürokratikus-technikai szervezet igényel.
• Civil társadalom: a társadalom és politikai rendszer modern tagoltságában van azonban a politika szempontjából még egy érdekes mozzanat amely újabban a civil társadalmának reneszánsz fogalmához vezet.
• Érdek: olyan viszonyrendszer, amelynek egyik oldalán áll az egyén vagy az egyének egy csoportja meghatározott szükségletekkel, hajlamokkal és értékekkel a másik oldalon pedig a társadalmi környezet struktúra, amely sajátos módon támogatja vagy gátolja ezeknek a szükségleteknek hajlamoknak vagy értékeknek a realizálását.
• Európa-paradigma: az ókortól nagy buktatókkal és ismételt nekilendülésekkel befutott fejlődést szokták így nevezni. Ennek a fejlődésnek van, ugyanis egy egészen sajátos intenzitása, amely a termelési formák és az ehhez kapcsolódó életformák egymásra épülésén alapult, s amely végül is a társadalom és az egyén viszonyának sokoldalú kibontakozását eredményezte.
• Hatalom és az uralom: a politika leglényegesebb tartalmi elemei, csak az állampolgároknak tekintett egyének közreműködésével vagy éppen beleegyezésével ölthetnek szilárdabb formát.
• Hatalommegosztás: a demokráciában a hatalommegosztás különbözőképpen érvényesül attól függően, hogy milyen a politikai berendezkedés konkrét formája, azaz parlamentáris rendszer uralkodik-e vagy elnöki rendszer jellemzi-e a politikai berendezkedést.
• Horizontális tagoltság: a korosztályok vagy nemek szerveződéséről van szó, mint például a nyugdíjasok mozgalmának vagy a feminista mozgalomnak az esetében. De ehhez a tagozódási típushoz tartoznak a faji, etnikai vagy vallási szerveződések is.
• Ideológia: a modern ember léthelyzetétől kinövő tudati forma. Igaz az ideológia fogalma használatos általában általánosabb értelemben is amikor a tudomány igazságcentrikusságával szembeállítva a hamis vagy illuzórikus tudat általános társadalmi jelenlétre utal s ebben az értelemben az emberiséggel egyidős.
• Individualizáció: felruházás sajátos egyéni vonásokkal, az egyén vagy az egyéni jellegzetesség figyelembe vétele.
• Individualizációs folyamat: az európai történelem megkülönböztető sajátosságának számít. Az egyén autonóm viszonyt alakított ki közösségével szemben: azaz képessé vált arra hogy önmagát önálló értékként viszonyítsa közösségéhez.
• Ipari forradalom: az a történelmi folyamat, mely során a korábbi manufaktúraipart korszerű gyáripar váltja fel.
• Konfliktus: összeütközés, nézeteltérés, harc, küzdelem.
• Konfliktuscsoport: mindazokra a társadalmi csoportkora vonatkozik, amelyek konfliktuspotenciája nagy s ezért a politikában játszott valóságos vagy potenciális szerepük jelentős.
• Kormányzat: végrehajtó hatalom. Közigazgatási szervezetin keresztül törvényeket készíthet, elő gondoskodik a hozott törvények végrehajtásáról, illetve a parlament két ülése között, intézkedik a társadalom életét érintő kérdésekben vagy maga dönt, alkotmány szabta keretek között.
• Közösség: társadalmi csoport, melyet az alkalmi vagy csupán korlátolt célokra alakult társulásokkal szemben a közös érdekek alapján nagyfokú állandóság az élet számos területére kiterjedő összetartozási tudat és együttműködés többnyire közös eszmék birtoka jellemez.
• Közvélemény: nem más, mint egy publikum ítélete embertársak magatartásáról tettéről és mulasztásáról, amely öltheti egy falu tapsának a formáját, de jelentheti a politikai közösség együttélésének magasabb szintű megnyilvánulását is.
• Láthatatlan kéz: a politika egy láthatatlan kéz befolyása alatt áll: a közvetlen vagy éppen öncélú hatalmi törekvéseket kényszerűen összeköti a hatalom megtartásához szükséges teljesítmény megkerülhetetlen követelményével.
• Legalitás: egy államjogi rendjére, törvényeire vonatkozik. Legálisnak nevezzük egy személy magatartását vagy egy társadalmi intézmény működését, ha az megfelel az érvényben lévő törvényeknek.
• Nyilvánosság: történelmileg a polgársággal összefüggő fogalom, amely a titkos politikacsinálás és magánszféra intimitása mellett mintegy harmadik területként jelenik meg a társadalmi életben.
• Parlament: törvényhozó hatalom. Egy adott államban létezik egy több tagból álló választott testület, amely megalkotja az alkotmányt és meghozza a törvényeket.
• Politikai demagógia: különösen nagy válságok esetében fontos a beállítódások karaktere, hiszen ilyenkor támadnak kísérletek demagógiára, uszításra, ellenségkeresésre és üres ígéretekre, amelyek elsősorban érzelmileg próbálják megragadni a tömegeket. Nem mindegy hogy a különböző válságok, által érintett rétegek, hogyan reagálnak a politikai demagógiára.
• Politikai döntés: akkor válik valóban politikává, ha érdekcsoportok lehetőségei között kell mérlegelni, amikor a döntés mindenképpen egyenlőtlenül érinti az érdekelt feleket. Ilyenkor a döntés túllép a magánjog és a tisztán szakmai kompetencia keretén.
• Politikai kultúra: a politikai rendszer alapjainak egyik szubjektív eleme s magába foglalja mindazokat a véleményeket, beállítottságokat és értékeket, amelyek politikailag relevánsak.
• Politikai magatartás: minden politikai rendszernek számolnia kell azzal, hogy az állampolgárok viselkedése előzetesen elsajátított és magukévá tett értékeken, az ideológiákon nyugszik. Ezek az értékek és ideológiák határozzák meg a társadalmi egyének politikai magatartását. A politikai magatartás egészen más akkor, amikor a társadalomban rendkívüli állapot van s az állampolgárok akaratlanul is belekényszerülnek a politikai eseményekbe és egészen más akkor, amikor egy demokratikus államban politikai rendszer normálisan működik.
• Politikai rendszer: egy az alrendszerek közül. A politikai rendszer elnevezés a különböző rendszerelméleti megközelítésekben azoknak a struktúráknak és szabályoknak, valamint ezek funkcióknak és célrendszereinek az összefüggését jelenti, amelyeken belül a hatalmi cselekvés zajlik, s amelyeken belül a hatalmi kérdések eldőlnek.
• Politikai szocializáció: megkülönböztetett figyelmet kap a társadalom és a mindenkori hatalom részéről. Ebben a folyamatban dől el, hogy az egyén milyen viszonyt alakít ki a politikai rendszerrel. A pártokkal, választásokkal, politikai eszmékkel és ideológiákkal szemben, s mekkora jártasságra tesz szert a benne való részvételben. Mindenekelőtt reálfolyamat, amelyen egyének és társadalmi csoportok mennek keresztül, s mint ilyen alapvető jelentőségű egy rendszer működése és legitimitása szempontjából.
• Racionalizáció: egyszerűsítés, ésszerűsítés és gazdaságossá tevés.
• Szekularizáció: valaminek a kivétele az egyházi, lelkészi hatáskörből és átadása világi polgári hatáskörbe. Szekularizációról beszélünk, ha anyagi és szellemi érdekeinket ideológiai elfogultságoktól mentesen vagyunk képesek felmérni.
• Szociális állam: a modern állam már régen nem pusztán jogállam, hanem szociális állam is. Az állam pedig szociális államként másként viselkedik, mint jogállamként.
• Társadalmi szervezet: materiálisabb és megfoghatóbb technikai jellegű. Megvannak a megfelelő keretei, szerveződési elvei, működését szabályozó írott vagy íratlan normái.
• Uralom : ha van esély rá, hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak.
• Vertikális tagozódás: egy-egy társadalmi csoport lehetőségeit a csoport státusán alacsonyabb vagy magasabb presztízsű foglalkoztatásán, és ezzel kapcsolatos privilégiumait mérjük valamint azon, hogy az így adódó különbségek miként befolyásolják a politikába való beleszólás lehetőségét.
• Politikai törésvonalak: olyan embereket (csoportokat) választanak el egymástól, akik különböznek egymástól fő társadalmi jellemzőik szempontjából, mint a foglalkozás, a státusz/osztály, a vallás, az etnikum, a nem.

Mindezek helyett, barátaim, olyan apróságokat kellene tisztázni, hogy mi a politics és a policy közötti különbség, ki hogyan határozta meg (szépen, idézetekkel, ne csupán 15 éves labdarúgóktól idézzünk).

A mostani cikk tartalmilag egy szubcsonk, brrr.--Linkoman ^vita 2010. június 19., 14:53 (CEST)

Szégyen

Egy országról, egy nyelvi közösségről sokat elárul Wikipédia szócikkeinek minősége és száma. Ez a szócikk gyalázatosan rossz állapotban van, mely tükrözi a Magyarországi általános erkölcsi és tudati lezüllést. Zűrzavaros, hivatkozásmentes, használhatatlan. Felfoghatatlan számomra, hogy ez az ország képtelen produkálni legalább egy olyan Wikipédia szerkesztőt, aki elvárható színvonalon megírná ezt a fontos szócikket. Úgy látom, rám vár ez is. Composer ^vita 2015. június 19., 14:51 (CEST)

Az első mondattal egyetértek, de ebből nem következik, hogy egy-egy rossz szócikkből az ország vagy a nyelv beszélőinek „általános züllésére” lehetne következtetni... Sok témában a magyar Wikipédia a legkiválóbbak közé tartozik. Zerind ^üzenőlap 2015. június 19., 15:04 (CEST)