Direktoriális rendszer
A direktoriális [1] vagy kollegiális vagy tanács-kormány [1] olyan politikai rendszer, ahol több ember közösen gyakorolja az államfő és / vagy kormányfő hatáskörét. Mivel a 21. század elején szinte csak Svájcban létezik,[2] (illetve kisebb mértékben San Marinoban) ezért svájci típusú kormányzati rendszernek is nevezik.[1]
Múltja[szerkesztés]
A rendszert az 1776-os pennsylvaniai alkotmány ihlette, amelyben kiemelkedően szerepelt a 12 fős kollegiális Legfelsőbb Végrehajtó Tanács a primus inter pares elnökletével. Ennek a kormányzati formának a francia mintára épülő változatai az 1792-1802 évi francia forradalmi háborúk alatt a Franciaország által meghódított európai régiókban is létrejöttek.
A 20. században Uruguayt, Jugoszláviát, Ukrajnát [3] és pár más országot rövidebb-hosszabb ideig direktoriális kormányok irányították. A volt Szovjetunió kormányát is bizonyos szempontból direktoriálisként lehetne jellemezni, de ez sokkal másabb mintában fejlődött.
Svájcban[szerkesztés]
A Svájci Szövetségi Tanács tipikus parlamenti kormánynak tűnhet, de direktoriális rendszerű. Tagjait nem a közös politikai ideológia, hanem a kollegialitás tartja össze.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Állam- és kormányformák: a fogalomhasználat nehézségei. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
- ↑ Switzerland - history - geography
- ↑ Britannica. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
- ↑ Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. [2020. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Directorial system című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.