Svájc

Svájci Államszövetség
Schweizerische Eidgenossenschaft (német) Confédération suisse (francia) Confederazione Svizzera (olasz) Confederaziun svizra (rétoromán) Confoederatio Helvetica (latin)
Svájc zászlaja Svájc címere
Nemzeti mottó: Unus pro omnibus, omnes pro uno (magyarul: Egy mindenkiért, mindenki egyért) Nemzeti himnusz: Svájci zsoltár
Fővárosa	Bern
é. sz. 46° 57′ k. h. 7° 27′46.95, 7.45
Legnagyobb város	Zürich
Államforma	közvetlen demokrácia, szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök	Szövetségi Tanács, mint kollektív államfői testület, elnöke 2012-ben Eveline Widmer-Schlumpf, alelnöke Ueli Maurer
Kormány	feladatait a Szövetségi Tanács látja el
Hivatalos nyelv	francia, német, olasz, romans (regionálisan)
Alapítás	1291. augusztus 1.
De facto függetlenség	1499. szeptember 22.
Elismerés	1648. október 24.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	94
Becsült	7 725 500 fő (2009.)
Rangsorban	94
Népsűrűség	186,5 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	492,595 milliárd USD (21) PPP: 312,753 milliárd USD
Egy főre jutó	67 384 USD (4) PPP: 42 783 USD
HDI (2006)	0,955 (10) – magas
Földrajzi adatok
Terület	41 284 km²
Rangsorban	136
Víz	4,2%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel	CH
Hívószám	41
Internet TLD	.ch
Németország Liecht. Ausztria Olaszország Franciaország BERN Bázel Genf Lausanne Neuchâtel Schaffhausen Fribourg Biel Luzern Zürich Winterthur St. Gallen Chur Lugano Genfi-tó Neuchâteli-tó Bodeni-tó Rajna Rajna Vierwaldstättersee Zürichi-tó Lago Maggiore Dufour

A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció, tükörfordításban Svájci Esküszövetség) tengeri kijárattal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.

Földrajz

Domborzat

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

• Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs (a második legmagasabb az ismertebb Dom, ami 4545 m magas). Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint pl. az Aletsch, amely eléri a 24 km-t.
• Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
• Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

Az ország területe 41 285 négyzetkilométer.

Vízrajz

Az Alpokban van a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. Svájcban 1484 tó található.

Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

Éghajlat

A Riffelseeben tükröződő Matterhorn

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

Az évi átlaghőmérséklet 9 °C. Az évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530 mm, míg Luganónál 1700 mm. Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az Alpoktól délre a meleg, nedves, mediterrán jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének klímája esős vagy havas, 1800 méter fölötti fagyhatárral.

Növény- és állatvilág

Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez egy kis, fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő. Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi (németül: Bernhardiener) és a berni pásztorkutya. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000  méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat, a síturizmus épül.

Környezetvédelem

Svájc hosszú ideje óvja környezetét és természeti erőforrásait. 1876-ban fogadták el az erdővédelmi törvényt, amivel Svájc az elsők között volt a környezetvédelmet előtérbe helyező országok között. 1953 óta a környezet óvása az alkotmányban is szerepel.

A hulladékgyűjtést és a saját környezetének rendben tartását a lakosság nagy része fontos személyes kötelességnek tekinti.

Svájcban környezetvédelmi szempontból a légszennyezés jelent elsődleges problémát, amit nagyrészt a járművek okoznak. 2000-ben az évi kibocsátott szén-dioxid mennyisége 39 millió tonna volt. Szigorú előírások vonatkoznak az 1987 után gyártott gépjárművek megengedett légszennyezésére.

Hasonló problémát jelent a vízszennyezés, amit a folyókba kerülő foszfát, műtrágya és rovarirtók okoznak. Az ország rendelkezésére álló vízmennyiség 73%-át az ipar használja fel. A városok évente 3 millió m³ szilárd halmazállapotú szemetet állítanak elő.

A Svájci Erdőgazdálkodási Iroda 1986-os évi jelentése szerint az erdők 36%-a elpusztult vagy súlyosan károsodott a savas esők vagy más légszennyezés következtében.

Nemzeti park

Svájcban egyetlen nemzeti park van, az viszont 1912 óta. Neve Svájci Nemzeti Park, Graubünden kantonban található. A látogatók előtt nyitva áll, de tilos letérni a jelölt turistautakról. Nemcsak a természeti környezet védett, hanem a park területére eső települések is.

Természeti világörökség

A természeti világörökség része Svájcban:

• Jungfrau – Aletsch – Bietschhorn hegyvidék az Alpokban;
• Monte San Giorgio közép-triász kori fosszília lelőhely;
• A svájci tektonikus terület Sardonában.

Történelem

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Iulius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szent Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.

A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók – a rétoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek – eltűntek. Különböző italikus törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.

Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6–9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szent Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.

A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.

Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc és Hollandia semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.

Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.

Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már föderáció. Kantonok alkotják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.

A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.

Közigazgatási felosztás

A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:

Aargau (Argovie/Argovia) Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures/Appenzello Esterno/Appenzell dador) * Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures/Appenzello Interno/Appenzell dadens) * Basel-Stadt (Bâle-Ville/Basilea-Città/Basilea-Citad) ** Basel-Landschaft (Bâle-Campagne/Basilea-Campagna/Basilea-Champagna) ** Bern (Berne/Berna) Fribourg (Freiburg/Friburgo/Friburg) Genf (Genève/Ginevra/Genevra) Glarus (Glaris/Glarona/Glaruna) Graubünden (Grisons/Grigioni/Grischun) Jura (Giura) Luzern (Lucerne/Lucerna) Neuchatel (kanton) (Neuenburg)

Nidwalden (Nidwald/Nidwaldo/Sutsilvania) *** Obwalden (Obwald/Obwaldo/Sursilvania) *** Sankt Gallen (Saint-Gall/San Gallo/Son Gagl) Schaffhausen (Schaffhouse/Sciaffusa/Schaffusa) Schwyz (Svitto/Sviz) Solothurn (Soleure/Soletta/Soloturn) Thurgau (Thurgovie/Turgovia) Ticino (Tessin) Uri kanton Valais (Wallis/Vallese/Vallais) Vaud (Waadt/Vad) Zug (Zoug/Zugo) Zürich (Zurich/Zurigo/Zuritg)

A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.

A kantonok összesen 2 636 helyhatósági területre vannak osztva.

Politikai pártok

1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek. A pártok első rövidítése a német, a második a francia.

Népesség

Svájc népsűrűségi térképe

Legnépesebb települések

Svájc fővárosa Bern.

• A gyógyszergyártás központja: Bázel
• A gépgyártás székhelye: Zürich
• Nemzetközi szervezetek székhelye: Genf

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Nyelvek Svájcban

██ német (64%)

██ francia (19%)

██ olasz (8%)

██ rétoromán (1%-nál kevesebb)

Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans (rétoromán), amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban mind a dialektusok, mind a Hochdeutsch svájci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A Svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Ticino-kantonban a nyugat-lombard dialektus ticinói- illetve comói verzióját beszélik, bár itt a hivatalos az irodalmi olasz nyelv. Ezt beszéli minden művelt - akár más kanton-beli - svájci is, persze a saját nyelvi sajátosságaik érződnek rajta. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.

A főváros, Bern

A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus a lakosság mintegy 42%-a. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 33%-a (lásd még: Református egyházak, Kálvin, kálvinizmus, Ulrich Zwingli). A bevándorlók meghonosították az iszlám (4,5%) és az ortodox felekezeteket (2%) mint számottevő kisebbségi vallásokat. Jelen vannak zsidó, buddhista, hindi és keresztény egyházak egyéb vallási közösségei is, egyenként 1%-nál kisebb részaránnyal. A lakosság fennmaradó része (kb. 11%) még kisebb vallási kisebbségekhez tartozik ,vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.

Gazdaság

Általános adatok

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ legversenyképesebb országa. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (vásárlóerő-paritáson számolva) 2005-ben 32 300 dollár volt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, 2002-ben tovább lassult, 1,3%-ra.

Gazdasági ágazatok

Bankrendszer

Svájcnak ma is jelentős jövedelmet hoz a több évszázados hagyományokra alapuló bankrendszere, amely a biztosítási üzletágban is jelentős eredményekkel dicsekedhet. A banktitok szentsége éltette egészen a legutóbbi időkig, amikor is kénytelen volt az EU és az USA nyomására ezen lazítani. Nemritkán háborúban egymással szemben álló államok is itt tudták biztonságban értékeiket. Sokáig a kisemberek és a nagyiparosok adó elől eltitkolt jövedelmei is itt kötöttek ki. Svájc továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok viszonylag szigorú védelme és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.

Mezőgazdaság

Az ország mezőgazdaságában az állattenyésztés vezet. A szarvasmarhát elsősorban tejéért tartják. Az állatokat télen istállókban - a hegyi réteken nyáron lekaszált és megszárított - szénával, száraz takarmánnyal etetik. Tavasszal felhajtják őket a havasi legelőkre, ahol a friss hegyi füvet legelik. Ősszel visszatérnek az istállókba. Az állattenyésztésnek ezt a módját havasi pásztorkodásnak vagy más néven alpesi tehenészetnek is nevezik. A szarvasmarhacsordák nagyságát nem a havasi rétek mérete, hanem a kaszálókon összegyűjthető takarmány mennyisége szabja meg. A szénát ezért a legmeredekebb hegyi lejtőkről is begyűjtik. Az állattartás gazdasági nehézségei miatt egyre több parasztgazdaság szűnik meg. Ez nem csak gazdasági hanem természeti veszélyekkel is jár. Ha nem kaszálják, legeltetik a fűtakarót, akkor megnő a lavinaveszély, s pusztul a talaj is. Ugyanakkor a legelők, a pásztorkunyhók látványa hozzátartozik az alpesi táj képéhez. A természetvédelem és az idegenforgalom közös érdeke a havasi pásztorkodás fenntartása. Az európai államok között Svájc a gyümölcstermesztésben tűnik ki.

Ipar

A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.

Kereskedelem

Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Bázel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.

Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

Külkereskedelem

Svájc sikeres kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a világ számos országával. Az ország GDP-jének több mint fele a külkereskedelemből származik.

• Legfontosabb exportcikkek: Gépek, gyógyszerészeti termékek, órák, ékszerek, mezőgazdasági termékek
• Legjelentősebb importőr partnerei (2004): Németország 20%, Egyesült Államok és Franciaország 9,1%, Olaszország 8,8%, Egyesült Királyság 4,9%
• Legfontosabb importtermékek: Gépek, vegyipari termékek, járművek, mezőgazdasági termékek, textília
• Legjelentősebb exportőr partnerei (2004): Németország 29%, Olaszország 11,8%, Franciaország 11,1%, Egyesült Államok 7,6%, Ausztria 4,5%, Egyesült Királyság 4,5%, Hollandia 4,3%

Közlekedés

Közút hálózata: 71 298 km, ebből 1 758 km autópálya.

Svájc közúti hálózata az egyik legfejlettebb a világon. A lakosság nagy része kevesebb, mint 10 km-re lakik valamelyik autópályához.

Vasúthálózata kb. 4500 km 100%-ban villamosított. Itt található Európa legmagasabban fekvő vasútállomása, amely lakott településhez tartozik (Jungfraujoch, 3454 méter).

Légi közlekedés: 63 repülőtér található Svájcban, ebből 3 nemzetközi légikikötő, 11 regionális reptér, 44 magánreptér, ezenkívül van még 5 repülőtér, amit a hadsereg a civilférával közösen üzemeltet. A legnagyobb repülőterek Kloten (Zürich) és Cointrin (Genf).

Vízi közlekedés: Egyetlen nemzetközi kikötő a Rajnán található Baselban.

Kultúra

Oktatási rendszer

Svájcban az oktatási rendszer más mint Magyarországon és kantononként is változó. Az óvoda („Kindergarten”) a gyermekek képességeitől függően 2 vagy 3 évig tart. Ezt követi az általános iskola („Primarschule”), ahol 6 évig tanulnak a gyerekek. Az általános iskola után a „Sekundarschulé”-ba kerülnek a gyerekek, ami 3 év (7. 8. 9.). Utána jön vagy a szakmai képzés („Lehre”, ami 3 vagy 4 évig tart) vagy a 2. évtől a gimnázium, ami ebben az esetben csak 4 éves, de lehet 6 éves is, ha közvetlen a „Primarschulé”-ból megy oda a gyerek. Nincs minden városban gimnázium, általában csak nagyobb városokban, ahová összegyűjtik a környező települések tanulóit. Aki szakmát akar tanulni és még nem tudott választani, vagy nem sikerült a felvételije, a „Sekundarschule” után van egy úgynevezett 10. iskolaév (áthidaló év). Itt is van több lehetőség, például gimnáziumba előkészítés, külföldieknek integrációs kurzus stb.

6 jeggyel osztályoznak, a hatos a legjobb, de használnak féljegyeket is. Egy héten kb. 30 órájuk van a diákoknak. Az ebédszünetük egy órás, majd délután is vannak óráik. Az ebédszünet változó, kinek milyen órarendje van, általában 2x45 perc. A diákok általában otthon étkeznek, kivétel aki „Hort”-ban (napközi) vagy a gimnáziumi menzán ebédel.

A tanév hosszú, nyáron csak 5 hét a szünet, de van őszi, téli és tavaszi szünet is, amik 2-2 hétig tartanak. Az iskolák eléggé konzervatívak, ragaszkodnak a szabályaikhoz, de sok lehetőség van a szabadon választható tantárgyak terén. Különbség van az állami és fizetős iskolák között is. Ez utóbbiak akkor jók, ha az ún. „Staatlich anerkannt” (államilag elismert) címet viselik.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította Svájcban a következő helyszíneket:

• A Sankt Gallen-i kolostor;
• A müstairi Szent János benedekrendi kolostor;
• Bern óvárosa;
• Bellinzona három kastélya és vásárvárosának védőfala és bástyái;
• Lavaux teraszos szőlőültetvényei;
• A rhaetiai vasútvonal Albulában és a Bernina kultúrtáj (Olaszországgal közös));
• La Chaux-de-Fonds / Le Locle órakészítő városok.

Művészetek

Irodalom

• Filmművészet
• Zene

Hagyományok

Lásd még: Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál, Bázeli farsang, Fasnacht

Sport

Svájc több sportágban is jeleskedik, a téli sportoktól kezdve a teniszig vagy a vitorlázásig. Számos svájci sportoló a világ élvonalába tartozik: ilyen például a többszörös Grand Slam-győztes, volt illetve jelenlegi világelső teniszező Martina Hingis és Roger Federer; a világbajnok műkorcsolyázó Stéphane Lambiel, vagy az olimpiai bajnok síugró Simon Ammann. Svájcban található a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) központja, és az ország jégkorongbajnoksága egyike az európai top-ligáknak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), amelynek központja Zürich és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), amely Nyonban székel.

Ünnepek

• Január 1. Újév napja
• Január 2. Szent Berchtold napja (elsősorban a gyerekek körében számít ünnepnek, Jura kantonban hivatalos munkaszüneti nap)
• Január 6. A Háromkirályok ünnepe – Vízkereszt (Schwyz, Ticino, Uri kantonokban és Graubünden egyes részein)
• Karnevál (Fasnacht) – általában a húshagyókeddet megelőző vagy az azt követő hétfő (elsősorban Basel városában, valamint Luzern, Glarus, Schwyz, Solothurn és Zürich kantonokban)
• Március 19. Szent József napja (Luzern, Nidwalden, Schwyz, Ticino, Uri, Valais kantonokban, valamint Graubünden és Solothurn egyes részein)
• Nagypéntek – mindenütt munkaszüneti nap, kivéve Ticino és Valais kantonokat
• Húsvétvasárnap
• Húsvéthétfő – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
• Sächseleuten (április 3. hétfője) – télbúcsúztató ünnep, 3 napos utcai felvonulással, vendég-kantonnal, hétfő este „das Böög” (éghető anyagból készült hóember, benne kis petárdák) felgyújtásával ér véget. Minél rövidebb idő alatt robban fel, annál hamarabb jön a nyár. Csak Zürich kantonban munkaszüneti nap.
• Május 1. A munka ünnepe – Majális (Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Fribourg, Jura, Schaffhausen, Ticino, Thurgau, Zürich)
• Áldozócsütörtök – Jézus mennybemenetelének ünnepe
• Pünkösdvasárnap
• Pünkösdhétfő – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
• Úrnapja (2008-ban május 25.) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Június 29. Szent Péter és Pál apostol napja (Ticino kanton, valamint Graubünden és Luzern egyes települései)
• Augusztus 1. Az Örök Szövetség (Rütlischwur) napja, a Svájci Államszövetség megalapításának ünnepe (1291), Nemzeti Ünnep
• Augusztus 15. Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Bűnbánat és hálaadás napja (Dank-, Buß- und Bettag) (szeptember harmadik vasárnapja, az egész országban ünnep)
• „Bűnbánó hétfő” (Bettagsmontag) – általában szeptember harmadik hétfője (Neuchatel, Vaud)
• Szeptember 22. Szent Móric napja (Appenzell, Luzern és Solothurn egyes részein)
• November 1. Mindenszentek ünnepe – a katolikus többségű kantonokban (Glarus, Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Reformáció vasárnapja (az október 31-ét követő vasárnap, országos ünnep, főként a protestáns többségű kantonokban)
• November 11. Szent Márton napja (Jura, Luzern, Schwyz és Solothurn bizonyos részein)
• December 6. Szent Miklós ünnepe (nem hivatalos munkaszüneti nap, Biel városában a december 6-át követő kedden tartják)
• December 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – a katolikus többségű kantonokban (Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Fribourg és Graubünden egyes részein
• December 24. Szenteste
• December 25. Karácsony napja
• December 26. Karácsony másnapja, Szent István napja (kivéve Genf, Jura, Vaud, Valais kantonokat, valamint Aargau és Solothurn egyes részeit)
• December 31. Szilveszter

Kapcsolódó cikkek

• Svájci himnusz
• Svájci bankok listája

Források

• feiertagskalender.ch

Külső hivatkozások

• Svájc domborzati térképe
• svajc.lap.hu Svájcról szóló honlaptár
• Svájc Térkép Kalauz

ENSZ  |  EBESZ

• Szállásinfo Svájc