Wittelsbach-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wittelsbach-ház címere

A Wittelsbach-ház bajor uralkodócsalád, melynek tagjai 1180-tól 1918-ig voltak a Bajor Hercegség (majd Bajorország), 1214-től 1805-ig a rajnai Pfalzi grófság (majd választófejedelemség), 1323-tól 1379-ig a Brandenburgi Őrgrófság, illetve választófejedelemség uralkodói. Az uralkodóház tagjai eljutottak a német-római császári, a magyar, a dán, a norvég, a cseh, a svéd és a görög trónra is.

A dinasztia eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban. A történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajor Luitpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek a bajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Wittelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, ki I. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a német Hohenstaufen és Welf dinasztiák küzdelme a német trónért. Mikor a bajor herceg, a Welf-házból származó XII. (Oroszlán) HenrikMünchen városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét és Ottónak adományozta. 1180. szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek között Altenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban, és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.

Pfalzot (a későbbi Alsó-Pfalzot) halála után 1214-ben ítélte II. Frigyes Előkelő Ottó hercegnek. Az ő halála után, Bajorország első felosztásakor (1253-ban) a ház két ágra szakadt:

  • idősebb ág (bajor hercegek, 1214–): II. Mogorva Lajos utódai;
  • ifjabb ág (rajnai palotagrófok, 1214–): I. Rudolf utódai;
    • neuburgi ág,
    • simmerni ág stb.

A két testvér háborúját Rudolf halála zárta le. Ezután Lajos kiegyezett Rudolf fiaival, akik a korábbi pfalzi tartományok mellé megkapták Bajorországnak egy részét is, amit ettől fogva Felső-Pfalznak neveztek.

A Wittelsbach-ház uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német-római Birodalmon belül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német királyok és német-római császárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseh királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wittelsbachok a történelem folyamán kétszer is rövid időre megszerezték a cseh királyi címet:

Bajor hercegek és választófejedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Bajorország uralkodóinak listája

Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. (Idős) Lajos V. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi őrgróf: 1323. április – 1351. december 24.)
  • II. (Római) Lajos VI. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1365.)
  • VII. (Lusta) Ottó V. Ottó néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1373. augusztus 15.)

Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Pfalz uralkodóinak listája

A Német-római Birodalmon kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • III. Ottó, Alsó-Bajorország hercege az Árpád-ház kihalása után leányági örökösödés címén Magyarország királya lett, de a trónról rövid időn belül le kellett mondania.

Bajorország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:

  • I. Miksa (bajor király: 1806. január 1. – 1825. október 13.)
  • I. Lajos (1825. október 13. – 1848. március 20.)
  • II. Miksa (1848. március 28. – 1864. március 10.)
  • II. Lajos (1864. március 10. – 1886. június 13.)
  • Ottó (1886. június 13. – 1913. november 5.)
  • III. Lajos (1913. november 5. – 1918. november 7.)

Skandináv országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Ottó (görög király: 1833. február 6. – 1862. október 24.)

Az uralkodóház egyéb ismert tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]