Független Államok Közössége

**Független Államok Közössége**
A FÁK zászlaja
Rövidítése	FÁK
Központja	Minszk, Fehéroroszország

Munkanyelve	orosz
Tagjai	9 állandó tag, 3 támogató tag
Vezetői
- Főtitkár	Szergej Lebegyev
Megalakulása	1991. december 21.
Népesség - 2007. évi becslés	277 983 490 fő
Weboldala cis.minsk.by

A Független Államok Közössége (FÁK) (oroszul: Содружество Независимых Государств (СНГ), latin betűkkel: Szodruzsesztvo Nyezaviszimih Goszudarsztv) egy nemzetközi szervezet vagy szövetség, amely a korábbi Szovjetunió 11 volt tagországának többségét tömöríti.

A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. A volt Szovjetunió három további állama: Észtország, Lettország és Litvánia nem csatlakozott a közösséghez.

A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása egyben a Szovjetunió felbomlását is jelentette. Az orosz vezetők akkori véleménye szerint a szövetség megalakulása lehetővé tette a „civilizált szétválást” a Szovjetunió tagjai között. Megalakulása óta a tagországok számos – az integrációt és az együttműködést célzó – gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá.

Moldova, Ukrajna és Türkmenisztán nem ratifikálta azonnal a szervezet alapokmányát. Moldova csak 1994-ben, Türkmenisztán pedig 2000-ben tette meg, Ukrajna a mai napig sem. Türkmenisztán 2005. augusztus 26-ától megszüntette állandó tagságát, jelenleg megfigyelői státussal társult tag. Grúzia 2009. augusztus 18-án kilépett a közösségből.

Kollektív Biztonsági Szerződés [szerkesztés]

A Kollektív Biztonsági Szerződést^[1] (DKB) 1992. május 15-én Taskent városában írta alá Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. 1993. szeptember 24-én Azerbajdzsán, 1993. december 9-én Grúzia, 1993. december 31-én Fehéroroszország csatlakozott. A szövetség garantálta tagállamainak országuk biztonságát, szuverenitását és területi egységét. Az orosz rakétaerő garanciájában látták kollektív biztonságukat. Különböző államközi szerveket hoztak létre. Létrejött a Kollektív Biztonsági Tanács, a Védelmi Miniszterek Tanácsa és a Külügyminiszterek Tanácsa. Céljuk az „egységes védelmi térség” megteremtése volt.

Ahogy a Szovjetunió felbomlott, a létrejött államok közül Fehéroroszország „örökölte” a leggazdagabb hadászati felszerelést. 72 interkontinentális ballisztikus rakéta, tíz összfegyvernemi hadosztály, és egy teljes légierő maradt rá. Hadseregük létszámát le kellett csökkenteniük, a rakétákat átszállították Oroszországba. Kazahsztánra is szép számmal maradt hadianyag. SZ–75-ös, majd SZ–200-as és SZ–300-as rakétakomplexumok voltak országuk különböző területein. Atomfegyvermentes országként megváltak rakétaerőiktől.

Kirgizisztán is maradt az „elégséges önvédelem”-nél. Tádzsikisztán területén a kirgizek ENSZ békefenntartó „kéksisakosokat” tartottak. Tádzsikisztánban polgárháború dúlt. Hadiereje az orosz fegyveres erőkbe olvadt, így saját hadsereget kellett felállítaniuk. Tádzsikisztánban a rend és a béke nehezen szilárdult meg orosz, FÁK-, EBESZ- és ENSZ csapatok révén 1997 júniusában. Azerbajdzsánban és Örményországban már a Szovjetunió felbomlása előtt kialakultak a saját védelmi erők a Hegyi-Karabah környéki fegyveres konfliktusok miatt.

1993 decemberéig az összes új államnak saját hadserege volt. Innentől kezdve beszélhetünk egy úgynevezett „katonai együttműködési törzs”-ről. Melynek vezetője nem lehetett moldovai, türkmenisztáni és ukrajnai hadászati főnök, hiszen ezek az országok nem voltak részesei a KBSZ-nek.

A FÁK és az ODKB aktuálisan egy 2006–2010-es kollektív biztonsági–katonai együttműködési programot hajt végre.

A FÁK tíz állama 1995. február 10-én megalkotta a kollektív Egyesített Légvédelmi Rendszert. 1997-ben Grúzia és Türkmenisztán felfüggesztette részvételét a kollektív légvédelmi programban. 1997. december 17-én lépett életbe egy rendelet, mely kihirdette az Orosz Föderáció Nemzeti Biztonsági Koncepcióját, melynek lényege, hogy az oroszok a FÁK tagállamaiban állomásozhatnak.

A KBSZ-ből nőtt ki a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), melyet 2002. október 7-én hoztak létre Chişinău városban és 2003. szeptember 18-án lépett életbe. 2006. június 23-án Üzbegisztán újra csatlakozott az ODKB-hez. Az ODKB tagja az Orosz Föderáció mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán. 2006. augusztus 16-án csatlakozott Üzbegisztán is.

A KBSZ együttműködik az ENSZ Antiterrorista Bizottságával. 2004-ben a NATO felé is nyitott.

2005. májusában a FÁK csúcsértekezletén a tagállamok közötti együttműködést hangsúlyozták. Az ODKB 2005-ben hajtotta végre a Rubezs–2005 nevű nagyszabású hadgyakorlatát Tádzsikisztánban.

A orosz–grúz háború következményeként 2008. augusztus 12-én Grúzia bejelentette kilépési szándékát a FÁK-ból.^[2] Az alapszabály szerint a procedúra egy évig tartott.^[3]^[4]