Észak-atlanti Szerződés Szervezete

NATO

A NATO zászlaja


Alapítva	1949. április 4.
Típus	katonai szövetség
Székhely	Brüsszel, Belgium
Tagság	28 állam
Nyelvek	angol és francia
Főtitkár	Anders Fogh Rasmussen

A(z) NATO weboldala

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

[szerkesztés] Tagjai

██ Tagországok

██ Belépés előtt álló országok

██ Jövőbeli tagok

██ Tárgyalások folyamatban

██ A tagság nem cél

██ Egyéb országok

[szerkesztés] Alapító tagok (1949)

[szerkesztés] Később csatlakozott államok

1952 – Törökország, Görögország
1955 – Német Szövetségi Köztársaság
1982 – Spanyolország
1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország
2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia
2009 – Horvátország, Albánia

[szerkesztés] Csatlakozásra váró államok

Macedónia, Ukrajna, Grúzia,

Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.^[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

[szerkesztés] Semleges országok Európában

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

Svájc, Ausztria,

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.

Svédország, Finnország, Írország

Az európai semleges országok semlegességének összehasonlítása

[szerkesztés] Legfontosabb Intézményei

[szerkesztés] Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

[szerkesztés] Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át. ^[2]

[szerkesztés] Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

[szerkesztés] Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

[szerkesztés] Katonai Bizottság

A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

[szerkesztés] Bizottságok és ügynökségek

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

[szerkesztés] Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

[szerkesztés] Euro-atlanti Partnerségi Tanács

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

[szerkesztés] Története

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

[szerkesztés] Szembenállás a Varsói Szerződéssel

A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

[szerkesztés] A NATO bővítése

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as Bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.

[szerkesztés] A NATO főtitkárai

1.	Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay	Egyesült Királyság	1952. április 4-étől	1957. május 16-áig,
2.	Paul-Henri Spaak	Belgium	1957. május 16-ától	1961. április 21-éig,
3.	Dirk Stikker	Hollandia	1961. április 21-étől	1964. augusztus 1-jéig,
4.	Manlio Brosio	Olaszország	1964. augusztus 1-jétől	1971. október 1-jéig,
5.	Joseph Marie Antoine Luns	Hollandia	1971.október 1-jétől	1984. június 25-éig,
6.	Peter Carrington, 6th Baron Carrington	Egyesült Királyság	1984. június 25-étől	1988. július 1-jéig,
7.	Manfred Wörner	NSZK/Németország	1988. július 1-jétől	1994. augusztus 13-áig,
8.	Sergio Balanzino	Olaszország	1994. augusztus 13-ától	1994. október 17-éig
9.	Willy Claes	Belgium	1994. október 17-étől	1995. október 20-áig,
10.	Sergio Balanzino	Olaszország	1995. október 20-ától	1995. december 5-éig
11.	Javier Solana	Spanyolország	1995. december 5-étől	1999. október 6-áig
12.	George Robertson	Egyesült Királyság	1999. október 14-étől	2004. január 1-jéig
13.	Jaap de Hoop Scheffer	Hollandia	2004. január 1-jétől	2009. július 31-éig
14.	Anders Fogh Rasmussen	Dánia	2009. augusztus 1-jétől^[3]^[4]

[szerkesztés] NATO-csúcstalálkozók

	Értekezlet neve	Dátum	Fogadó ország, helyszín	Megjegyzések
1.	1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó	1957. december 16–19.	Párizs, Franciaország
2.	1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1974. június 26.	Brüsszel, Belgium
3.	1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1975. május 29–30.	Brüsszel, Belgium
4.	1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó	1977. május 10–11.	London, Egyesült Királyság
5.	1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó	1978. május 30–31.	Washington, Amerikai Egyesült Államok
6.	1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó	1982. június 10.	Bonn, NSZK
7.	1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1985. november 21.	Brüsszel, Belgium
8.	1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1988. március 2–3.	Brüsszel, Belgium
9.	1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1989. május 29–30.	Brüsszel, Belgium
10.	1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1989. december 4.	Brüsszel, Belgium
11.	1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó	1990. július 5–6.	London, Egyesült Királyság
12.	1991-es római NATO-csúcstalálkozó	1991. november 7–8.	Róma, Olaszország
13.	1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1994. január 10–11.	Brüsszel, Belgium
	1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó	1997. május 27.	Párizs, Franciaország
14.	1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó	1997. július 8–9.	Madrid, Spanyolország
15.	1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó	1999. április 23–25.	Washington, Amerikai Egyesült Államok	A NATO 50. évfordulója alkalmából.
	2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó	2001. április 23–25.	NATO Főparancsnokság, Belgium
	2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó	2002. május 28.	Róma, Olaszország	A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).
16.	2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó	2002. november 21–22.	Prága, Csehország	Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
17.	2004-es isztanbuli NATO-csúcstalálkozó	2004. június 28–29.	Isztambul, Törökország
18.	2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó	2005. február 22.	NATO Főparancsnokság Brüsszel, Belgium
19.	2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó	2006. november 28–29.	Riga, Lettország	Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
20.	2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó	2008. április 2–4.	Bukarest, Románia	Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
21.	2009-es Strasbourg–Kehl NATO-csúcstalálkozó	2009. április 3–4.	Strasbourg, Franciaország– Kehl, Németország	A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
22.	2010/2011 lisszaboni NATO-csúcstalálkozó	2010. végén, 2011. elején	Lisszabon, Portugália	[1]