Észak-atlanti Szerződés Szervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
NATO
Flag of NATO.svg
A NATO zászlaja
Location NATO.svg

Alapítva 1949. április 4.
Típus katonai szövetség
Székhely Belgium Brüsszel, Belgium
Tagság 28 állam
Nyelvek angol és francia
Vezető Anders Fogh Rasmussen

NATO  (Európa)
NATO
NATO
Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 52′ 34″, k. h. 4° 25′ 19″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 34″, k. h. 4° 25′ 19″
A NATO weboldala

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

MagyarországCsehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Tagországok

██ Belépés előtt álló országok

██ Jövőbeli tagok

██ Tárgyalások folyamatban

██ A tagság nem cél

██ Egyéb országok

Alapító tagok (1949)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Később csatlakozott államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csatlakozásra váró államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

Semleges országok Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.

Az európai semleges országok semlegességének összehasonlítása

Legfontosabb Intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-atlanti Tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át. [2]

Nukleáris Tervező Csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, Titkárság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

Parancsnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.


Euro-atlanti Partnerségi Tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói Szerződéssel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SzovjetunióVarsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

A NATO bővítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.

A NATO főtitkárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay Egyesült Királyság 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig,
2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig,
3. Dirk Stikker Hollandia 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1-jéig,
4. Manlio Brosio Olaszország 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig,
5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971.október 1-jétől 1984. június 25-éig,
6. Peter Carrington, 6th Baron Carrington Egyesült Királyság 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig,
7. Manfred Wörner NSZK/Németország 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13-áig,
8. Sergio Balanzino Olaszország 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig
9. Willy Claes Belgium 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig,
10. Sergio Balanzino Olaszország 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig
11. Javier Solana Spanyolország 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig
12. George Robertson Egyesült Királyság 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig
13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004. január 1-jétől 2009. július 31-éig
14. Anders Fogh Rasmussen Dánia 2009. augusztus 1-jétől[3][4]

NATO csúcstalálkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[5]

Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések
1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16–19. Franciaország Párizs, Franciaország
2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26. Belgium Brüsszel, Belgium
3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
4. 1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10–11. Egyesült Királyság London,
Egyesült Királyság
5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30–31. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10. NSZK Bonn, NSZK
7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21. Belgium Brüsszel, Belgium
8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2–3. Belgium Brüsszel, Belgium
9. 1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
10. 1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. december 4. Belgium Brüsszel, Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5–6. Egyesült Királyság London, Egyesült Királyság
12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7–8. Olaszország Róma, Olaszország
13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10–11. Belgium Brüsszel, Belgium
1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27. Franciaország Párizs, Franciaország
14. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8–9. Spanyolország Madrid, Spanyolország
15. 1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1999. április 23–25. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23–25. Belgium NATO Főparancsnokság,
Belgium
2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28. Olaszország Róma, Olaszország A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).
16. 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó 2002. november 21–22. Csehország Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
17. 2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó 2004. június 28–29. Törökország Isztambul, Törökország
18. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22. Belgium NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
19. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28–29. Lettország Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
20. 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó 2008. április 2–4. Románia Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
21. 2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó 2009. április 3–4. Franciaország Strasbourg, Franciaország
Németország Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
22. 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó 2010. november 19–20. Portugália Lisszabon, Portugália [1]
23. 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó 2012. május 20–21. USA Chicago,
Amerikai Egyesült Államok
Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MNO NATO: beléphet Zágráb és Tirana
  2. The Defence Planning Comittee
  3. MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  4. Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  5. NATO summit meetings

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete témájú médiaállományokat.