Jens Stoltenberg
| Jens Stoltenberg | |
| Norvégia miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2005 – hivatalban |
|
| Előd | Kjell Magne Bondevik |
| Utód | hivatalban |
| Norvégia miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2000 – 2001 |
|
| Előd | Kjell Magne Bondevik |
| Utód | Kjell Magne Bondevik |
|
|
|
| Született | 1959. március 16. (54 éves)[1] |
| Párt | Munkáspárt |
|
|
|
| Foglalkozás | közgazdász, politikus |
| Vallás | ateista |
Jens Stoltenberg (
hallgat) (Oslo, 1959. március 16.) közgazdász, politikus, Munkáspárt (Ap) elnöke és Norvégia miniszterelnöke. Kormányfői hivatalát 2005. október 17-én foglalta el, de egyszer már 2000 és 2001 között is betöltötte a posztot.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Közgazdasági végzettséget szerzett az Oslói Egyetemen. 1979 és 1981 között az Arbeiderbladet nevű lapnál dolgozott részmunkaidős újságíróként. 1985 és 1989 között az Arbeidernes Ungdomsfylking (AUF), a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezete elnöke volt. 1989-től 1990-ig a norvég statisztikai hivatalnál dolgozott és az Oslói Egyetemen közgazdaságtant oktatott. Ezután 1992-ig a munkáspárt oslói szervezetének elnöke volt, majd a párt alelnöke lett.[1]
1990-1991 között a környezetvédelmi tárca államtitkára volt. 1993-ban választották először a Storting tagjává. 1993-1996 között kereskedelmi és energiaügyi miniszter volt Gro Harlem Brundtland kormányában. Ezután 1996 és 1997 között pénzügyminiszter volt Thorbjørn Jagland miniszterelnöksége alatt.[1]
Első miniszterelnöki időszaka [szerkesztés]
2000-ben kormányt alakított, de reformjai (a jóléti állam modernizálása, beleértve több állami vállalat privatizációját) saját pártján belül is viszályt szültek. A 2001-es választásokon a párt minden idők legrosszabb eredményét érte el (24%). Ez éles rivalizáláshoz vezetett Stoltenberg és Thorbjørn Jagland között, melyből előbbi került ki győztesen.
Második miniszterelnöki időszaka [szerkesztés]
A 2005-ös választáson lényegesen jobb eredményt ért el a Munkáspárt, így Stoltenberg koalíciós kormányt alakíthatott.
A 2009-es parlamenti választás csekély többséggel, de megerősítette pozíciójában a vörös-zöld koalíció élén álló Stoltenberget, akit több vezető skandináv lap is a választás nagy győztesének nevezett, mivel pártja támogatottságát 35%-ra növelte. Fő céljának a munkanélküliek és kisebbségiek társadalomba való beemelését nevezte. A kampányban relatíve új közösségi oldalakat (Facebook, Twitter) és tudatos retorikát is felhasznált. A győzelemhez hozzájárult a 2005 óta hivatalban levő kormány hatékony válságkezelése, Stoltenberg népszerűsége és a jobboldal töredezettsége is. [2][3]
2011. december 14-én a 100. évforduló alkalmából ő és kísérete a Déli-sarkon emlékezett meg az első sikeres expedícióról.[4]
Magánélete [szerkesztés]
Szülei Thorvald és Karin Stoltenberg, mindketten politikusok. Felesége Ingrid Schulerud diplomata; két gyermekük van.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e Carol Brennan: Jens Stoltenberg (angol nyelven). Encyclopedia of World Biography. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Illésy Géza: Norvégia 2009: választás és törésvonalak (magyar nyelven). Kitekintő, 2009. szeptember 29. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Maradnak a norvég vörös-zöldek. Kitekintő, 2009. szeptember 15
- ↑ -40 fokon emlékeztek meg Amundsen 100 évvel ezelőtti siker
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jens Stoltenberg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk [szerkesztés]
- Norvégia 2009: választás és törésvonalak Kitekintő 2009. szeptember 29.
| Elődje: Kjell Magne Bondevik |
Norvégia miniszterelnöke 2000–2001 |
Utódja: Kjell Magne Bondevik |
| Elődje: Kjell Magne Bondevik |
Norvégia miniszterelnöke 2005 – |
Utódja: hivatalban |
|
||||||||
-

A Wikimédia Commons tartalmaz Jens Stoltenberg témájú médiaállományokat.

