1959

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1959 más naptárakban

Gergely-naptár	1959
Ab urbe condita	2712
Örmény naptár	1408 ԹՎ ՌՆԸ
Bahá’í naptár	115 – 116
Berber naptár	2909
Buddhista naptár	2503
Kínai naptár	4655–4656
Japán naptár	2619 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1321
Bizánci naptár	7467 – 7468
Kopt naptár	1675 – 1676
Etióp naptár	1951 – 1952
Zsidó naptár	5719 – 5720 (Zsidó év) | 5720
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2014 – 2015
- Shaka Samvat	1881 – 1882
- Kali juga	5060 – 5061
Holocén naptár	11959
Iráni naptár	1337 – 1338
Muszlim naptár	1378 – 1379
Koreai naptár	4292
Thai szoláris naptár	2502

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1959 a tudományban 2.2 1959 a légi közlekedésben 2.3 1959 a vasúti közlekedésben 2.4 1959 a filmművészetben 2.5 1959 az irodalomban 2.6 1959 a zenében 2.7 1959 a sportban 2.8 1959 a televízióban 2.9 1959 a jogalkotásban 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• január 4. – A szovjet Luna-1 űrszonda 6000 km-re közelíti meg a Holdat és az első mesterséges bolygóvá válik.
• január 25. – XXIII. János pápa bejelenti a II. vatikáni zsinat összehívását
• február 16. – Batista diktátor elűzése után Fidel Castro hatalomátvétele Kubában
• február 28. – Az amerikai Discoverer–1 az első poláris pályán keringő műhold.
• március 10. – Fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben.
• március 24. – Jugoszláv párthatározat a nemzetiségi politikáról.
• június 11. – Genfben megkezdődik a négyhatalmi külügyminiszteri ülés – a francia, amerikai, brit és szovjet külügyminiszter részvételével – a német kérdesről.
• június 30. – A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.
• július 2. – Brüsszelben Albert liege-i herceg, a későbbi II. Albert belga király feleségül vette Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt.
• augusztus 19. – Az 1955-ben aláírt bagdadi paktum átalakul a Központi Szerződés Szervezetévé (CENTO). (1979-ben gyakorlatilag megszűnik.)
• augusztus 21. – Eisenhower amerikai elnök által aláírt rendelet értelmében Hawaii lesz az államok 50. tagja
• szeptember 14. – A szovjet Luna–2 űrszonda becsapódik a Holdba.
• szeptember 15. – A brassói katonai bíróság ítéletet hirdet a brassói íróperben.
• október 6. – A Luna–3 fényképeket készít a Hold túlsó oldaláról.
• november 20. – Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc aláírja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt.
• november 25. – New Yorkban agyonlőve találják Poul Bang-Jensen dán diplomatát, az ENSZ ötös bizottság másodtitkárát. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, miután megtagadta a magyar ügyben tanúskodó személyek névsorának kiadását.
• november 26. – Az ENSZ ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.
• november 30. – Megkezdődik az MSZMP első kongresszusa (VII. kongresszus néven). A kongresszuson felszólal Hruscsov is.
• december 1. – Az Antarktisz egyezmény aláírása, mely kikötötte a kontinens semlegességét.
• december 15–22. – Párizsban felavatják az új NATO főhadiszállást.
• december 31. – Bezárják a Szombathely–Bucsu vasutat.
• Francis Thomas Bacon feltalálja az üzemanyagcellát (Anglia).

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1959 a tudományban

• május 16. – Jánossy Andor vezetésével Tápiószelén megalakul az Országos Agrobotanikai Intézet, a magyarországi növényfajta-kísérleti és növénynemesítési kutatások fő bázisa.

[szerkesztés] 1959 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1959 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1959 a filmművészetben

[szerkesztés] 1959 az irodalomban

• Brassói íróper: A román hatóságok öt erdélyi szász írót koncepciós perben egyenként 10-25 év kényszermunkára ítélnek.
• Ottlik Géza: „Iskola a határon”

[szerkesztés] 1959 a zenében

[szerkesztés] 1959 a sportban

• május 29 – Egyiptom válogatottja hazai pályán megvédi bajnoki címét az Afrikai Nemzetek Kupáján. Ez Egyiptom második bajnoki címe.
• Jack Brabham nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a Cooper csapattal.

[szerkesztés] 1959 a televízióban

[szerkesztés] 1959 a jogalkotásban

[szerkesztés] Születések

• január 4. – Vanity, kanadai színésznő
• január 12. – Per Gessle, svéd énekes, szövegíró
• január 16. – Sade Adu, brit énekesnő
• február 12. – Bujdosó Imre, olimpiai bajnok vívó
• március 10. – Szabadi Vilmos, magyar hegedűművész
• április 27. – Andrew Fire a 2006. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva kapta Craig C. Melloval az RNS interferenciájának felfedezéséért
• április 29. – Dajka László egy egykori magyar labdarúgó, jelenleg edző
• május 9. – Áder János, politikus, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik vezetője
• május 18. – Galla Miklós humorista, zenész
• június 1. – Alan Wilder, brit popzenész, a Depeche Mode egykori tagja
• június 11. – Hugh Laurie, brit színész
• június 14. – Freund Tamás, neurobiológus
• július 1. – Pleszkán Frigyes, kiváló magyar jazz zongorista
• július 9. – Iváncsik Mihály kézilabdázó
• július 13. – Lanstyák István, egyetemi oktató, felvidéki nyelvész
• július 17. – Kovács András Ferenc, költő, műfordító
• augusztus 11. – ifj. Szlávics László, szobrász, éremművész
• augusztus 27. – Petőcz András, író, költő
• október 15. – Rudolf Péter, színész
• október 31. – Neal Stephenson, amerikai író
• november 5. – Bryan Adams, kanadai rockzenész
• november 12. – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, író
• december 18. – Grant Marshall ("Daddy G"), angol zenész (Massive Attack)
• december 28. - Lippai László magyar színész
• december 28. – Andy McNab brit katona, író
• december 29. – Kövér László, politikus, a Fidesz alapító tagja

[szerkesztés] Halálozások

• február 3. – Buddy Holly, Ritchie Valens és J.R Richardson amerikai énekesek (* 1936)
• február 15. – Madarász Margit teniszező (* 1884)
• március 21. – Kivégezték Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozatát (* 1941)
• április 9. – Frank Lloyd Wright, amerikai építész (* 1867)
• április 16. – Győrffy István, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880)
• április 19. - Szabédi László, magyar költő, egyetemi tanár, a Bolyai egyetem megszüntetésénél a Securitate öngyilkosságba terelte (* 1907)
• április 29. – Medgyaszay István, építész, szakíró (* 1877)
• május 3. - Csendes Zoltán, közgazdász, a Bolyai egyetem prorektora, az egyetem megszüntetésekor öngyilkos lett (* 1924)
• május 31. – Zathureczky Ede, hegedűművész (* 1903)
• július 19. – Schlosser Imre labdarúgó (* 1889)
• augusztus 11. – Mario Lanza, olasz származású amerikai tenor (* 1921)
• szeptember 11. – Bölöni György, magyar író, újságíró (* 1882)
• október 15. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880)
• november 2. – Harsányi Lajos költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója (* 1883)
• november 15. – Charles Thomson Rees Wilson, Nobel-díjas angol-skót fizikus (* 1869)
• november 17. – Heitor Villa-Lobos, brazil zeneszerző (* 1887)
• november 25. – Gérard Philipe, francia színész (* 1922)
• november 26. – Poul Bang-Jensen, dán diplomata (* 1909)
• december 3. – Márffy Ödön, magyar festő és grafikus (* 1878)
• december 18. – Ráth-Végh István, művelődéstörténeti szakíró, jogász (* 1870)
• december 20. – Bory Jenő, építész, szobrász (* 1879)
• december 28. – Ante Pavelić, a horvát usztasa mozgalom alapítója, a Független Horvát Állam vezetője (* 1889)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Emilio Gino Segre, Owen Chamberlain
Kémiai	Jaroslav Heyrovský
Orvosi-fiziológiai	Severo Ochoa, Arthur Kornberg
Irodalmi	Salvatore Quasimodo
Béke	Philip John Noel-Baker