Kövér László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kövér László
Koverlaszlo.jpg
Magyarország Országgyűlésének elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
Előd Schmitt Pál
Magyarország ügyvezető államfője
Hivatali idő
2012. április 2. – 2012. május 9.
Előd Schmitt Pál
Utód Áder János
A Magyar Köztársaság polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1998. július 8. – 2000. május 3.
Előd Nikolits István
Utód Demeter Ervin
Született  Magyarország, Pápa
1959. december 29. (53 éves)
Párt Fidesz
Foglalkozás politikus, jogász

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. – ) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Fidesz alapító tagja, 2010. augusztus 6-tól az országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Tanulmányai [szerkesztés]

1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendszerváltás előtt [szerkesztés]

KISZ-titkár, 1983 óta a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat szerkesztője volt. 1986. február-szeptember között az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa volt.[1] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjas.

1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett (a másik MISZOT alelnök Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[2]

1988-ban a Fidesz alapító tagja, 1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.

A rendszerváltás után [szerkesztés]

Kövér László a Fidesz kongresszusán 2000-ben

Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja és az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerez a pápai választókerületben. Többek között a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd 1993-ig annak elnöke volt. Eközben 1992 és 1993 között újra az országos választmány tagja, majd 1993-ban beválasztják pártja elnökségébe. 1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője.

1994-ben pártja országos listájáról szerez újra mandátumot. Ekkor megválasztják a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választják. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.

1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották.

2001-ben lemond pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lesz, a ciklus végéig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.

A 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerez mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választják, frakciójának helyettes vezetője. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választják, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztják.

A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választásokon pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is. 2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, államfővé választották, az országgyűlésben 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére, házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.

2012. április 2-tól, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-ig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[3]

Kövér László 2007-ben

Családja [szerkesztés]

Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, majd Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jogi karának elvégzése után Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[4] Gyermekeik Vajk (1988), Botond (1989) és Csenge (1994).

Irodalom [szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.304–313.)

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján. Parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  2. ↑ Egy generáció útja a hatalomba, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
  3. ↑ HVG: Hivatalos: elfogadták Schmitt lemondását (magyar nyelven), 2012. április 2. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
  4. ↑ Navracsics nevezte ki Kövér feleségét – Népszabadság, 2012. december 23.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Kövér László témában.


Elődje:
Schmitt Pál
A magyar Országgyűlés elnöke
2010–
Utódja:
-
Fidesz New logo.jpg A Fidesz elnökei
Előző elnök:
Orbán Viktor		 Kövér László

2000 – 2001

 Következő elnök:
Pokorni Zoltán
Elődje:
Schmitt Pál
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2012		 A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Áder János
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kövér_László&oldid=13500114”