Orbán Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Viktor
Orban Viktor Portrait.jpg
A harmadik magyar köztársaság
8. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. május 29.
Helyettes Semjén Zsolt, Navracsics Tibor
Előd Bajnai Gordon
A harmadik magyar köztársaság
4. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 6.2002. május 27.
Elnök Göncz Árpád, Mádl Ferenc (első Orbán-kormány)
Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János
(második Orbán-kormány)
Előd Horn Gyula
Utód Medgyessy Péter

Született 1963május 31. (51 éves)
magyar Székesfehérvár
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Fidesz.png
Választókerület Fejér megyei lista

Házastársa Lévai Anikó
Gyermekei Orbán Gáspár
Foglalkozás jogász, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Vallás református

Orbán Viktor aláírása.jpg
Orbán Viktor aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
Orbán Viktor nevének kiejtése

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász, politikus. Országos ismertséget Nagy Imre és társai újratemetésén elmondott beszédével szerzett.[1] 1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja, majd 1993-ig választmányának tagja. 1993–2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a Fidesz frakcióvezetője. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke. 1998–2002 között és 2010-től, majd 2014-es újraválasztását követően Magyarország miniszterelnöke.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apai nagyapja, Orbán Mihály állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott. Édesapja Orbán Győző (1941) mezőgazdasági üzemmérnök, vállalkozó,[2][3] édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Három testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó, birkózó, Orbán Áron (1977) vállalkozó, illetve a család nevelte egyik árván maradt unokatestvérüket is.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolai tanulmányait Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton végezte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

Sorkatonaként 1981–1982-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1989 májusától Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986 óta nős. Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát. 2007-ben jelent meg A konyhaablakból című szakácskönyve.

Öt gyermekük van:

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pályafutását gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte.[14] Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött idő alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.[14] Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

1990-től 1998-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akkori szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és az akkori EU bővítésért felelős biztosa Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. november 1-jén[15]

1989-1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

Orbán 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek[16]. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

Az 1994. évi országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és Torgyán József által vezetett – FKgP-vel, mivel az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első miniszterelnöksége (1998–2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-es kongresszusán

A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány[forrás?] és az államadósság is, mely 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra csökkent.[17] Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euró-övezet része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette a Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).[18]

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – de a választás előtt ez a trend megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit[18] – és az inflációt,[19][20][21] továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben.

Ellenzéki vezetőként (2002–2010)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[22][23]

2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

A 2008. március 9-i ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

Második miniszterelnöksége (2010–2014)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Viktor beszél 2010. május 29-én, a Kossuth téren a második miniszterelnökségét ünneplő szimpatizánsokhoz
Orbán Viktor évértékelő beszéde a Millenárison
José Manuel Barroso és Orbán Viktor 2011-ben

Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.[24][25]

2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő,[26] de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.[27]

2011. január elsején életbe lépett az egykulcsos, családi adózás. A személyi jövedelemadó egységesen 16%, a gyermekes családok adókedvezményt kaphatnak. Emelkedtek a járulékok és a minimálbér bruttója is, nettóban nem történt változás. 2012. január elsején életbe lépett Magyarország új alkotmánya, amit Alaptörvénynek neveztek el. Az ellenzék egy része nem vett részt az alkotmányozásban. Az Alaptörvényt elfogadása óta többször módosították. A kormány többféleképpen próbált segíteni a devizahiteleseknek: rögzített árfolyamon fizethetik néhány évig törlesztőjüket, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb árfolyamon váltsák ki hitelüket. A szegényebbektől a kormány veszi meg az ingatlant, hogy utána az államtól olcsón visszabérelhessék. A kormány 10%-os rezsicsökkentést hajtott végre, tíz százalékkal olcsóbb 2013. január elseje óta a gáz, a villany és a távhő. A kormány további rezsicsökkentést tervez.

A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség ismételten kétharmados többséget szerzett, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatja kormányát. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt.[28] Azt szeretné, hogy Magyarországon az energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkenjenek, valamint a bankadót is megtartaná, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és tavaly profitot is tudtak termelni.[29]

Harmadik miniszterelnöksége (2014–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, melynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.[30]

A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”.[31] Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.[32]

2014. szeptember 15-én, az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitásakor mondott beszédében megígérte a bankok teljes elszámoltatását (kb. 1000 milliárd Ft), és a rezsicsökkentés további folytatását: "Egész politikánk sűrítménye a rezsicsökkentés. A magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit Európában".[33]

Kapcsolata a sporttal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt.[34] 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005–2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[35] Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[36]

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is.[37] Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.[38]

A „Békemenet” elnevezésű szimpátiademonstrációk a személye mellett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harmadik Békemenet transzparense (2012. október 23.)
Orbán Viktor beszédet mond az ötödik Békemeneten, 2013.10.23
A hatodik Békemenet [39] szervezői a Kodály Köröndnél (2014. március 29.)
  • A 2012 januárjában rendezett Békemenet volt az első óriási tömegdemonstráció ilyen elnevezéssel, amelyet a második Orbán-kormány politikájának támogatására szerveztek meg a civil kezdeményezők.[40]
  • A 2012. március 15-re szervezett második Békemeneten szintén a második Orbán-kormány politikájának támogatására vonult fel több százezer ember a Kossuth térre.[41] Az MTI híradása szerint a Kossuth téren a nagygyűlésre mintegy 250 ezren gyűltek össze.[42]
  • A 2012. október 23-án megvalósult harmadik Békemenet célja ugyancsak Orbán Viktor és a nemzeti kormány melletti szimpátia demonstrálása volt, amelyen a rendőrség becslése szerint több mint 150 ezer fő vett részt.[43][44][45] A Széna téren összegyűlt tömeg órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a Békemenet Kossuth téri rendezvényére kíváncsi tömeg jelentős része már a téren várakozott, amikor a menet elérte a Margit hidat. A téren és a környékén végül közel 400 ezer ember alkotta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének hallgatóságát.[46]
  • A 2014. március 29-én megtartott hatodik békemenet szervezői "Egy az ország - 2014. április 6-a" feliratú nemzetiszínű transzparenst vittek maguk előtt. A Hősök terén Orbán Viktor mellett Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is beszédet mondott.[47][48]

Konfliktusok a személye körül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1988. március 15-én a Batthyány-örökmécsesnél rendőrök bántalmazták Orbán Viktort és a segítségére siető Kis János filozófust.
  • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”;[49] a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[50]
  • 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[51]
  • A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[52]
  • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”[53] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[54]
  • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett.[55] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[56] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[55] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[57] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[58] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[59] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[60] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[61] Kóka János Orbán őszödi beszédének nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[56]
  • 2010 júliusában Mesterházy Attila közvetlenül MSZP pártelnökké történt megválasztása után politikai tisztogatással vádolta meg Orbán Viktort: „Mi szóltunk, hogy ha Orbán kétharmados hatalomhoz jut, megpróbálja elfoglalni Magyarországot, büntetőhadjáratot indít minden másként gondolkodóval szemben, politikai tisztogatásba fog kezdeni, klientúrát fog építeni, saját oligarcháit, pártkatonáit fogja a fontos pozíciókba ültetni.”[62]
  • A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[63] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került. [64][65][66][67]

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George W. Bush és Orbán Viktor a Fehér Házban 2001 májusában[68]
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2014 januárjában

Nemzetközi elismerések

  • Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta (2000)
  • Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
  • A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
  • A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
  • A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
  • A washingtoni Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
  • „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
  • Mérite Européen díj (2004)
  • A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
  • WHO-díj a dohányzás visszaszorításáért (2013)[69]
  • Japán díszdoktori cím a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségért
  • Gazeta Polska lengyel lap[70]: „2013-as év embere" Online hozzáférés

Magyar elismerések

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Interjúkötetei, beszédei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Orbán Viktor beszédének szövege Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén 1989-ben
  2. A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét, HVG, 2012. július 11.
  3. Így teljesít Orbán Viktor édesapjának cége - milliárdos osztalék, Napi.hu, 2014. június 11.
  4. Orbán Ráhelnek a Magyar Turizmus Zrt. „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” című pályázatán 2013-ban első díjat nyert szakdolgozata.
  5. Otthagyta a Kempinksyt Orbán Ráhel, Origo, 2014. szeptember 10.
  6. Kiderült, miért ment Orbán Svájcba, 444.hu, 2014. október 29.
  7. Nagy nap: összeházasodott Orbán Ráhel és Tiborcz István - galéria
  8. Facebook fotó (2013)
  9. Augusztus végéig a Voltnál dolgozik Orbán Sára, Commentblog.hu, 2014. augusztus 14.
  10. Orbánt a lánya is elkísérte Németországba, puszit is kapott, HVG, 2014. november 21.
  11. Hivatalos honlap, Család
  12. Életrajzok. 56-os szövetség Hozzáférés: 2014. júl. 27.
  13. Suliba készülnek a politikuscsemeték, Blikk, 2012. szeptember 4.
  14. ^ a b Debreczeni József. Orbán Viktor. Osiris Budapest 2002. ISBN 963 389 223 6 
  15. A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött
  16. Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft. 2001 ISBN 963-00-8876-2
  17. [1], Állami Adósságkezelő Központ, 2010. július
  18. ^ a b [2], Pénzügyminisztérium, 2010. július
  19. Infláció a rendszerváltás utáni Magyarországon
  20. Az infláció alakulása Magyarországon, 1991-2012.
  21. Az infláció alakulása Magyarországon, 1991-2011. január-július
  22. Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 7.
  23. Kint is vagyok, bent is vagyok?, HVG, 2007. február 7.
  24. Nyolc év után újra Orbán a miniszterelnök”, index.hu, 2010. május 29. (Hozzáférés ideje: 2010. május 29.) 
  25. "Soli deo gloria" - megalakult a második Orbán-kormány
  26. A Nézőpont Intézet cége nyerte a kormányzati médiafigyelési tendert
  27. Nézőpont: Orbán a legjobb; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna
  28. Orbán: A kétharmadnak nincs jelentősége. Index (2014. ápr. 07.) Hozzáférés: 2014. júl. 27.
  29. A bankadó marad, nálunk lesz a legolcsóbb az energia - Miről beszélt Orbán? Tőzsdefórum/mti (2014. ápr. 07.) Hozzáférés: 2014. júl. 27.
  30. A munkaalapú állam korszaka következik miniszterelnok.hu
  31. Orbán: A szankciókkal lábon lőttük magunkat, Euronews, 2014. augusztus 15.
  32. Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar, Portfolio, 2014. augusztus 15.
  33. Orbán Viktor nyitja meg az őszi ülésszakot, Origo, 2014. augusztus 15.
  34. FourFourTwo, 2010. november, 44. o.
  35. fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  36. Orbán Viktor az Internet Movie Database-ben
  37. origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  38. Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  39. Hatodik Békemenet, bekemenetegyesulet.hu
  40. Békemenet: százezrek a kormány mellett - Nagyítás-fotógaléria
  41. Békemenet, 2012. március 15.
  42. Így szólt a Nemzeti dal Tóth Gabival és Kökény Attilával, hirado.hu
  43. A Belügyminisztérium közleménye, Budapest, 2012. október 23., kedd (OS) -, os.mti.hu
  44. Bayer Zsolt: Háború és Békemenet, atv.hu
  45. Békemenet, Milla, DK és Jobbik: hol hányan voltak?, hvg.hu
  46. Orbán győzött a számháborúban, de a csapból Bajnai folyik, hvg.hu
  47. Célba ért a békemenet, nol.hu
  48. Orbán: még négy évet kérünk, hir24.hu
  49. Idézet a Wikidézetekben
  50. Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató)
  51. Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
  52. Index – Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
  53. Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján
  54. Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.
  55. ^ a b Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat
  56. ^ a b Kóka János üdvözli Orbán "őszödi beszédét" (InfoRádió, 2008. május 23.)
  57. Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról (InfoRádió, 2008. május 24.)
  58. "Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül
  59. Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
  60. Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról
  61. Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak
  62. Mesterházy: Orbán politikai tisztogatásba kezdett
  63. A munkaalapú állam korszaka következik miniszterelnok.hu
  64. Orban wants to build 'illiberal state', euobserver.com
  65. Domestic reactions to viktor orbans 'illiberal democracy', hungarianspectrum.wordpress.com
  66. Bogár László:Illiberális demokrácia, Magyar Hírlap
  67. Félreértelmezés felsőfokon, mno.hu
  68. Orbán újjáépíti amerikai kapcsolatait
  69. WHO Europe – 2013 World No Tobacco Day (WNTD) awards
  70. Gazeta Polska: országos társadalmi-politikai-történelmi hetilap 1993-tól.
  71. Csíkszereda vezetése Pro Urbe kitüntetést adományoz Orbán Viktornak. erdély.ma, 2008. május 23. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  72. Pro Urbe díj Orbán Viktornak. Fidesz.hu, 2008. május 23. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  73. Megjelent Orbán Viktor új könyve

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
Wikidézet
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetben:
Orbán Viktor-idézetek.


Elődje:
Horn Gyula
Magyarország miniszterelnöke
19982002
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Medgyessy Péter


Elődje:
Bajnai Gordon
Magyarország miniszterelnöke
2010
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
hivatalban


Fidesz.png A Fidesz elnökei
Előző elnök:
Országos választmány
Orbán Viktor

19932000

Következő elnök:
Kövér László


Fidesz.png A Fidesz elnökei
Előző elnök:
Áder János
Orbán Viktor

2003

Következő elnök:
hivatalban