Bajnai Gordon

Bajnai György Gordon
Bajnai Gordon
A harmadik Magyar Köztársaság 7. miniszterelnöke
Hivatali idő 2009. április 14. – 2010. május 29.
Előd	Gyurcsány Ferenc
Utód	Orbán Viktor
A Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere
Hivatali idő 2008. május 15. – 2009. április 16.
Előd	Szabó Pál (gazdasági és közlekedési miniszterként)
Utód	Hónig Péter (a miniszter hatáskörét gyakorló közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterként), illetve Varga István
A Magyar Köztársaság önkormányzati és területfejlesztési minisztere
Hivatali idő 2007. július 1. – 2008. május 14.
Előd	Lamperth Mónika
Utód	Gyenesei István (önkormányzati miniszterként)
Született	Szeged 1968. március 5. (45 éves)
Párt	Együtt 2014
Foglalkozás	közgazdász, politikus

Bajnai György Gordon (Szeged, 1968. március 5. –) magyar üzletember, politikus. 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a második Gyurcsány-kormányban. Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009. április 14. és 2010. május 29. között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Tanulmányai

Baján nevelkedett, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett. 1991-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Közösségi és szakmai munkájáért Pro Universitate díjat kapott. Bajnai aktív volt az egyetemi diákközéletben. 1987-ben a Független Hallgatói Tagozat első elnökeként ő szervezte a Közgazdasági Egyetemen a menzabojkottot a közétkeztetés minősége miatti tiltakozásul. Ezt követően a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának Nemzetközi Bizottságának elnökeként együtt dolgozott többek között Stumpf Istvánnal is. Négy évig vezette a középiskolás fiatalok érettségire való felkészítésével foglalkozó Studium Generale történelem szekcióját. Bajnai részt vett a rövid életű Új Nemzedék Mozgalom nevű ifjúsági szervezet létrehozásában – Schiffer Andrással együtt –, amelyet Gyurcsány Ferenc a KISZ-utód Demiszből való távozása után alapított.

Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyve szerint Gyurcsány Ferencet Bajnai neve közös focizásokra, sörözésekre és hosszú esti beszélgetésekre emlékezteti az 1980-as évek végén. Emellett pedig a könyv , és Gyurcsány Ferenc későbbi nyilatkozata szerint Gyurcsány vezette be Bajnait, az általa jól ismert bőrdíszműves tevékenységbe is.

Menedzseri pályafutása

Miután megszerezte diplomáját, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa lett. 1993-ban szakmai gyakorlaton vett részt a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD). Később az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-nél dolgozott 1994-ig. A Creditumnál és az Eurocorpnál is együtt dolgozott Gyurcsány Ferenccel.

1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, ugyanabban az időszakban, amikor a cég vezetője Simor András későbbi jegybankelnök volt. Bajnai több jelentős cég (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében közreműködött. Ebben az időszakban dolgozott együtt többek között Lantos Csabával, illetve Küllői Péterrel is.

1998 és 1999 között a Danubius Rádió igazgatósági tagja volt. 1999-ben az Equinox Private Equity Fund beruházási bizottságának tagja is volt.

2000 és 2005 decembere között a Wallis Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. Feladata a befektető cég átszervezése, hatékonyabbá tétele és a befektetések kezelése volt. A csoporthoz tartozott egyebek közt a Graboplast Rt., a Rába Rt., az Elender Rt., az Index.hu, a Wallis Ingatlan, a Wallis Autó Holding, a Danubius Rádió, a Café Reklám csoport is.

A Wallis még 1998–99-ben, Bajnai Gordon vezérigazgatósága előtt lett a Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa. A cég a víziszárnyaspiac összeomlása miatt 2003-ban – a megmentésére tett többszöri tulajdonosi próbálkozás ellenére – 5,5 milliárd forint adósságot hátrahagyva csődbe ment. Beszállítóinak jelentős része nagy veszteségeket szenvedett (egyikük emiatt öngyilkos lett). Maga a Wallis csoport 10 milliárd forint veszteséggel szállt ki a befektetésből.

A média több hullámban foglalkozott az üggyel, amelynek során számos valótlan állítás látott napvilágot Bajnai és a Hajdú-Bét kapcsán. Későbbi bírói ítéletek több médiumot helyreigazításra köteleztek. Hamisnak bizonyult például az a feltételezés, hogy a céget nem fejlesztették és csak a pénzt vették ki belőle. További helyreigazítások: FN FN II. MNO Hir TV

2001 és 2005 között tagja volt a győri Graboplast Zrt., 2003 és 2005 között a szintén győri Rába igazgatóságának is.

2005 végétől, annak privatizációját követően a Budapest Airport Zrt. elnöke, illetve a Zwack Unicum Nyrt. (2003) felügyelő bizottsági tagja lett és bekerült a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsába is. Igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagságairól kormányzati szerepvállalásával egy időben lemondott.

Politikai pályafutása

„	Kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.	”
– Bajnai Gordon, 2009. április 5.

A Gyurcsány-kormány tagjaként

Kormányzati pozíciót először 2006. július 1-jétől 2007. június 30-áig vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetőjeként – pártonkívüliként – 2007. július 1-jétől 2008. május 14-éig tevékenykedett, ahol Lamperth Mónikát váltotta. A területfejlesztés nélküli, Önkormányzati Minisztériummá átkeresztelt tárca élén utódja Gyenesei István lett.

Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, 2008. május 15-étől a kormányban az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át. Ez a megbízatása az új, általa vezetett kormány megalakulásával, 2009. április 16-ával szűnt meg.

Bajnai politikai szerepvállalásáról ezt mondta: ”Nem gondolom magam politikusnak. Politikus az, aki hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy a közhatalmat megszerezze és megtartsa. Én soha nem akartam sem megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Nem vagyok párttag. A válságkezelésből fakadó sajátos attitűddel viseltem átmenetileg az ország egyik legfőbb politikai tisztségét."

Miniszterelnökként

Bajnai Gordon nyitotta meg 2010. január 10-én az Európai Kulturális Főváros Pécs programsorozatot

Miután Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én kilátásba helyezte a kormányfői posztjáról való távozását, a kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásokig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.

Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.

Az MSZP kongresszusán tartott bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.”

Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok jelentős része nem szavazott.) A miniszterelnöki posztot Bajnai Gordon csak a következő választásokig vállalta, nem jelöltette magát újra, aktívan nem is vett részt az országgyűlési választások kampányában.

A Bajnai-kormány cselekvési terve négy pillére

Azonnali válságkezelés

Ennek leginkább mérhető hatása a forint árfolyamának stabilizálódásában jelent meg. 31 milliárdos költséggel 100 ezer munkahelyet mentett meg a Bajnai kormány munkahelymegőrző programja. Az "Út a munkához" program segítségével további 100 ezer alacsony képzettségű ember tért vissza a munka világába, sokévi passzivitás után. A krízisalap támogatásaiból 100 ezer családnak jutott pénzügyi támogatás. A távhő árát is csökkentették, ez 650 ezer család, összesen mintegy 2 millió ember életében hozott könnyebbséget.

Egyensúlyteremtés

A költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében 1200 milliárd forintos megtakarítást hajtott végre a Bajnai kormány. Ez, arányait tekintve, az elmúlt évtizedek legnagyobb hasonló kiigazításának tekinthető a világban. Az államháztartási hiány 3,8 százalék alatt maradt, ezzel Magyarország megteremtette az Európai Unió egyik legfegyelmezettebb gazdálkodását. A hivatalos adatok 2010. év elejére azt mutatták, hogy Magyarország rendelkezik az Unió országai közül az ötödik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal.

Bizalom újjáépítése

A válságkezelő kormány programjának harmadik pillére a bizalom újjáépítése volt. Ez tette többek között lehetővé, hogy a jegybanki alapkamat 20 éves mélypontra volt csökkenthető, ami komoly segítséget jelentett a gazdaság újbóli felpörgetéséhez, így a vállalkozások jövedelmezőségének növeléséhez.

Növekedés beindítása

A nyugdíjrendszer átalakítása biztosította a nyugdíjasok járandóságát, de értékes munkaerőt is bent tartott a munka világában. A Bajnai kormány a szociális rendszerben is komoly átalakításokat hajtott végre. Ezek arra ösztönözték a munkára képes embereket, hogy segély helyett inkább vállaljanak munkát, ugyanis így jobban járnak. Az adórendszerben is komoly, mindenki számára érzékelhető változások történtek. Az adóátrendezés hatására 2010 év elején már több millió munkavállalónak emelkedett a nettó fizetése. Egy átlagos keresetű emberé kb. 15 ezer forinttal, így nem volt szükség kormányzati kommunikációra arról, hogy mindenki jól jár. Az adóátalakításoknak köszönhetően további 400 milliárd forint maradt a magyar vállalkozásoknál beruházásra és munkahelyteremtésre.

A megszorító csomag elemei:

A közszférát érintő intézkedések: • Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét • Felülvizsgálják a 2009 második félévi kereset-kiegészítést • Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette egy általános ösztönző-rendszert vezetnek be • Csökkentik az önkormányzati támogatásokat

A nyugdíjrendszer változásai: • Előre hozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, várhatóan 2012-re • Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót • 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció • 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét • Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be • Kevésbé éri majd meg a korhatár előtt nyugdíjba vonulni

Változások a szociális rendszerben: • 10 százalékkal csökken a táppénz • Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken • A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány • Felfüggesztik a lakástámogatásokat • Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhőkompenzációt (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.)

Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések: • A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálat • A közmédia támogatásának csökkentése • Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben • 20-ról 25 százalékra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18 százalékos kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre

Bajnai Gordon parlamenti búcsúbeszédében hangsúlyozta: (…) „a következő tíz év mostohább körülményeket teremt számunkra, mint amilyen a válság előtti évtized volt. Az ország vezetőinek olyan korszakra kell felkészíteniük hazánkat, amikor lassabb lesz a fejlett világ növekedése, és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért.” Ugyanebben a beszédben elérendő célként tűzte ki a 2014-es euró bevezetését Magyarországon, valamint az oktatás és a szociális rendszer átalakítását. A Bajnai kormány által indulásakor célként kijelölt 142 pontból 139 teljesült úgy, hogy egy sor olyan ügyet is meg kellett oldaniuk, amit a kormányzás megkezdésekor még nem ismerhettek.

Diplomácia

A Bajnai-kormány a külpolitikában a Magyarország iránti nemzetközi bizalom erősítését, a magyar nemzeti érdekek védelmét, Magyarország nemzetközi befolyásának erősítését és az európai integráció előmozdítását tűzte ki célul.

A gazdasági világválság minden eddiginél világosabbá tette, hogy külső megítélésünk, országképünk és nemzetközi pozícióink kiemelt jelentőséggel bírnak, mert nyitott gazdaságunk rendkívüli mértékben rá van utalva a nemzetközi partnerekre Európában és Európán kívül egyaránt.

Bajnai Gordon José Manuel Barrosoval Brüsszelben

Bajnai Gordon miniszterelnökként kétoldalú tárgyalásokat folytatott többek között Werner Faymann osztrák kancellárral, Angela Merkel német kancellárrral, Nicolas Sarkozy francia, Borisz Tadics szerb, Toomas Ilves észt köztársasági elnökkel, Gordon Brown brit, José Louis Rodriguez Zapatero spanyol, Silvio Berlusconi olasz, George Papandreou görög, Donald Tusk lengyel, Emil Boc román, Bojko Boriszov bolgár, Jan Fischer cseh, Valdis Dombrovskis lett, Mirco Cvetkovics szerb, Nicola Spiric bosznia-hercegovinai, Jadranka Kosor horvát, Vlad Filat moldáv miniszterelnökkel.

Bajnai Joe Biden amerikai alelnök meghívására 2009 decemberében a washingtoni Fehér Házban tárgyalt stratégiai kérdésekről. 2010 áprilisában Bajnai 11 közép-európai ország vezetőjének társaságában egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel Prágában.

Barack Obamával és feleségével

Bajnai kormányfőként vett részt a 2009. szeptemberi ENSZ Közgyűlésen , a 2009. decemberi koppenhágai klímacsúcson. 2009 novemberébenXVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban. Bajnai részt vett a berlini fal leomlásának 20.évfordulójára rendezett ünnepségen Berlinben. Fogadta a 2010 márciusában Budapestre látogató Károly brit trónörököst.

A Bajnai-kormány aktív szerepet vállalt a lisszaboni szerződés életbe léptetését lehetővé tevő európai kompromisszum tető alá hozásában és az EU2020 Stratégia vitájában. A kormány hivatali idejére eső soros magyar Visegrádi Négyek elnökség alatt felpörgött a V4-együttműködés és szorosabbá vált a koordináció is: a miniszterelnökök minden EU-csúcs előtt egyeztettek a közös pozícióról.

Bajnai a V4 miniszterelnökökkel

A Bajnai-kormány a magyar ellátásbiztonság javítása érdekében 11 ország részvételével miniszterelnöki szintű V4+ Energiabiztonsági Csúcstalálkozót rendezett Budapesten 2010 februárjában. A csúcs közös nyilatkozattal zárult az energiapolitikai együttműködésről. A közös fellépés nagyban hozzájárult a 2011. febuári brüsszeli informális EU energia és innovációs csúcs eredményeihez, és lökést adott az energiaforrás-diverzifikációs törekvéseknek. 2009 júliusában Ankarában a hat részt vevő ország miniszterelnöke, köztük Bajnai Gordon, aláírta a Nabucco gázvezeték megépítéséről szóló kormányközi megállapodást.

A miniszterelnök előadást tart az Európa Fórumon Wachauban

A Bajnai-kormány kezdeményező és vezető szerepet játszott a hazánk számára kulcsfontosságú Duna Stratégia elindításában és kialakításában is: 2010 febuárjában Duna Csúcsra került sor Budapesten. A magyar diplomácia aktivitását ebben az időszakban jól mutatták a Nyugat-Balkán európai integrációjáról rendezett 2009. októberi és a Keleti Partnerségről szervezett 2010. márciusi külügyminiszteri szintű budapesti konferenciák.

A szlovák nyelvtörvény 2009. tavaszi diszkriminatív módosításával szemben a magyar diplomácia minden lehetséges eszközzel felvette a küzdelmet. A két ország közötti társadalmi és diplomáciai feszültségek enyhítése érdekében 2009 szeptemberében Bajnai Gordon Szécsényben tárgyalt szlovák partnerével, Robert Ficoval. A magyar kormány egyúttal a szlovákiai magyarságot esetlegesen sújtó büntetések átvállalására Nyelvalapot állított fel.

A Bajnai-kormány idején folytatódott a közös kormányülések gyakorlata: Szlovéniával, Horvátországgal és Ausztriával. Előkészítés alatt állt a soron következő közös magyar-román és az első közös magyar-szerb kormányülés, amelyekre azonban az Orbán-kormány hivatalba lépése óta nem került sor.

A Bajnai-kormány idején tovább mélyült a stratégiai együttműködés az Egyesült Államokkal. Az intenzív párbeszéd következtében az együttműködés újabb területekkel gazdagodott: például a roma integráció, vagy az energetika vonatkozásában. Magyarország részt vesz a guantanamói börtön felszámolását célzó programban, befogadott egy korábban jogtalanul fogva tartott személyt. Az új Afganisztán-stratégia keretében a kormány döntött a magyar hadsereg NATO keretekben zajló afganisztáni missziójának bővítéséről.

A Bajnai-kormány hivatali ideje alatt több kiemelt ázsiai partner is Magyarországon járt, többek között Hszi Csin-ping kínai alelnök , Nguyen Tan Dung vietnami miniszterelnök, Szükhbatár Batbold mongol miniszterelnök, Oh Se-hoon szöuli főpolgármester, Akisino japán herceg. A kínai Csunkingban új magyar főkonzulátus nyílt a gazdasági kapcsolatépítés szándékával. A 2010. januári magyar-orosz Gazdasági Vegyesbizottság ülése keretében aláírásra került a Déli Áramlat gázvezeték megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló megállapodás.

Napjainkban

Néhány hónapos pihenést követően kormánya több tagjából és egyéb független szakértőkből Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt hozott létre, amelynek honlapja szerint a célja: "a közjóra törekvő, haladó kormányzás felelős és szakszerű gyakorlatának támogatása. Évente átlagosan két, kormányzati gyakorlatba átültethető szakpolitikai javaslatcsomagot hozunk nyilvánosságra, közben pedig rendezvényeink és publikációink révén polgári gondolkodói közösséget szervezünk, hogy megvitassuk a XXI. század Magyarországának nagy kihívásait." Az alapítvány tagja, többek között Oszkó Péter, Tordai Csaba, Szigetvári Viktor, Hegedűs Dóra, Balázs Péter.

A 2011-es szemeszterben az Egyesült Államokban, a Columbia, valamint a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában vendégprofesszorként oktat, de bekapcsolódik a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájába is.

Visszatérése a magyar belpolitikába

2012. október 23-án Bajnai Gordon visszatért a magyar belpolitikai közéletbe és egy Milla rendezvényen a 2014-es választások megnyerésért elindította a Haza és Haladás Egyesülettel karöltve, az „Együtt 2014” elnevezésű választási mozgalmat.

Magánélete

Családja

Nős, feleségétől 2004 óta külön él, egy leány- és egy fiúgyermekük van. Jelenlegi élettársától egy kislánya és egy fia született. 2009-es vagyonnyilatkozata szerint akkor tulajdonában 5 ingatlan és egy BMW márkájú személygépkocsi volt.

A sportban

A Budapesti Labdarúgó-szövetség I/B osztályában szereplő 43. sz. Építők SK igazolt játékosa, kapus. A klub honlapja szerint a csapatnál 2001-ben az év labdarúgója volt, 2003-ban és 2005-ben a második, 2004-ben a negyedik, 2007-ben az ötödik. 2011. augusztus 15-én a Grund FC elleni felkészülési találkozón súlyos orrsérülést szenvedett el.

Díjai, elismerései

• Pro Universitate Díj a Közgazdasági Egyetemen végzett kiemelkedő közösségi és szakmai teljesítményéért.
• A Central European Business Review c. folyóirat Közép-kelet-Európa 30 legígéretesebb üzleti vezetője közé választotta (1999)
• A Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta (2003)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat), a hazai vállalatirányítási kultúra fejlesztése terén elért eredményei, kiemelkedő szakmai és vállalatvezetői munka elismeréseként (2006)

További információk

• A magyar Wikidézetben további idézetek találhatók Bajnai Gordon témában.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 46. old., ISSN 1787-288X
• Életrajz a Miniszterelnöki Hivatal honlapján
• Bajnai Gordon nyilvánosságra hozta a Sukoró-ügyben tett vallomását - az Index.hu lehozta a teljes vallomás jegyzőkönyvét.
• Bajnai Gordon búcsúbeszéde

Interjúk, cikkek

• Bajnai marhaságnak nevezte a Heti Válasz cikkét (HVG)
• Bajnaiék véleménye a költségvetésről (HVG)
• Az utolsó miniszterelnöki interjú (NOL)
• „Nincsenek csontvázak, Orbánék megdicsérték a Bajnai kormányt” (Hírszerző)
• A kormány is elismerte Bajnaiék munkáját (Index)
• Bajnai első hivatali interjúja: ez a kormány nem lesz népszerű (NOL)
• 100 napos a Bajnai kormány (origo.hu)
• Túl van az ország a válság mélypontján (Blikk)
• Nagykoalíció szolgálná az ország érdekét (Kisalföld)
• A főtértől a szegénynegyedig - interjú a miniszterelnökkel (NOL)
• „Magyarország az önámítás csapdájában” (Mancs)
• Ezt csinálta Bajnai egy év alatt (HVG)
• Bajnai nem lesz főpolgármester-jelölt (Index)
• Bajnai Gordon: A józan ész politikája (NOL)

Angolul

• CNBC-beszélgetés I., CNBC-beszélgetés II.
• NY Times I., NY Times II.
• Newsweek
• PBS
• Reuters
• Bloomberg élő interjú a magyar miniszterelnökkel (Bloomberg)

Németül

• Budapester Zeitung
• Der Standard
• FAZ

Videók

• Bajnai Gordon interjú – ATV 2012. január 10.
• Jó estét Magyarország interjú (TV2)
• Az Este interjúja a távozó miniszterelnökkel(MTV)
• Sajtónyilatkozat a kormányalakítás előtt (origo.hu)
• A miniszterelnök előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen (MTV)
• Bajnai Amerikába készül (nol.hu)
• Bajnai a Nol Totó kérdéseire válaszol (nol.hu)
• Bajnai Gordon a Szigeten (nol.hu)

Elődje: Gyurcsány Ferenc

Magyarország miniszterelnöke 2009–2010

Utódja: Orbán Viktor