Budapesti Corvinus Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti Corvinus Egyetem

Corvinus foepulet.jpg
Főépület, a korábbi Fővámpalota
Alapítva 1948
Hely Budapest
Mottó Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus állami egyetem
Oktatók száma 867 fő
Hallgatói létszám 17 879 fő[1]
Rektor Prof. Dr. Rostoványi Zsolt
Elérhetőség
Cím 1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem  (Budapest)
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak Név
1948-1953 Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem
1953-1990 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
1990–2000 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE)
2000-2003 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
2003 óta Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a budapesti nagy egyetemek egyike.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény jogelődjének tekinthető a Királyi Magyar Tudományegyetem 1920-ban felállított Közgazdaságtudományi Kara, amely az egyetem szervezetétől független, önálló szervezetben működött.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel[2] hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953-ban Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinusnak két campusa és hat kara maradt.

Rektorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyetem központi épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található. A neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján építették és 1874. május 1-jén adták át. A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont.

A háború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi elhárító lövegeket telepítettek.

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült 1952-ben a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot. Utóbbit 1970-ben Makk Károly tervei szerint alakították át.

A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, sokat visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.[3]

Karok, képzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1. és 2011. december 31. között hét karon folyt, 2012. január 1-től – immár a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyik a felsőoktatási képzés az alábbi szakokon:

Gazdálkodástudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Közgazdaságtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Társadalomtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1093 Budapest, Közraktár u. 4–6.

Élelmiszertudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1118 Budapest, Villányi út 29–43.

Kertészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1118 Budapest, Villányi út 29–43.

Tájépítészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1118 Budapest, Villányi út 29–43.

Szakkollégiumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közgáz egyik nagyelőadója

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ország szakkollégiuma, a népi kollégiumok hagyományait felelevenítve. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel a Rajk László Szakkollégium nevet.

Évtizedeken át egyedüli lehetőséget nyújtottak az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az Egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjakén működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, s a mai napig magas színvonalú, az egyetemi alapoktatást kiegészítő, és azon túlmutató ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi stb.) végeznek elmélyült kutatást, nem egyszer külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.[4]

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

Az egyetemen hét szakkollégium működik:

 

Hallgatói Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdek-képviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásokra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmányok ez alapján karonként alakulnak meg (kari Hallgatói Önkormányzat). A BCE HÖK a hat kar önkormányzatát foglalja magában.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.[5]

Corvinus Hallgatói Médiaközpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát, valamint egyetemi videocsatorna és rádió üzemeltetésére is vállalkoztak. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

  • Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja: a Közgazdász az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatalos egyetemi lapja, az idei első lapszámmal immár az 53. évfolyamát kezdte meg. Ennek megfelelően az évek során sok átalakuláson ment keresztül, de tartalmi minőségét és hallgatóközpontú szemléletét mindvégig megőrizte. Mindezek szellemében elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20-28 oldalon 3000-4000 példányban tabloid méretben;
  • Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36-60 oldalon A5 méretben;
  • Corvinus Online portál;
  • Corvinus TV;
  • Corvinus FM rádió.

Közgáz Évzáró Fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közgáz Évzáró Fesztivál a Budapesti Corvinus Egyetem "vizsgafelejtő" fesztiválja, amit 1993 óta hagyományosan Tata városában rendeztek meg a vizsgaidőszak végén. A fesztivál 2012-ben egy új, nagyobb helyre költözött: június 14. és 17. között Balatonkenese volt az új helyszín.

Az első tatai fesztivált 1993-ban rendezte meg közösen az Öntevékeny Csoportok Irodája és a Hallgatói Önkormányzat a Közgázos diákoknak. Évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltették magukat a hallgatók, a fesztivál pedig elérte az 1000 fős látogatottságot. Az évezred végén a fesztivál látogatottságában megelőzte az akkor induló VOLT Fesztivált is. A 2000-es évek elején a szervezés kikerült a diákszervezetek kezéből és az egyetemtől független rendezvényszervező cégek vették át a főszervezői szerepet. A 2006-os és a 2007-es fesztivál főleg az egyetem névváltoztatási problémái miatt sikertelen volt, így 2008-ban az eseményt nem rendezték meg. 2009-ben egy új szervezőgárda felelevenítette a hagyományt, és a fesztivált a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos évzárójaként szervezték meg. 2012-ben a szervezést átvette a Hallgatói Önkormányzat, így új helyen, új csapattal, de a hagyományos fesztivál kerül megszervezésre.

Egykori híres diákjai, tanárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főépület impozáns látványa éjszaka
A BCE 2007-ben átadott új épületében a Társadalomtudományi Kar és az Egyetem könyvtára található
Könyvtár
Nagyelőadó

Közgáz Campus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatástudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közigazgatástudományi kar épülete a főváros budai oldalán, a XI. kerületben, Ménesi út 5. szám alatt helyezkedik el. Az egyetem épülete két épületszárnyból áll: a „A” épületrész szolgálja az oktatási feladatok ellátását valamint a kari könyvtárnak ad helyet, míg a „B” épületszárny a Kollégium, amely az évek folyamán az egyetem fejlődésével oktatási, és kiszolgáló feladatok (irodák) ellátását is biztosítja.

Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1-től egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része.

Budai Campus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budai Campus egyik épülete 1950-ben
Hincz Gyula üvegmozaikja budai campus dísztermében

Corvinus közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.