Széchenyi István Szakkollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchenyi István Szakkollégium
Alapítva 1987
Hely Budapest
Igazgató Havran Zsolt
Elérhetőség
Cím Ráday utca 43-45.
Telefonszám 06 (1) 482-7586
A Széchenyi István Szakkollégium weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi István Szakkollégium témájú médiaállományokat.

A Széchenyi István Szakkollégium egy 1987-ben alapított szakkollégium, mely már több, mint két évtizede fellegvára a budapesti közgazdaságtudományi és társadalomtudományi önképzésnek. A Szakkollégium Széchenyi István nevét vette fel, nemcsak a kiváló politikus és szakember előtt tisztelegve ezzel, hanem elsősorban a felelősségteljes és a közösség iránt elkötelezett személyt állítva példaként a tagok elé. A Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) fő célja az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és a közművelődés elősegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése.

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szisz logo wiki.jpg

A Széchenyi István Szakkollégiumot 1987 februárjában Gyöngyösön alapították. Története azonban korábbra, a 80-as évek elejére nyúlik vissza.

1980 augusztusában B. Kiss Tamás és Moldovai Viktor vezetésével a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (akkoriban még Karl Marx nevét viselte, ma Budapesti Corvinus Egyetem) megalakult a Közép-Európa Kör, amely előadások szervezésével hívta fel magára a figyelmet, elsősorban a közép-európaiság gondolatát állítva a középpontba. 1984-ig ezek a rendezvények és klubestek eseti jellegűek voltak. Ekkor azonban a szervezőgárda bővülésének köszönhetően az előadások és a klubgyűlések megsűrűsödtek, sőt egy évre rá szakmai önképzőkör jellegű programokra is sor került. Az évtized derekára a Közép-Európa Kör tematikája kibővült társadalompolitikai, politológiai és egyéb kérdésekkel. A csoport immár Közgáz Társadalomtudományi Klub néven hetente két-három előadást is szervezett, nem ritkán 100 fő feletti létszámmal, amely jelezte, hogy szükség van ilyen estekre. A Klub a klubmozgalomban is jelentős szerepet töltött be. Tagjai azonban elmélyültebb szakmai munkát akartak végezni, s így elérkezettnek látták az időt szakkollégiummá alakulásra.

1986. október 26-án a Ráday utcai kollégium 207-es szobájában gyűltek össze a Közgáz Társadalomtudományi Klub tagjai, és itt határozták el a szakkollégium megalapítását, melyet az 1986. október 28-i klubgyűlésen hagytak jóvá. Az egyetem fenntartásokkal fogadta, míg a többi diákszervezet többsége egyértelműen támogatta az új szakkollégium megalapítását. Az akkori új oktatási törvény értelmében öntevékeny csoportot csak bejelenteni volt szükséges, míg új kollégiumot csak az egyetem alapíthatott, ezért az egyetlen lehetőség a Széchenyi István Szakkollégiumi Csoport megalakítása volt, és annak bejelentése az egyetem felé. Így 1987. február 22-én Gyöngyösön, 30 alapító taggal megalakult a Széchenyi István Szakkollégiumi Csoport, amely működését a magyar kollégiumi tradíciók valamint az angol college rendszer tapasztalatai és hazai alkalmazásának lehetőségei határozták meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás előtt

1987 júniusában, gyakorlatilag felvételi nélkül újabb 21 tagot fogadtak maguk közé az alapítók. Ekkor azonban a szakkollégiumba való bekerüléssel még nem járt együtt automatikusan kollégiumi férőhely. Csak fokozatosan sikerült elfogadtatni a Földes Ferenc Kollégiummal, hogy a szakkollégium saját szempontjai alapján veszi fel a tagjait, és ennek során nemcsak a szociális helyzetre van tekintettel. A szakkollégium néhány év alatt elérte, hogy 51 ággyal szabadon rendelkezzék egyetlen emeleten, és így a bentlakó primér közösség kialakulásának és fenntartásának egyik alapfeltétele teljesüljön.

A szakkollégium történetében igen fontos időszak volt 1987 ősze. Szeptember 26-27-én a kollégium kihelyezett ülését tartotta Verőcemaroson, amelyen a tagság többek között elfogadta működési alapelveit, illetve a szervezeti és működési szabályzatot. Két nappal később, szeptember 29-én került sor az első tisztségviselő-választásra. 1988-tól azonban a kollégium átállt a tavaszi tisztújítás rendszerére, ami azóta is érvényben van. 1988. február 1-jén az Egyetemei Tanács egyhangúlag elismerte a Széchenyi István Szakkollégium megalapításának tényét.

A szakkollégiumok megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyolcvanas évek második felében egyre szervezettebbé váló szakkollégiumok a belső elhárítás figyelmét is fölkeltették. A rendszerkritikus nézeteket hangoztató fórumok, az ellenségesnek ítélt személyeket felvonultató rendezvények ellenőrzése a BM III/III-2. Osztály (ifjúsági elhárítás) feladata lett. A megfigyelés célja az ellenzéki utánpótlás kialakulásának megakadályozása, az egyetemisták kedvező politikai befolyásolása volt.[1]

A kilencvenes évek első fele

A kollégium harmadik évében, 1989. július 1-én tartotta 10 fő részvételével a Végzett Széchenyi Szakkollégisták Társasága alakuló közgyűlését, mely szervezet a kollégiumot elvégzők legfontosabb fórumává vált.

Az 1990-es évek elején a Szakkollégium elindult a professzionalizálódás útján. Fizetett tanárok vezette, szigorú számonkéréssel, a kizárás szankciójának figyelembevételével szervezett kurzusokból álló rendszert épített ki. Ez komoly konfliktusokat okozott a tagság körében, mert a kollégiumon belül voltak olyanok, akik bizonyos közösségi értékeket és az egyéni függetlenség értékeit féltették tőle. Ez a feszültség az egész időszakot jellemezte. Mindazonáltal egyre megbízhatóbban működtek a kurzusok, és a szakmai profil sem változott nagymértékben, továbbra is főként társadalomtudományi témákkal foglalkozott a kollégium.

1993-ban a kollégium elhatározta, hogy nem csak közgazdász-hallgatók, hanem bármelyik budapesti felsőoktatási egyetemen tanuló diák jelentkezését elfogadja. Eleinte inkább szociológus, majd jogászhallgatók jelentkeztek a kollégiumba. A hajdan nagy vitát kavart újításról mára már egyértelműen kiderült, hogy a kollégium hasznára vált, noha technikai és egyéb okokból a többséget továbbra is a közgazdászhallgatók képezik.

A Szakkollégium a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot tartott fenn a határon túli magyar diákszervezetekkel. A 90-es évek elején ez a viszony elsősorban a felvidéki magyar egyetemisták - az akkori Csehszlovákia különböző egyetemein, nem utolsósorban Prágában működő - szervezeteivel volt erős. Az évtized közepére ez a kapcsolat egy kicsit meggyengült, gyakorlatilag az október 6-i aradi koszorúzásokra korlátozódott. Erre azonban a mai napig tradicionálisan minden évben sor kerül. A határon túli magyar egyetemistákkal kiépített szálak megerősödéséhez segített hozzá az 1994-ben első alkalommal Lakitelken pénzügyi és közép-európai politikai eszmetörténeti témában megszervezett nyári tábor, amely szintén hagyományt teremtett. A pénzügyi rész sikerének köszönhetően Pénzügyi Nyári Tábor, majd Pénzügyi Nyári Egyetem néven kerül megrendezésre mind a mai napig.

Az időszak nagy kihívásának számított a Diákbizottság reformja. Fölvetődött ugyanis, hogy választás helyett a Diákbizottság tagjait a DB-titkár jelölje ki, egyfajta munkacsapatot szervezve maga köré. A vita sokáig tartott, és az eredeti elvek megtartásával zárult. A szakkollégium "alkotmánya" kiállta a próbát.

Sikerült a szakkollégium gazdálkodását is professzionális módon, alapítványi formában megszervezni, amire nagy szükség is volt, mivel egyre több és nagyobb összegű pályázati forrás állt a kollégium rendelkezésére. Az 1989-ben létrehozott alapítvány a mai napig meghatározó szerepet tölt be gazdálkodásunk megszervezésében.

A kilencvenes évek második fele és napjaink

1996 ismét a szakmai munka terén volt sorsfordító év, mivel ekkor vezettük be azt a reformot, mely a bonyolult beszámolási és halasztási rendszert áttekinthetővé tette, kiépítette a lépcsőzetes kurzusrendszert (alapozó-, ismeretbővítő- és kutatókurzusok), megteremtette a lehetőséget a tutori képzésre, valamint a döntéshozatal megkönnyítésének érdekében a szakmai munkára vonatkozó szabályok nagy részét egységesítve, az SZMSZ-nek alárendelt, de önálló "jogszabályban" rögzítette. Három évre rá hasonló, a szakmai rendszer tartalmát érintő reformot határozott el a kollégium. Ennek során kialakultak az ún. sávok, amelyek alapján ma is szerveződnek a kurzusok, előadások.

A kollégium szervezeti-demokratikus életére a korábban megállapított formák és szabályok rögzülése a jellemző. Minden választott testület (a Diákbizottság, a Szakmai Tudományos Tanács és a Felvételi Bizottság) egymástól függetlenül működik, rendszeres, jól szervezett, de tartalmilag folyton megújuló tevékenységet folytat.

A kilencvenes évek második felében a Soros Alapítvány által kiírt pályázatok jelentették a legfontosabb forrást a szakkollégiumok számára. Ezen biztos háttér az évtized végén fokozatosan megszűnt. Ennek ellensúlyozására, a szakkollégiumi mozgalom - nem kis mértékben a Széchenyi kezdeményezésére - az állami költségvetésben képes volt saját jelentőségét elismertetni. A nagymértékben ennek köszönhető szakkollégiumi együttműködés sajnos nem érte el a kívánatos szintet. Továbbra is létezik szakkollégiumi szolidaritás, vannak közös rendezvények, de az általunk kezdeményezett érdekvédelmi "föderáció" mai napig nem valósult meg.

Szakmai rendszerünk a 2001-es évben nyerte el jelenleg is működő formáját. Az év első felében vezettük be az opponensi rendszert, amelynek keretében a tagok beszámolóit nem tanáruk, hanem egy külső - a témában szakértő - személy bírálja el. Az év második felében pedig a hétvégi intenzív képzést az egyéni kutatómunkával párosító ún. Repülő-egyetemekkel egészült ki szakmai rendszerünk. A szakmai munka egyik fokmérőjének tekintett tudományos diákköri dolgozatok versenyében a szakkollégium tagjai mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megállták, és napjainkban is megállják a helyüket.

A Szakkollégium a 2002-es esztendőben ünnepelte megalakulásának tizenötödik évfordulóját. Ennek keretében került sor egy Jubileumi Konferencia megrendezésére, melyen különböző szakkollégiumi generációk mutatták be a kollégiumot úgy, ahogy ők tagságuk alatt látták. Az alapítókat és az őket követő generációkat hallgatva egyértelművé válhatott mindenki számára, hogy kollégiumunk immár felnőttkorba lépett.

Az idei év gazdálkodásunk rendbetételével kezdődött, és finanszírozási problémákkal folytatódott, amelyet - ha csak átmenetileg is - az őszi félév elejére sikerült megoldani. Előtérbe került az újonnan felvettek integrációjának előmozdítása, amely a kollégiumi közösség összetartozását hivatott erősíteni. Szakmai programok tekintetében az egyetemi oktatás újabb és újabb kihívásokat eredményez, melynek köszönhetően a hiánypótló alapozó felkészítés helyett egyre jobban előtérbe kerülnek az egyetemi tananyagra épülő, de azon túlmutató kurzusok. Ezért is tartozik legfontosabb feladataink közé forrásaink biztosítása, hiszen ennek hiányában a hosszú távú tervezés egyik alapvető feltétele hiányozna.

Célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) fő célja az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és a közművelődés elősegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése.

A fentiek érdekében a magyar történelem szakmai és önkormányzati téren is színvonalas kollégiumi hagyományaira támaszkodunk, figyelembe véve az angolszász college-ok tapasztalatait és honi alkalmazási lehetőségeit.

A szakkollégium fő feladata:

  • tagjai számára - az egyetemi kötelezettségek eredményes teljesítése mellett, azokon túlmenő - egyéni és közös alkotó, kutató munka feltételeinek biztosítása,
  • közgazdaságtudományi és más társadalomtudományi kurzusok működtetése
  • profiljába illő előadások, szaktáborok, kirándulások szervezése,
  • demokratikus közélet, emberléptékű közösségi élet folytatása, közéleti tevékenység a közvetlen pártpolitizálástól mentesen,

részvétel az egyetem szakmai és közéletében, együttműködés hasonló profilú, célú intézményekkel,

  • az emberhez méltó életmód elemei megvalósításának elősegítése (egészség, sport, baráti kapcsolatok stb.),

kapcsolatok ápolása hasonló profilú szervezetekkel, és más jogi és magánszemélyekkel.

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bármely szervezet működésének elengedhetetlen feltétele egy jól szervezett és felépített intézményi struktúra. A kezdeti anarchikus állapotok után mára egy kiforrottnak tekinthető és évek óta jól működő, több pilléren nyugvó rendszer jött létre. Az alábbiakban áttekintő jelleggel bemutatjuk a kollégium szervezeti kereteit, amelyek nagyban meghatározzák működését és mindennapjait.

A Széchenyi István Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve a szakkollégiumi gyűlés, ahol minden tagnak szavazati joga van, választhat és választható. Ez a fórum hivatott arra, hogy megalkossa és módosítsa a kollégium szervezeti és működési szabályzatát, illetve személyi kérdésekben, tisztségviselők választásában döntsön.

A Szakkollégium igazgatója tapasztalatával és szakmai tudásával segíti a kollégium működését, képviseli az egyetem vezetése, illetve más külső személy előtt a szakkollégium testületi véleménye alapján. A Szakkollégium esetenként nevelőtanárt választhat, akinek feladata, hogy elősegítse a szakkollégium tagjainak szakmai fejlődését, illetve közreműködjön az igazgató munkájában.

A seniori tisztséget tradicionálisan a frissen végzett széchenyisek töltik be. Legfőképpen a kollégium szakmai és közösségi életének előremozdításában vállalnak szerepet.

A szakkollégiumi gyűlés minden februári ülésén megválasztja a Diákbizottság (DB) hat tagját és titkárát, amely testület szeptemberben kiegészül két, az újonnan felvett szakkollégisták által maguk közül választott személlyel. A DB-titkár a legfontosabb tisztségviselő a szakkollégiumban, mivel ezen poszt betöltője felelős a kollégium mindennapi zavartalan működéséért és az operatív döntésekért. A DB-ülés a szakkollégium életében felmerülő kérdések megvitatásának, a napi döntések meghozatalának és a sokoldalú információáramlásnak a színtere, a szakkollégium folyamatos, demokratikus működésének fóruma. A Diákbizottság dönt a szakkollégium életének egészét érintő, de nem stratégiai jelentőségű ügyekben.

A kollégium másik fontos intézménye a Szakmai és Tudományos Tanács (SzTT), amely az utóbbi években rendszerint hat tagból és az elnökből áll, és a szakmai munka koordinálásáért felelős. E testület szervezi meg - a tagok véleményét, igényeit szem előtt tartva - a kurzusokat, előadásokat, más szakmai rendezvényeket, illetve az elő-TDK-t.

A Felvételi Bizottság (FEB) a kollégiumi tagok utánpótlásáért, rekrutációjáért felelős. A testület általában hat FEB-tagból és a FEB-elnökből áll. Ez a szervezet irányítja a kollégium marketingjét az első és másodéves egyetemisták körében, szervezi meg a felvételit, valamint dönt arról, hogy kik kerüljenek be a kollégiumba.

A Vállalati és Intézményi Kapcsolatokért Felelős Bizottság (VIK) feladata a Szakkollégium rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi erőforrásainak növelése. A Bizottság felelős az új kapcsolatok feltérképezéséért, azok felvételéért, illetve a meglévő vállalati, intézményi és egyéb kapcsolatok koordinálásáért. A szervezet három tagból és az elnökből áll.

A gazdasági felelős kezeli a kollégium pénzügyeit, tartja a kapcsolatot a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány kuratóriumának tagjaival. A DB-titkárral egyetértésben készíti el és nyújtja be a kollégium költségvetését a Diákbizottságnak.

A Kollégium egyéb tisztségviselői közé tartoznak a könyvtárfelelősök és a számítógép-felelősök. Ezenkívül a szakkollégiumi gyűlés ad hoc bizottságokat, felelősöket választhat meg egy-egy terület irányítására.

Ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Ma a szakkollégium dacos kő a felsőoktatási tömegcikkgyártás nyomasztó sodrában, mert igyekszik visszatalálni a tudományos eszményekhez, a míves szakmai munkához. Szellemi horizontját megkísérli az átlagos egyetemi képzési szint fölött tartani. Szakmai érdeklődése nem áll meg a közgazdaságtan határain, hanem sikerrel ostromolja a politikai filozófia, a szociológia, az antropológia és más társadalomtudományok kapuit is.

A szakkollégium fontos jellegzetessége, hogy tagjaink nem egyszerűen olyan hallgatók, akik néhány év tanulás után magasan képzetten hagyják el összes termeinket, hanem élő közösség. Olyan autonóm társaság, amely maga választja meg vezetőit és maga határozza meg a belső szakmai fejlődését folyamatosan orientáló mércéket. S természetesen a közösség önmaga dönt arról is a felvételi során, hogy kikkel szeretne a továbbiakban együtt dolgozni, kikben lát ígéretet a szakkollégiumi hagyományok továbbvitelére. A szakkollégium olyan kezdeményezések táptalaja, amelyekben fokozatosan kristályosodnak ki a közösen vallott elvek és értékek, és amelyek valódi és élő közösséggé kovácsolják a tagok összességét.

E közösség működése alapvetően a közvetlen demokráciára épül: bárki bármikor aktívan szólhat bele a szakkollégiumi ügyek menetébe, vállalhat munkát, kezdeményezhet programot, képzést. A szakkollégium a folyamatos és intenzív viták világa: arról, hogy ki legyen a Diákbizottság vezetője és arról, hogy ki rakja rendbe a könyvtárat, arról, hogy milyen neves szaktekintélyeket hívjunk meg előadást vagy kurzust tartani és arról, hogy hol legyen a Téli Tábor. Ezek a viták avatják be tagjainkat a demokratikus normák gyakorlása során az érvelés csodálatos művészetébe.”

Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben alakult meg a Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társasága (VSzSzT), melyben a Szakkollégiumot sikeresen elvégzettek mellett a leköszönt igazgatók, nevelőtanárok és seniorok is taggá válnak. A társaság céljai közé tartozik, hogy a valaha volt Széchenyisek tartsák egymással a kapcsolatot, félévente legalább egyszer-kétszer találkozzanak. E szervezet az egyetlen formális kapocs a jelenlegi tagság és a végzettek között, ami tovább növeli jelentőségét.

Végzett tagjaink[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alföldi Ferenc (1988. II. -1992)
  • Avas Zita (Zita Avas-Lacoste) (alapító-1990)
  • B. Kiss Tamás (alapító-1990)
  • Babics Egon (1987-1990)
  • Balogh Bence (1998-2002)
  • Balogh Csaba (1995-1999)
  • Balás Gábor (1995-1999)
  • Barotányi Zoltán (1988-1994)
  • Bartek Róbert (1997-2002)
  • Bartolák Csaba(2005-kilépett:2008)
  • Bartha Attila (1990-1995), közgazdász, az MTA PTI kutatója, a TÁRKI korábbi kutatási igazgatója
  • Batári Krisztina (1991-1995)
  • Bedecs Andrea (1992-1997)
  • Bende László (1987-1990)
  • Bibók Péter
  • Boda Zsófia, szociológus, az Oxfordi Egyetem doktorandusz hallgatója
  • Bohus Kata (2000-2003)
  • Borsos Endre (1991-1995)
  • Boza Pál (2000-2003)
  • Budai Attila (2005-2009)
  • Bánsági György (alapító-1989)
  • dr. Bányai Borbála (2000-2004; Senior 2004-2005)
  • Bárdi Barnabás (2000-2005)
  • Bárdos Máté (2007-2010)
  • Béres Attila (1996-2001)
  • Bölcskey Vanda (2003-2006)
  • Csaba Zoltán László (2005-2010), szociológus, a RECENS Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ kutatója, marketing szakember
  • Csapó Nóra (2000-2004)
  • Csendes Györgyi (1989-1992)
  • Csernátoni Gabriella (alapító-1987)
  • Csete Zsófia Ildikó (2002-2007; Senior 2007-2008)
  • Csigó Péter (1994-1998)
  • Czibere Károly (1992-1996), államtitkár (szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős, Emberi Erőforrások Minisztériuma), a Magyar Református Szeretetszolgálat vezetője, korábban a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főigazgatója
  • Czibik Ágnes (2003-2007; Senior 2007-2008), GVI elemzője
  • Czinkoczky Zoltán (2005-2010)
  • Czirják Imre (1989-1994)
  • Dancsi Katalin (1996-2000)
  • Deák Éva (alapító-1987)
  • Divós Péter
  • dr. Balázs Zoltán (alapító-1990), filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
  • dr. Berczik Ábel (1992-1995)
  • dr. Branyiczki Imre (alapító-1988)
  • dr. Csite András (1988-1992), az MTA PTI kutatója, a Hétfa Kutatóintézet kutatója
  • dr. Fazakas Gergely (alapító-1989)
  • dr. Kovács Barnabás (1990-1995)
  • dr. Szántó Tamás (1989-1991)
  • dr. Drjenovszky Katalin (2002-2007)
  • dr. Drjenovszky Zsófia (1997-2001), szociológus
  • dr Dózsa Csaba (1989-1994), közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense, egészségpolitikai szaktanácsadó
  • Erdődi Katalin (1999-2004)
  • Eörsi Márton (2001-2005)
  • Farkas Miklós (2006-2009), a CEU doktorandusz hallgatója
  • Fazekas Mihály(2002-2006; Senior 2006-2007), az Ecole Nationale d'Administration kutatója,University of Cambridge doktorandusz halgatója
  • Fejesné Jenei Csilla (alapító-1988)
  • Fekete Gábor (1990-1994)
  • Fekete Szabolcs (1993-1997)
  • Felföldi Zoltán (1992-1997), Lakitelek polgármestere
  • Ferencz Zoltán (1989-1994)
  • dr. Fodor Klaudia (2004-2007), szerzői jog szakértő, ARTISJUS
  • Foltányi Árpád (1987-1992)
  • Fábián Katalin (alapító-1989)
  • Földvári Szabolcs (1991-1995)
  • Gaal Ilona (1992-1995)
  • Gaálné Kis Adrien (1988-?)
  • Geiszlinger Árpád (1987-1989)
  • Gelencsér Zsolt (alapító-1990)
  • Gombás Éva (1990-1994)
  • Grosz Ákos Levente (1998-2003; Senior 2003-2005)
  • Gubik Gabriella (2005-2009)
  • Győrffy Gábor (1989-1992)
  • Gál "2" Péter (2002-2007, Senior 2007-2009), borász (Gál Lajos Pincészete), igazgató (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
  • Gál Anita (2006-2010)
  • Gáspár Tamás (alapító-1988)
  • Hajdú Gabriella (1990-1993)
  • Hanich András (1989-1994)
  • Harmat Szilvia
  • Harmati László (1991-1995)
  • Havran Zsolt
  • Hegyesi Adrienn (2001-2004)
  • Heil Péter (1991-1994)
  • Herczeg Hajnalka (1987-1990)
  • Hermann Zoltán (1991-1995), oktatáskutató, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa
  • Hidegh Anna Laura (2001-2005; Senior 2005-2006), Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza
  • Hives Zsolt (2004-2007, Senior 2007-2009)
  • Hofstädter Ákos (2004-2009)
  • Homolya Dániel (1999-2004; Senior 2004-2005), a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója
  • Homonnay Ádám (1997-2001)
  • Horváth Gábor (1988-1992)
  • Horváth Zoltán (2003-2008, Senior 2008-2009)
  • Hudomiet Péter (2001-2005; Senior 2005-2006), közgazdász, a University of Michigan doktorandusza
  • Hámori Zoltán (1998-2003)
  • Id. Gál Péter (2002-2005; Senior 2005-2006), közgazdás, doktorandusz
  • Iváncsics Vera (2008-2010)
  • Izsó Ákos (2004-2008, Senior 2008-2009)
  • Jaksa Renáta Anna (1995-2000)
  • Jandácsik Gábor (1989-1993)
  • Kamarási Diána (2004-2007)
  • Karácsony Gergely (1995-2000), politológus, politikus
  • Kemény Szabolcs (1989-1993)
  • Kerti Zsolt (1994-1999)
  • Kis Gergely (2003-2007; Senior 2007-2008)
  • Kisgyörgy Éva (alapító-1989)
  • dr Kiss Hubert János (1999-2003), ELTE Közgazdaságtudományi tanszékének oktatója
  • Kiss Katalin (alapító-1990)
  • Koncz András (1989-1994)
  • Kotek Péter (2005-2009)
  • Kovács Eszter (2004-2008, Senior 2008-2009)
  • Kovács Petra (1991-1993)
  • Kovács Róbert (1993-1998)
  • Kovács Ágnes (alapító-1990)
  • Kriston Vízi Gábor (2001-2006, Senior 2006-2009), közgazdász
  • dr. Kristóf Luca (1999-2002), szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet kutatója
  • Krizsán Olivér (2004-2007; Senior 2007-2008)
  • Kucsera Henrik (1997-2002)
  • Kucsinka Katalin (1987-1991)
  • Kármán András (1993-1997), közgazdász, korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, december 1-jétől az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) helyettes igazgatója
  • Kóczán Gergely (1997-2001)
  • Lenger Csaba (1987-1989)
  • Lepp-Gazdag Anikó (1998-2001)
  • dr. Letenyei László (1990-1995), szociológus, antropológus, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
  • Liszka Tamás (1995-1999)
  • Losonc Krisztina (2006-2010), a Kárpát Régió Üzleti Hálózat ügyvezetője
  • Ludányi Arnold (1988-1992)
  • Láng Orsolya (1997-2002)
  • László Flóra (1994-1998)
  • Lázár Gábor (2004-2007; Senior 2007-2008)
  • Légrády Tibor (1988-1989)
  • Lévai Zsuzsa
  • Majoros Csaba (alapító-1988)
  • Majzik Viktor (1998-2003)
  • Makovi Kinga Réka (2005-2010), matematikus-közgazdász, szociológus, a Columbia egyetem doktorandusza
  • Martin József (1991-1995), a Figyelő korábbi főszerkesztője
  • Martonosi Ádám (2004-2008, Senior 2008-2009), MNB elemzője
  • Meleg József (alapító-1988)
  • Melegh Attila (1991-1994), a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a KSH NKI Tudományos főmunkatársa
  • Mester Dóra (1996-2000)
  • Mezey Tamás
  • dr Mezősi András (2001-2006; Senior 2006-2007), a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársa
  • Mihályi Eszter (2005-2009)
  • dr. Mike Károly (1997-2002), a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
  • Miklós Anna Erzsébet (2001-2005; Senior 2005-2007)
  • Miklós Illés Ágnes (1987-1988)
  • Mizsei Szabolcs (1992-1995), távközlési szakértő, a Magyar Telekom korábbi igazgatója
  • Mohay Linda (2000-2005)
  • Molnár Tímea Laura (2004-2009), közgazdász, doktorandusz hallgató
  • Monori Mónika (1992-1995)
  • Monostori Katalin (2004-2007; Senior 2007)
  • Máté Dániel (1990-1994)
  • Mérő Bence (2006-2010)
  • Móré Ferenc (1988-1991)
  • Nagy András (2003-2006; Senior 2006-2008)
  • Nagy Balázs (1998-2003)
  • Nagy Dorottya (1998-2002)
  • Nagy Dénes
  • Nagy Edit (2003-2008)
  • Nagy Lilla (2003-2006; Senior 2006-2007)
  • Nagy Nóra (1992-1995)
  • Nagy Zsuzsanna (2001-2006)
  • Nagy Zsófia (2002-2005)
  • Nagy Ágnes (2004-2008)
  • Nagy-Szilitsán Eszter (2006-2010)
  • Nagygyörgy Anna (1995-1999)
  • Novák Csaba (1989-1993)
  • Nábráczky-Hajós Anna (2001-2005)
  • Nádasdy Bence (1995-1999)
  • Nánay János András (2003-2007)
  • Németh Zsolt (alapító-1990), fideszes politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár
  • Néray Bálint (2005-2010), szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza
  • Palánkai Péter (1993-1997)
  • Papp Julianna (2004-2007; Senior 2007-2008)
  • Peidl Balázs (2001-2005)
  • Pető Ferenc (2005-2008, Senior 2008-2009)
  • Pfemeter Mária (2004-2008)
  • Pomázi Krisztina (2005-2008, Senior 2008-2009), közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza
  • Pásztor Miklós (1987-1991)
  • Radványi Krisztina (2000-2004; Senior 2004-2005)
  • Reich Orsolya (2000-2005), filozófus, a CEU doktorandusza
  • Remete Dániel (2002-2006; Senior 2006-2007)
  • Rogán Antal (1992-1995), politikus, V. kerület polgármestere
  • Rusz Dániel (2003-2007; Senior 2007-2008)
  • Révész Gábor
  • Róbert Katalin (2005-2009)
  • Rózsás Alíz (2003-2007)
  • Schandl Eszter (2005-2009)
  • Schay Krisztina (1990-1994)
  • Schmidt Andrea (1990-1994)
  • Schweitzer András (1991-1996)
  • Seres Béla (1989-1994)
  • Simon András (1998-2001)
  • Siska András (alapító-1988)
  • Solti Gábor (2005-2009)
  • Somogyi Virág (2003-2007)
  • Soós Anita (2000-2005)
  • Szabó Barnabás György (2001-2006)
  • Szabó István (2004-2008, Senior 2008-2009)
  • Szabó Kalliopé (1995-1999)
  • Szabó Lajos
  • Szabó László (1991-1995)
  • Szabó Sándor (1991-1995)
  • Szabó Tamás (1987-1988)
  • Szabó Zsolt (1999-2004; Senior 2004-2005)
  • Szabó Ádám Dávid (2000-2005; Senior 2005-2006)
  • Szalai András (2004-2007)
  • Szalai Gabriella (1987-1990)
  • Szalai Péter (alapító-1990)
  • Szalai Ákos (1991-kilépett: 1994), közgazdász, a PPKE oktatója
  • Szarvas Gyula (1987-1991)
  • Szathmáry Borbála (2003-2007; Senior 2007-2008)
  • Szekér Szimonetta (1995-1999)
  • Szerencsi Péter (2000-2004; Senior 2004-2005)
  • Szilas Roland Ferenc (2000-2003)
  • Szilágyi Katalin (1995-1999), a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, az MNB elemzője
  • Szűcs Nóra (2002-2006; Senior 2006-2007)
  • Sóstói András (1999-2004; Senior 2004-2005)
  • Terjéki Péter (2006-2009)
  • Tábori István (1999-2003)
  • Tábori Tamás (1994-1999)
  • Tóth Annamária (2003-2009)
  • Tóth László (1988-1991)
  • Tönkő Andrea (1992-1995)
  • Török József (2002-2005; Senior 2005-2007), a Széchenyi Tőkebefektetési Alap üzletfejlesztési igazgatója
  • Urbán Anikó (2005-2009)
  • Urbán Orsolya
  • Vajdics Anikó (1987-1989)
  • Varga Márton (2006-2010)
  • Varga P.Csilla (1999-2002)
  • Varga Zoltán (1997-2000)
  • Vedres Balázs (1993-1997), szociológus-közgazdász, hálózat elemző, a CEU professzora
  • Vincze Csaba (2002-2006; Senior 2006-2007)
  • Várhegyi Vera (1995-2000)
  • Vörös András, szociológus-közgazdász, hálózat elemző, az Oxfordi Egyetem doktorandusz hallgatója
  • Vörös Gábor (1999-2004)
  • Wiszt Máté Zoltán
  • Wolf Zoltán (1994-1999)
  • Zrínyi Dániel (2002-2007)
  • Závecz Gergő (2008-2010), politológus, társadalom statisztikus, a CEU doktorandusza
  • Ábrahám Edit (2000-2003)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balázs Zoltán: A körözési listán második. Szakkollégiumok a BM. III/III-as főcsoportfőnökség ügyiratainak tükrében. Bp. 2000

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]