Bujtor István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bujtor István
Oroszlán ugrani készül 1969 0733 Bujtor Istvan.jpg
Bujtor István Az oroszlán ugrani készül c. filmvígjátékban (rend. Révész György, 1969)
Életrajzi adatok
Születési név Frenreisz István
Művésznév Bujtor István
Született 1942. május 5.
magyar 1919-1946 Budapest
Származás magyar
Elhunyt 2009. szeptember 25. (67 évesen)
magyar Budapest
Házastársa Perényi Eszter és Bujtor Judit (-2009)
Pályafutása
Aktív évek 19642009
Díjai
További díjak Balázs Béla-díj (1979)

Bujtor István az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Bujtor István (szül: Frenreisz István, Budapest, 1942. május 5.Budapest, 2009. szeptember 25.) magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja id. Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai nagyapai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.

Édesanyja, Gundel Katalin 2010-ben ünnepelte 100. születésnapját.[1][2] Édesapja dr. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus. Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. február 20-án született). Második felesége Bujtor Judit.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér volt.

Ő volt a legtöbbször a szinkronhangja Bud Spencernek. Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlás sikereit az 1936-ban épített Rabonbán kapitányaként érte el. Saját hajója a Tamangó.

Bujtor fordul a Rabonbánon – szobor Balatonfüreden, a Tagore sétányon

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterségesen tartották kómában.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban elhunyt. Bujtor István halálát az Állami Népegészségügyi Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák okozták.

2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

2013. május 5-én, 71. születésnapján Balatonfüreden, a Vitorlás-téren felavatták egész alakos szobrát, amely Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása és kormányosként ábrázolja Bujtort egy vitorláson.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több filmben szerepelt együtt Koncz Gáborral és/vagy Kern Andrással.

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb szerepei:

Rendezései:

Szinkron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém, Színház: Bujtor relief

Bud Spencer:

Más színészek:

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bujtor István családfája[3][4]
Bujtor István
(Budapest, 1942. máj. 5.–
Budapest, 2009. szept. 25.)
színész
Apja:
Frenreisz István
(Budapest, 1907. máj. 27.–
Budapest, 1982. október 23.)
kórházi főorvos
Apai nagyapja:
Frenreisz Ferenc[5]
(Pest, 1873. febr. 7.–
Budapest, 1916. júl. 5.)
főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos
Apai nagyapai dédapja:
Frenreisz István
(1840 körül –
Budapest, 1909. jún. 13.)
a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
Apai nagyapai dédanyja:
Bujtor Etelka Anna
(Budapest, 1846. júl. 12. –
Budapest, 1923. nov. 11.)
Apai nagyanyja:
Virava Lujza[5]
(Budapest, 1880. júl. 31.–
?)
Apai nagyanyai dédapja:
Virava József
(1836–Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.)
ügyvéd, országgyűlési képviselő
Apai nagyanyai dédanyja:
Simon Zsófia
Anyja:
Gundel Katalin
(Budapest, 1910. máj. 2.–
Balatonszemes, 2010. jún.)
Anyai nagyapja:
Gundel Károly
(Budapest, 1883. szept. 23.–
Budapest, 1956. nov. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédapja:
Gundel János
(Ansbach, 1844. márc. 3.–
Budapest, 1915. dec. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédanyja:
Kommer Anna
(Pest-Buda, 1851. dec. 24.–
Budapest, 1920. dec. 12.)
Anyai nagyanyja:
Blasutigh Margit
(Veszprém, 1885. máj. 30.–
Budapest, 1961. júl. 5.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Blasutigh Mátyás
(San Pietro al Natisone, 1840.–
Budapest, ?)
kereskedő
Anyai nagyanyai dédanyja:
Gerlits Ilona
(Veszprém, 1851.–
Gölle, 1919.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bujtor István édesanyja 100 éves
  2. [1]
  3. Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987.
  4. OSZK gyászjelentések
  5. ^ a b Frenreisz Ferenc és Virava Lujza házasságkötése, Bp. IX., 1906. aug. 6./718

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]