Gödöllő

Gödöllő
A Grassalkovich-kastély
Gödöllő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Gödöllői
Rang	város
Polgármester	dr. Gémesi György (GLK)
Jegyző	dr. Nánási Éva
Irányítószám	2100
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	34 396 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	547,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	61,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gödöllő Pozíció Magyarország térképén
Gödöllő Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 21′ 3″47.5986111111, 19.3508333333
Gödöllő weboldala

Gödöllő (szlovákul Jedľovo, németül Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői kistérségben található. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.

Fekvése és közlekedési adottságai

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.

Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.

A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.

Története

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.

A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Brodsky Sándor: A gödöllői kastély, 1869

A királyi család Gödöllőn

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.

A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként majd fogolytáborként működött. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

A II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.

1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezik.

Nevezetességei

Gödöllői Királyi Kastély

A gödöllői Grassalkovich kastély főbejárata

A felújított királyi pavilon a kastélykertben

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.

Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.

Máriabesnyői kegyhely

A máriabesnyői bazilika felső temploma

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.

Egyéb látnivalók

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.

Fehér tündérrózsa a Szent István Egyetem botanikus kertjében

Gödöllői Városi Múzeum (volt Hamvay kúria) és Piac

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-től bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.

Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.

A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.

További látnivalók: Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.

Népesség

A város népessége jelentősen növekedik az 1990-es évek eleje óta. A fővárosból kiköltözők közül sokan itt telepednek le. Lakóinak száma 1900-ban 5 893, 1960-ban 17 693, 2001-ben 29 445, 2006-ban 31 261, míg 2008-ban már 32 907 fő volt.

Nemzetiségek

Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja 2001-es adatok alapján:

Nemzetiségi eloszlás (2001)
Összesen	Magyar	Roma	Német	Szlovák	Lengyel	Román	Egyéb
100%	98,32%	1,14%	0,23%	0,08%	0,05%	0,04%	0,14%

Gödöllő Város Önkormányzata

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Polgármesterek:

• Gémesi György dr. (1990–)

A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett.

A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.

A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.

A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.

A rendszerváltás előtt

Tanácselnökök:

• Papp István (1983–1990)
• Ritecz György (1982–1983)
• Benedek János (1971–1982)
• Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
• Dr. Gyetvai József (1966–1967)

A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.

Rendvédelem, egészségügy

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.

Városrészek

Gödöllő városrészei

• Antalhegy
• Blaha
• Csanak
• Haraszt
• Kertváros
• Királytelep
• Máriabesnyő
• Alvég
• Fenyves
• Nagyfenyves
• Egyetem, Fácános
• Incső
• Marikatelep

Oktatás

Gödöllő belvárosa

A régi községháza (napjainkban már szálloda és étterem)

Boldog Árpád-házi Kálmán herceg szobra a Szent István Egyetem épülete előtt

Bölcsődék

• 1. sz. Bölcsőde (Palotakert)
• 2. sz. Bölcsőde (Kossuth L. utca)
• 3. sz. Bölcsőde (Premontrei út)

Óvodák

Önkormányzati

• Martinovics utcai Óvoda
• Szent János utcai Óvoda
• Kazinczy körúti Óvoda
• Palotakerti Óvoda
• Tisza utcai Óvoda
• Táncsics Mihály úti Óvoda
• Egyetem téri Óvoda
• Zöld Óvoda

Magán

• Játékkuckó Magánóvoda
• Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
• Stefi Néni Óvodája
• Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
• Mókus Odú Gyermekóvoda

Általános iskolák

Önkormányzati

• Erkel Ferenc Általános Iskola
• Hajós Alfréd Általános Iskola
• Damjanich János Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola
• Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egyházi és magán

• Szent Imre Katolikus Általános Iskola
• Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Középiskolák

Önkormányzati

• Török Ignác Gimnázium
• Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Egyházi és magán

• Gödöllői Premontrei Szt. Norbert Gimnázium
• Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma
• Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Felsőoktatási intézmények

Szent István Egyetem

Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.

Egyéb oktatási intézmények

• Frédéric Chopin Zeneiskola
• Nyári Napközi
• Nevelési Tanácsadó
• Logopédiai Intézet és Általános Iskola
• Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Gazdaság

Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár.

1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, évek óra 2-3% közötti, de lassú emelkedést mutat.

Gödöllői Ipari Park

Az Ipari Park "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest észak-keleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.

A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalati.

Közlekedés

• Közút: 3-as főút, M3-as autópálya
• Vasút: Budapest–Hatvan-vasútvonal, Gödöllői HÉV

Média

• Rádióaktiv 93,6
• Gödöllői Szolgálat (hetilap)
• Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)

Híres emberek

A legidősebb Grassalkovich Antal

Gödöllőn született

• Malatin Antal kalocsai nyomdász;
• Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike;
• Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
• Olvasztó Imre, az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
• Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője.
• Mihály Dénes mérnök, feltaláló

Itt halt meg

• Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja.
• Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja.
• Nagy Sándor - grafikus

Itt temették el

• Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész

Testvérvárosok

Erzsébet királyné szobra az Erzsébet-parkban, melyet 1901-ben avattak fel. Róna József szobrászművész alkotása

• Aichach, Németország
• Beregszász, Ukrajna
• Bogor, Indonézia
• Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
• Csíkszereda, Románia
• Dunaszerdahely, Szlovákia
• Forssa, Finnország
• Giessen, Németország
• Hillerød, Dánia
• Laxenburg, Ausztria
• Turnhout, Belgium
• Valdemoro, Spanyolország
• Wageningen, Hollandia
• Zenta, Szerbia
• Żywiec, Lengyelország

Irodalom

• Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
• Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
• Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest

Folyóiratcikkek

• Lóska Lajos: A művészet kertje: GIM-Ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2009. (12. évf.) 7-8. sz. 2. oldal
• Prékopa Ágnes: Újdonságértékű régi textilek: Városi Múzeum, Művelődési Központ, GIM-ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2007. (10. évf.) 6. sz. 4. oldal
• Szendi Horváth Éva: Értékőrző Gödöllő = The treasures of Gödöllő, megjelent: Diplomata, 2009. (10. évf.) 1-2. sz. 40-41. oldal
• Molnár Márta: Gödöllői Királyi Kastély = Gödöllő Royal Palace, megjelent: Diplomata, 2007. (8. évf.) 10. sz. 24-26. oldal
• Villányi László - Takácsné György Katalin: Tradíció és Innováció - Nemzetközi Tudományos (Agrár) Közgazdász Konferencia. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4, megjelent: Tájökológiai lapok, 2008. (6. évf.) 1-2. sz. 221-222. oldal
• Fejes Antal: Először drót alatt: A Vác-Budapest-Gödöllő helyiérdekű vasút (VBGHÉV) története 1914-ig, megjelent: Indóház extra, 2008. (3. évf.) 1. sz. 12-15. oldal
• Balázs Gusztáv: Gödöllő - nemzetközi látókörben, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2007. (62. évf.) 51-52. sz. 24-25. oldal
• Tétényi Éva: Falukonferencia Gödöllő, 2006, megjelent: Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 26-28. oldal
• Kovács László: Országos Mezőgazdasági Értekezlet Gödöllő-Máriabesnyőn, 2007. október 10-11-én, megjelent: Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 12. sz. 36. oldal (http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/12/5.pdf)
• Masznyik Csaba: Fény és forrás: szentháromság katolikus templom, Gödöllő, megjelent: Régi-új magyar építőművészet, 2007. 5. sz. 36-37. oldal
• Komárominé Kucsák Mónika - Bardóczyné Székely Emőke: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján. (Metodikai kérdések), megjelent: Tájökológiai lapok, 2006. (4. évf.) 2. sz. 249-253. oldal
• Radnai Anna: A GlaxoSmithKline vakcinagyártása. Gödöllő a világpiac meghatározó helyszínei között, megjelent: Kórház, 2006. (12. évf.) 10. sz. 56-58. oldal
• Prokai Dorina: Lovaspark Gödöllő mellett, megjelent: Az Európai Unió agrárgazdasága, 2005. (10. évf.) 10. sz. 14. oldal (http://www.omgk.hu/pages/euag/EA2005/2005_10.pdf)
• Zsámbéki-medence, Gödöllő: a jövendőbeli magyar Szilícium-völgyek, megjelent: Comitatus: önkormányzati szemle, 2004. (14. évf.) 6. sz. 47-49. oldal (http://www.comitatus.hu/2004/2004jun.pdf)
• Balázs Gusztáv: Gödöllő: tradíció és felújítás, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2004. (59. évf.) 39. sz. 5. oldal
• Balázs Gusztáv: Virágzó városok: Gödöllő, megjelent: Haszon, 2003. (1. évf.) 6. sz. 66-67. oldal
• Bakti Mária: Gödöllő, a sikeres város, megjelent: Comitatus : önkormányzati szemle, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 27-36. oldal
• J. Berencz Ilona: Gödöllő: Városi Múzeum és piac, megjelent: Műszaki tervezés, 2001. (41. évf.) 6. sz./klnsz. 16. oldal
• Hetényi Ferencné: Gödöllő belterületének digitális térképe, megjelent: Geodézia és kartográfia, 1992. (44. évf.) 5. sz. 355-358. oldal

Külső hivatkozások

• Gödöllő Önkormányzatának honlapja
• A Gödöllői Hírek közéleti városi lap honlapja
• A Gödöllői Szolgálat, a város lokálpatrióta hetilapjának honlapja
• Légifotók Gödöllőről