Tatárszentgyörgy
| Tatárszentgyörgy | |||
 |
|||
| Katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Dabasi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szehofner József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2375 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1966 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tatárszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tatárszentgyörgy
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 4′ 53,40″, k. h. 19° 22′ 10,81″ | |||
| Tatárszentgyörgy weboldala | |||
Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Tatárszentgyörgy Pest megye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun megye területébe, ahonnan Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs és Kunpeszér határolják.
A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik.
A település jellegét meghatározza, hogy a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő két út kereszteződésében fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.
A Tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.[3]
Története[szerkesztés]
Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már emlíette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.
Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.
A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1992-ben Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.[4][5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
- Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
- A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Czagányi László: Tatárszentgyörgy története
- ↑ Szalonnasütéssel feleltek a Gárda akciójára a romák (magyar nyelven). [ORIGO], 2007. december 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Agyonlőtték apát és fiát Tatárszentgyörgyön (magyar nyelven). INDEX, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
Források[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat.- Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Tatárszentgyörgy község önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Ország közepe Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
|
|||||
