Isaszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isaszeg
Honvéd emlékmű
Honvéd emlékmű
Isaszeg címere
Isaszeg címere		 Isaszeg zászlaja
Isaszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterHatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)[1]
Irányítószám2117
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 645 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség205,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 19° 24′
Isaszeg (Pest vármegye)
Isaszeg
Isaszeg
Pozíció Pest vármegye térképén
Isaszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaszeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó, Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be, de letelepedtek egyéb szláv családok (pl. szerbek), de a telepesek közt magyar családokat is találunk. A 19. század végére a szlávok (tótok) közösen egyfajta archaikus szlovák nyelvet használtak.

Petőfi Sándor többször is megfordult itt 1845-1848 között.[3]

Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.

A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.

Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Szobor-hegyre, az akkori Zsidó-hegyre járt ki imádkozni. A Honvédszobor abban az időben még nem állt. Zsidó-hegy elnevezést a domb lábánál lévő zsidó temetőről kapta. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.

1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).

1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.

Közélete[forrásszöveg szerkesztése]

Tanácselnökei[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1959–1986: Bodrogi András
  • 1986–1990: Dr. Tóthné Pacs Vera
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990–1994: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Kocsis László (IPK-Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Hatvani Miklós (Április 6. Kör)[8]
  • 2010–2014: Hatvani Miklós (Fidesz-Április 6 Kör)[9]
  • 2014–2019: Hatvani Miklós László (Április 6. Kör)[10]
  • 2019-től: Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)[1]

Népesség[forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
11 210
11 292
11 250
11 264
11 402
11 470
11 526
11 647
11 645
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,1% izraelitának, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]

Szent Márton "Öregtemplom"
  • A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”.
  • Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása).
  • Honvéd-sírok
  • Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
  • Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
  • „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
  • A településtől északra halad el a Csörsz árok.
  • Kőkereszt
  • Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével.
  • A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút.
  • Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt.
  • A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária

Híres emberek[forrásszöveg szerkesztése]

Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztek[forrásszöveg szerkesztése]

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.

Média[forrásszöveg szerkesztése]

  • Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
  • TV: Isaszeg TV (ITV) (már megszűnt)

Testvértelepülések[forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. ↑ a b Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://www.jokai-bibl.hu/isaszeg_fuzet/isaszeg_fuzet.htm#tortenet_2 Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Isaszeg füzet -- Isaszeg története 1274-től 1848-ig
  4. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  7. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  11. ↑ Isaszeg Helységnévtár
  12. ↑ Isaszeg Helységnévtár

Források[forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC), Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary), Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

  • Isaszeg Önkormányzatának honlapja
  • Tihanyi László: Isaszeg. Történeti áttekintés; Isaszegi Műemlék és Helytörténeti Bizottság–Isaszegi Tanács–Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Isaszeg, 1966 (Pest megyei múzeumi füzetek)
  • Etele Józsefné: A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén; Népművelési Tanácsadó, Bp., 1969 (Pest megyei múzeumi füzetek)
  • II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója és a győztes isaszegi kuruc csata emlékére; szerk. Dürr Sándor, Kovássy Zoltán, Szathmáry Zoltán; Isaszegi Falumúzeum Múzbaráti Köre, Isaszeg, 1977
  • Asztalos István: Isaszeg; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Budaháziné Hargitai Irén: Városunk. Az igazság ösvényén; LA4 Média Kft., Isaszeg, 2009
  • Notter Béla–Szmolicza József: Isaszeg. Városnéző séta; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Álomszövők – AKÍK vagyunk. Antológia isaszegi költők és írók műveiből; szerk. Haász Irén; Jókai Mór Városi Könyvtár Alkotó Költők és Írók Klubja, Isaszeg, 2015
  • Isaszeg a történelem tükrében; szerk. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna; Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszeg, 2019
  • Nagy Eszter: Múlt és jelen. Emlékül a jövő nemzedékének; Biró, Bp., 2020

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Isaszeg&oldid=26979674”