Isaszeg
| Isaszeg | |||
 |
|||
| Honvéd emlékmű | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Gödöllői | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Hatvani Miklós (FIDESZ-Április 6 Kör)[1] | ||
| Irányítószám | 2117 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 346 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 206,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Isaszeg
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Isaszeg
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,5300°, k. h. 19,3991° | |||
| Isaszeg weboldala | |||
Isaszeg város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó és Nagytarcsa.
Története[szerkesztés]
Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A XII. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Bárthory család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki szlovákokat, és lengyeleket telepített be.
Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.
Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített.
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Klapka György vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzi. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor a Kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a római katolikus temploma.
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az "Öregtemplom"
- A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen (1849. április 6.)
- Honvéd-sírok
- Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
- Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
- „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
- A településtől északra halad el a Csörsz árok.
- Kőkereszt
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1924. szeptember 15-én Lázár György kommunista politikus, miniszterelnök.
- Itt született 1871. szeptember 1-jén Ripka Ferenc újságíró, politikus, az Erzsébet királyné Gödöllőn című emlékalbum szerzője, Budapest volt főpolgármestere.
- Itt született 1979. március 13-án Benik Balázs raliversenyző és 3-szoros magyar bajnok.
- Itt született 1940. július 18-án Takács Zoltán festőművész.
- Itt született 1937. július 4-én Ruszt József Kossuth- és Jászai-díjas rendező.
- Itt született 1984. augusztus 29-én Kalocsai Richárd, a Reformátusok Lapja fotóriportere.
Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztek[szerkesztés]
Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgey Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok,Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.
Média[szerkesztés]
- Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
- TV: Isaszeg TV (ITV)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Bojanów, Lengyelország
Csúza, Horvátország
Kishegyes, Szerbia
Csíkkozmás, Románia- Csíkszentmárton, Románia
Kenyhec, Szlovákia
2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.
Képek[szerkesztés]
-
Muvhazisaszeg.jpg
Művelődési Otthon és Jókai Mór városi könyvtár
-
Damajnich.JPG
Damjanich János Ált.Isk.
-
Varoshazaisa.jpg
Isaszegi városháza
-
Isaszegiallomas.jpg
Isaszeg, vasútállomás.
Források[szerkesztés]
- ↑ Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Irodalom[szerkesztés]
- Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
|
|||||
