Járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország járásai 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint.

A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre.

A járások sok évszázados múltra tekintenek vissza, 1983 és 2012 között azonban nem léteztek. Ebben az időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és nagyközségkörnyékek (1984–1990), majd a kistérségek (1994–2012) voltak.

Magyarul járásnak nevezik egyes országok bizonyos közigazgatási egységeit, amilyen például Szlovákiában az okres vagy Lengyelországban a powiat.

Járások Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat – a vármegye – a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950-1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.

Magyarország közigazgatási beosztása a II. világháború ideje alatt

A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt (Horvát-Szlavónországban további 70), a Trianon utáni országterületen 1923-1938 között 150 körüli volt a számuk. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk.

Magyarul járásnak neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban is. Ennek az megfeleltetésnek az alapja lehet méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány.

A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, 1948-tól csak igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások.

Magyarország járásai 2013. január 1-jétől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jönnek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, Budapesten pedig kerületenként kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. A járások száma 175, a kerületi hivataloké pedig 23.

Magyarország járásai 1983. december 31-én[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország járásai megszűnésük előtt, 1983 végén
(a számok a felsorolás szerintiek a megyéken belül)
  1. Komlói járás
  2. Mohácsi járás
  3. Siklósi járás
  4. Szigetvári járás
  1. Bajai járás
  2. Kalocsai járás
  3. Kecskeméti járás
  4. Kiskőrösi járás
  5. Kiskunhalasi járás
  1. Gyulai járás
  2. Mezőkovácsházi járás
  3. Orosházi járás
  4. Szarvasi járás
  5. Szeghalmi járás
  1. Edelényi járás
  2. Encsi járás
  3. Leninvárosi járás
  4. Mezőkövesdi járás
  5. Miskolci járás
  6. Ózdi járás
  7. Sátoraljaújhelyi járás
  8. Szerencsi járás
  1. Szegedi járás
  2. Szentesi járás
  1. Bicskei járás
  2. Dunaújvárosi járás
  3. Móri járás
  4. Sárbogárdi járás
  5. Székesfehérvári járás
  1. Csornai járás
  2. Győri járás
  3. Mosonmagyaróvári járás
  4. Soproni járás
  1. Berettyóújfalui járás
  2. Debreceni járás
  3. Püspökladányi járás
  1. Egri járás
  2. Füzesabonyi járás
  3. Gyöngyösi járás
  4. Hevesi járás
  1. Dorogi járás
  2. Komáromi járás
  1. Balassagyarmati járás
  2. Pásztói járás
  3. Rétsági járás
  4. Salgótarjáni járás
  1. Budai járás
  2. Ceglédi járás
  3. Dabasi járás
  4. Gödöllői járás
  5. Monori járás
  6. Nagykátai járás
  7. Ráckevei járás
  8. Szentendrei járás
  9. Váci járás
  1. Kaposvári járás
  2. Marcali járás
  3. Nagyatádi járás
  4. Siófoki járás
  1. Fehérgyarmati járás
  2. Kisvárdai járás
  3. Mátészalkai járás
  4. Nyírbátori járás
  5. Nyíregyházi járás
  6. Vásárosnaményi járás
  1. Jászberényi járás
  2. Kunszentmártoni járás
  3. Szolnoki járás
  4. Tiszafüredi járás
  1. Paksi járás
  2. Szekszárdi járás
  3. Tamási járás
  1. Körmendi járás
  2. Sárvári járás
  3. Szombathelyi járás
  1. Ajkai járás
  2. Pápai járás
  3. Tapolcai járás
  4. Veszprémi járás
  1. Keszthelyi járás
  2. Lenti járás
  3. Nagykanizsai járás
  4. Zalaegerszegi járás

Járásnak nevezett közigazgatási egységek más országokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LAU1 az Európai Unióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia járásai

Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. szintje (LAU1) jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. Ezeknek az egységeknek az egyes országokban különböző elnevezésük van. Angol nevük district, német nevük Verwaltungsgemeinschaft, magyarul kistérségnek nevezik őket.

Szlovákia és Csehország járásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákiában a LAU1 közigazgatási egységet (szlovákul okres) a szlovákiai magyarok a járás szóval jelölik. Az országban összesen 79 járás van. A szlovákiai magyarok szóhasználata alapján ugyancsak járásnak nevezhető Csehország 77 okres nevű területi egysége is.

Ausztria és Németország járásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria Bezirk nevű politikai egységei magyarul „járásnak” fordíthatók.

Szintén „járásnak” fordítható a németországi Landkreis nevű közigazgatási egység elnevezése, bár az európai uniós rendszerben nem a LAU1, hanem a NUTS3 szintbe, tehát a magyar megyékkel egy kategóriába sorolják őket. Átlagos területük és lakosságuk a magyar megyékénél kisebb. Jogállásuk tartományonként változó, de szerepük hasonló a magyar megyékéhez, rendelkeznek közvetlenül választott közgyűléssel és szintén közvetlenül választott „megyei elnökkel" (Landrat).

Járási önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos országban nemcsak települési önkormányzatok működnek, hanem a járások is választanak önkormányzatot és polgármestert. Ez a járási önkormányzat intézménye, amely megtalálható például Ukrajnában (район) és Lengyelországban (powiat).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]