Járás

A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, községeket – 1950-1954 között esetleg városokat is – magába foglaló közigazgatási területi egység volt Magyarországon. A járások sok évszázados múltra tekintenek vissza, és 1983 végéig léteztek.

Járások mint közigazgatási, olykor önkormányzattal is rendelkező egységek más országokban is léteznek, pl. Horvátországban, ahol a kotar elnevezést használják.

A magyar kormány 2011 augusztusában közreadott önkormányzati reformtervezete szerint ismét létrehozna járásnak nevezett közigazgatási egységeket.

Járások Magyarországon

A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat – a vármegye – a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950-1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.

A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt (Horvát-Szlavónországban további 70), a Trianon utáni országterületen 1923-1938 között 150 körüli volt a számuk. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk.

Magyarul járásnak neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban is. Ennek az megfeleltetésnek az alapja lehet méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány.

A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, 1948-tól csak igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások.

Magyarország járásai 1983. december 31-én

Baranya megye Komlói járás Mohácsi járás Siklósi járás Szigetvári járás Bács-Kiskun megye Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunhalasi járás Békés megye Gyulai járás Mezőkovácsházi járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Edelényi járás Encsi járás Leninvárosi járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Csongrád megye Makói járás Szegedi járás Fejér megye Bicskei járás Dunaújvárosi járás Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás

Győr-Sopron megye Csornai járás Győri járás Mosonmagyaróvári járás Soproni járás Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui járás Debreceni járás Püspökladányi járás Heves megye Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hevesi járás Komárom megye Dorogi járás Komáromi járás Nógrád megye Balassagyarmati járás Pásztói járás Rétsági járás Salgótarjáni járás Pest megye Budai járás Ceglédi járás Dabasi járás Gödöllői járás Monori járás Nagykátai járás Ráckevei járás Szentendrei járás Váci járás

Somogy megye Kaposvári járás Marcali járás Nagyatádi járás Siófoki járás Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati járás Kisvárdai járás Mátészalkai járás Nyírbátori járás Nyíregyházi járás Vásárosnaményi járás Szolnok megye Jászberényi járás Kunszentmártoni járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás Tolna megye Paksi járás Szekszárdi járás Tamási járás Vas megye Körmendi járás Sárvári járás Szombathelyi járás Veszprém megye Ajkai járás Pápai járás Tapolcai járás Veszprémi járás Zala megye Keszthelyi járás Lenti járás Nagykanizsai járás Zalaegerszegi járás

Magyarország járásai megszűnésük előtt, 1983 végén (a számok a felsorolás szerintiek a megyéken belül)

Járásnak nevezett közigazgatási egységek más országokban

A LAU1 az Európai Unióban

Szlovákia járásai

Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. szintje (LAU1) jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. Ezeknek az egységeknek az egyes országokban különböző elnevezésük van. Angol nevük district, német nevük Verwaltungsgemeinschaft, magyarul kistérségnek nevezik őket.

Szlovákia és Csehország járásai

Szlovákiában a LAU1 közigazgatási egységet (szlovákul okres) a szlovákiai magyarok a járás szóval jelölik. Az országban összesen 79 járás van. A szlovákiai magyarok szóhasználata alapján ugyancsak járásnak nevezhető Csehország 77 okres nevű területi egysége is.

Ausztria és Németország járásai

Ausztria Bezirk nevű politikai egységei magyarul „járásnak” fordíthatóak. Közigazgatási szerepük nincs.

Szintén „járásnak” fordítható a németországi Landkreis nevű közigazgatási egységek neve, bár az európai uniós rendszerben nem a LAU1, hanem a NUTS3 szintbe, tehát a magyar megyékkel egy kategóriába sorolják őket.

Járási önkormányzat

Számos országban nemcsak települési önkormányzatok működnek, hanem a járások is választanak önkormányzatot és polgármestert. Ez a járási önkormányzat intézménye, amely megtalálható például Ukrajnában (район) és Lengyelországban (powiat).

Lásd még

• Báróság (közigazgatási egység)

Források

• Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 660–661. o. ISBN 963-05-1287-4  Online elérés