Heves megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heves megye
HUN Heves megye COA.jpg
Heves megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megyeszékhely Eger
Kistérségek száma 7
Települések száma 121
megyei jogú városok 1
egyéb városok 8
nagyközségek 4
ISO 3166-2 HU-HE
Népesség
Teljes népesség 307 985 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 85,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3637,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Heves.svg
Heves megye elhelyezkedése Magyarországon
Heves megye weboldala

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország-i régióban található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. Székhelye Eger.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátra, távolban a Kékessel

Heves megye két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik.

Domborzat

A megye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m.)

Éghajlat

Heves megyét a felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C-fok közötti - attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó.

Vízrajz

A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely a kiskörei vízierőműhöz tartozó víztározó és egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A megye meghatározó horgásztava a Markazi-víztározó. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak.

Élővilág, természetvédelem

A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.

Lásd még: Heves megye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontok

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye területén ősidők óta éltek emberek, kiknek kőkori nyomait a Bükk-hegység mészkőbarlangjaiban; Istállóskő, Szeleta-barlang, Peskő barlangokban találták meg. Később réz-, bronz- és vaskori leletek is nagyszámban kerültelk elő ezen a vidéken.

Majd a szarmaták, 569 és 811 között pedig az avarok hagytak máig látható nyomokat a vidéken; a csörsz árka vonulatai ugyanis ezt a vidéket is érintették, nyomaik sok helyen máig kivehetők.

A mai Heves megye területét először Anonymus: Gesta Hungaroruma említette írásban először, melyben Árpád és vitézeinek e vidéken, az Eger-, Tisza- és Zagyva vizének környékére való érkezését mondja el:

"Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének...s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték s táboruk az Ustoros vizétől Pourozlou (Poroszló) váráig terjedt. Innen megindulva a Zogea (Zagyva) vizéig jövének és tábort ütének azon folyó partján a Tiszától a Mátra erdejéig...Akkor Árpád vezér a Mátra erdejében egy földet adott Edu-nak és Edumen-nek, ahol aztán unokájuk, Pata várat épített, kiknek a nemzetségéből származott sok idők múltával Sámuel király, kit kegyességéért Obának neveznek vala"

Anonymus történetéből a fennmaradt oklevelek szerint annyi bizonyos, hogy Patának ebben az időben már voltak birtokrészei a megyében, majd 1234-ben II. András király adományozta az eddig királyi birtoknak számító negyedrészt is az Aba nemzetségbeli Sixtus fiának, Demeternek.

A 12. században már a megyében birtokos Aba nemzetség több tagja is viselte a Pata nevet, melyeknek egyike építhette itt, a Gyöngyöspata fölötti hegyen azt a földdel körülsáncolt lakóházat, melyet idővel a nemzetség tagjai megerősítve Pata várává építettek ki.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fennmaradt oklevelek hiteles forrásokként szolgálnak a környék múltjáról: A honfoglaláskor a magyarok az ország területét nemzetségek szerint szállták meg. Kézai Simon krónikájában a magyarok beköltözésekor 108 nemzetséget számolt, minden ősi nemzetségünk külön területen kapott szállásbirtokot, mely szállásbirtokokat a nemzetség tagjai közösen használtak. Az Árpád-kor vége felé, a 14. században e nemzetségek már nagyon szétszóródtak, szerzett birtokaik mellé már királyi adománybirtokok is társultak. Az egyes nemzetségek ősi fészkét ott találhatjuk meg, ahol a nemzetség tagjai sűrűbben fordulnak elő, ez a terület volt a nemzetség honfoglaláskori birtoka. Heves megye területén két ilyen központ található. Az egyik Gyöngyös vidéke, a másik a Tisza menti Abád vidéke. Ezek közül: - Gyöngyös környékén egymással szomszédosak az Aba nemzetség Adácsi, Amadé, Aszalay, Csobánka, Debrey, Kompolti, Rédei, Verpeléti ágai. - A Tisza mentén pedig az Aba nemzetség Amadé, Csobánka, Gagyi, Kompolti, Verpeléti ágai, melyek bizonyítják, hogy a mai Heves megye területén az Aba nemzetség kapta meg szállásbirtokait. Az Aba nemzetség igazi megalapítójának Aba Sámuel tekinthető, akit ugyancsak itt Gyöngyös mellett, a nemzetség sári monostorában temettek el.

Heves megye másik nagyobb birtokteste az Abákon kívül az egri püspökség-é volt. Egy 1261-ben kiállított adománylevél szerint az egri püspökségé volt az egri völgy (vallis Agriensis) fölfelé és lefelé, egészen a Tiszáig. Az egri püspökségnek is hatalmas birtokai voltak: Bátony, melyet később Bátorral cseréltek el, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspüspöki.

A megye területén királyi birtok volt a Hevesi vár tartozékaival együtt, melyből később a királyok sok birtokrészt eladományoztak az Aba nemzetség tagjainak és az egri püspökségnek is. Az ősi birtokviszonyokból az ország újjászervezése Szent István király idejére esett, és királyi birtokok szerint történt. A 11. században egy-egy királyi várhoz (civitas) tartozó uradalom a rajtuk élő várnépekkel együtt alkotta az egykori megyét, melyet először zsupánságnak, később a 13. században ispánságnak, várispánságnak neveztek.

Mivel a hevesi várbirtok kicsi volt, ezért az ispánság északabbra költözött. Eleinte az abaújmegyei Forróra, majd a Képes krónika szerint az Aba Sámuel által épített Újvárra (Novo Castro) végül Hevesújvárra költözött. A fennmaradt oklevelek Abaújvárat 1243-tól, Hevest 1248-tól említik. A várispánságok a 13. század végére, 14. század elejére felbomlottak, s helyükben a régi királyi várispánságoktól elütő vármegyék keletkeztek, s ezek legnevezetesebb intézménye a szolgabíróság lett, melyet már a vármegyék közössége választott meg.

Heves vármegyében a gyűléseket eleinte a királyt helyettesítő nádor hívta össze, Hevesben Szihalmon, majd a nádori gyűlésekből fejlődött ki a vármegyei gyűlés. A megyében a vármegye gyűléseinek székhelyeiről is maradtak fenn írásos adatok: 1345-ben Kompoltról, majd 1424-ben Verpelétről.

A 14. század elejére tehetően megalakult vármegye neve Hevesújvármegye lett, mely a régi várispánságokból és tartozékaikból alakult ki, és melynek előkelőbb részét a vármegye területén letelepedett törzsökös és birtokos nemesek alkották. Ilyen ősi nemzetségek voltak az Aba-, Rátót-, Szalók-, Tomaj-, Apocz-, Baksa-, Bék-, míg a vármegyében birtokos nemzetségek a Bél-, Kacsics-, Miskolcz-, Sártiván-Vecse nemzetség.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Heves megyéhez hat járás tartozott (Egri, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásári és Tiszafüredi). A megyerendezéskor a Tiszafüredi járást Szolnok megyéhez csatolták, visszamaradt részét viszont kiegészítették néhány községgel a Borsod-Gömör megyétől ide csatoltak közül és az Egri járásból, új Füzesabonyi járást szervezve. Így az új megyében 1950. február 1-jétől továbbra is hat járás volt (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi és Pétervásári).

Az 1950-es járásrendezés június 1-jén csak annyiban érintette a megyét, hogy egy községet a Füzesabonyi járástól a Hevesi járáshoz csatoltak.

Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Pétervásári (1966-ban) és a Hatvani (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi és Hevesi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Heves megyéhez három megyei város tartozott, Eger, Gyöngyös és Hatvan, és 1983-nem is szerzett más település városi rangot a megyében.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Eger közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Gyöngyös és Hatvan közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Gyöngyösi illetve a Hatvani járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között mindhárom város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1969‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatvan volt (Kapuvár mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Hatvani járás községeinek nagy részét a Gyöngyösi járáshoz osztották be, hármat azonban az egyidejűleg várossá alakított Hatvan tanácsa alá rendeltek. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Hatvan városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.

Heves megye további két városa, Eger és Gyöngyös körül 1974-ben alakult városkörnyék, melyek csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, mindkét város járási székhelyek maradt 1983 végéig.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban, Heves megyében a város- és nagyközség-környékek határait az 1969 előtti járásokéival megegyezően alakították ki. Ugyanekkor várossá alakult és városkörnyékközpont lett Heves, illetve városi jogú nagyközséggé alakult és nagyközségkörnyék-központ lett Füzesabony, mely aztán 1989-ben szintén várossá alakult. Ugyancsak 1989-ben kapott városi rangot Pétervására is, azonban városkörnyékközpont már nem lett. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger látképe

Közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye közgyűlése a 2010-es önkormányzati választás óta 15 főből áll. A mandátumokat a megye választópolgárai által a pártlistákra leadott szavazatok alapján osztották ki. (Mivel Eger megyei jogú város, ezért lakói nem szavaznak a megyei közgyűlési listákra.) A 2010-es önkormányzati választás eredményeként a közgyűlésben a FideszKDNP 8, a Magyar Szocialista Párt 4, míg a Jobbik 3 mandátummal rendelkezik.[2] A közgyűlés elnöke 2010 októberétől 2011 januárjáig Horváth László, míg alelnöke Szabó Róbert volt. Mindketten a Fidesz politikusai. Horváth Lászlót 2011 elejétől a megyei kormányhivatal vezetőjévé nevezték ki. Ekkor összeférhetetlenség miatt Horváth László lemondott. Ezt követően lett a megyei közgyűlés elnöke Szabó Róbert, míg az új alelnök Dr. Gondos István.

A közgyűlés összetétele a 2010. évi önkormányzati választások alapján:

Párt, egyesület Képviselők (egyéni + listás)  %
FideszKDNP 8 53,3%
MSZP 4 26,6%
Jobbik 3 20,0%

Tisztségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közgyűlés tagjai frakciónként:

(FideszKDNP) frakció: Bossányi László (Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tagja) Deé András (az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság elnöke, valamint a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának tagja, frakcióvezető-helyettes) Jáger József (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság, és az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagja) Oroján Sándor (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke, és az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja) Sveiczer Sándor (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja, valamint az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság elnöke) Tóth Csaba (az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja, valamint az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke, frakcióvezető)

JOBBIK frakció: Bolyki András (az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagja) Dudás Róbert (az Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság tagja, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, frakcióvezető) Szűcsné Major Ildikó (az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja)

MSZP frakció: Fekete László (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja) Korózs Lajos (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja) Dr. Nagy Imre (az Elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság tagja, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke, frakcióvezető) Szabó Gyula (az Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja)

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bélapátfalvai járás Bélapátfalva
8
1
8 870
180,89
49
2 Egri járás Eger
22
2
86 241
602,05
143
3 Füzesabonyi járás Füzesabony
16
1
30 396
578,55
53
4 Gyöngyösi járás Gyöngyös
25
2
73 460
750,78
98
5 Hatvani járás Hatvan
13
2
50 872
352,16
144
6 Hevesi járás Heves
17
2
35 116
697,68
50
7 Pétervásárai járás Pétervására
20
1
21 381
475,07
45

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4007 Bélapátfalvai kistérség Bélapátfalva
13
1
12 200
260,06
47
4001 Egri kistérség Eger
17
2
82 911
522,88
159
4003 Füzesabonyi kistérség Füzesabony
16
1
30 396
578,55
53
4004 Gyöngyösi kistérség Gyöngyös
25
2
73 460
750,78
98
4005 Hatvani kistérség Hatvan
13
2
50 872
352,16
144
4002 Hevesi kistérség Heves
17
2
35 116
697,68
50
4006 Pétervásárai kistérség Pétervására
20
1
21 381
475,07
45

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):[3]

  • 1. Robert Bosch Elektronika Kft. (36)
  • 2. Mátrai Erőmű Zrt. (41)
  • 3. Mátra Cukor Zrt. (92)

Mezőgazdaság

A megművelhető földterület jelentős részén borszőlőt termesztenek. A bor jelentős "exportterméke" a megyének. Különösen jelentős terület Eger és környéke (történelmi borvidék), Gyöngyös és Nagyréde. A megye leghíresebb borai az Egri Bikavér, az Egri Leányka, az Egerszóláti Olaszrizling és a Debrői Hárslevelű. Az alföldi részen elsősorban gabona-, illetve takarmánynövény-földekkel találkozhatunk, de nagy mennyiségben termesztenek görögdinnyét is (főként Heves környékén).

Ipar

A megyében viszonylag kevés ipari létesítmény található. Jelentősebb tevékenységek:

  • alkatrész- és gépgyártás (sebességváltó, pneumatikus eszközök)
  • csomagolóeszközök (Füzesabony)
  • élelmiszeripar, malomipar (cukor, konzervek, tejtermékek)
  • mész- és cementgyártás
  • téglagyártás (Eger, Mátraderecske)
  • villamos energia előállítás (Mátrai Hőerőmű, Visonta; Kiskörei Vízierőmű)
  • lőszergyártás (Sirok)
  • fém csomagolóeszközök, alumínium tubusok, palackok (Sirok)

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye múzeumai és kiállításai

Lásd:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.

Gyógyturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő (mofetta): 1992-ben lakossági bejelentések után kezdeményezték a gázszivárgás növekedésének, a gáz összetételének vizsgálatát, összetétele: oxigén (O2), nitrogén (N2), metán (CH4), széndioxid (CO2), radon (Rn). 1000 m mélységből jut a felszínre, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a gázt 1999-ben gyógygázzá, a gyógyközpontot 2006-ban gyógygázfürdővé minősítette. Érbetegségek, egyes reumatológiai esetek kezelésére javallják. [1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Terület (km²) Lélekszám
Eger 92,24 54 527
Bélapátfalva 36,63 3 077
Füzesabony 46,34 7 707
Gyöngyös 55,31 30 763
Gyöngyöspata 60,75 2 533
Hatvan 66,17 20 381
Heves 99,31 10 746
Lőrinci 23,53 5 652
Kisköre 68,42 2 900
Pétervására 33,87 2 267
Verpelét 53,18 3 820

Nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Az Országos Választási Iroda választási adatai
  3. Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég – HVG, 2008. január 12.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves megye témájú médiaállományokat.