Forró
| Forró | |||
 |
|||
| Forró légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rakaczki Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 3849 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2472 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 129,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Forró
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Forró
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,32422°, k. h. 21,08804° | |||
Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. Miskolctól közúton 37 kilométerre északkeletre fekszik, Encs mellett.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Forró település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni Kövecses dűlőn 1889-ben feltárt bronzkori telep is bizonyít. A feltáráskor bronzkori fegyverek, ékszerek kerültek napvilágra.
Az Árpád kori falunak 1338-ban már említették plébániáját is, amiből következtethetően már ekkor népes hely lehetett.
Birtokosa egy ideig a kassai születésű Szathmáry György pécsi püspök volt, aki itt lévő 2000 kataszteri hold földjét Kassa városára hagyta azzal a feltétellel, hogy Kassa városa viselje patrónusi terheit úgy a Szent Erzsébet székesegyháznak, mint a forrói katolikus egyháznak.
A birtok később egy időre idegen kézbe került, majd végleg Kassa városának birtokába jutott.
A 17. században nagy pestisjárvány dúlt a településen, amely a tisztán magyar lakosság csaknem felét kipusztította, ezért Kassa városa felvidéki uradalmából, Tőkés, Kavecsány és Hámor községekből telepített ide tót jobbágyokat, kiknek utódait még a 20. század elején is Tőkészkinek, Hámorszkinak és Kavecsánszkinak nevezték.
Még Kassa városa építtette 1770 körül épült Kakas csárda nevű emeletes fogadóját, mely arról volt nevezetes, hogy I. Miklós orosz cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát.[forrás?]
A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni fogadóban postaállomás is működött.
Népcsoportok [szerkesztés]
A lakosság 69%-át a magyarok teszik ki, a maradék 31%-ot a cigányok alkotják.
Környező települések [szerkesztés]
Csobád (6 km), Fancsal (5 km), a legközelebbi város: Encs (3 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
