Aba nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aba Amadé nádori pecsétje: •OMODEI PALATINI DE GENERE OBA.

Az Aba nemzetség vagy Oba nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt. Az Aba nemzetség névadó őse Aba Sámuel király. Rajta kívül legismertebb tagja Aba Amadé tartományúr Károly Róbert idején.

Szállásterületük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aba nemzetség ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátraalján és a Hernád völgyében terültek el. Ezekre alapulva jött létre újvár vármegye, az államalapításkor egyedülálló módon két különálló részben, amelyeken később Heves vármegye és Abaúj vármegye, amely a nemzetség nevét is megőrizte, osztozott. Mindez arra utal, hogy István a vármegyerendszert a nemzetségi területekre alapozva hozta létre. [1]

A királyi vármegyerendszer létrejöttekor általába a király tulajdonába kerültek a lakatlan erdőterületek és a nyári legelőterületek, ez alól azonban két kivételt ismerünk. A Csák nemzetség Fejérben megtarthatta az egész Vértest, az Aba nemzetség pedig a mátrai és Hernád-menti erdők egy részét. Ez arra utal, hogy a két nemzetség a király közeli rokona volt, ezért részesült olyan jogban,amelyet egyébként István teljes egészében magának tartott fenn. [2]

Anonymus szerint Árpád fejedelem az abákat a Mátraalján telepítette le.

A nemzetség története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anonymus szerint a nemzetség ősei: Ed és Edömén kun vezérek, unokájuk, Pota, a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Sámuel király is. Anonymus elbeszélése hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. A „kunok” itt talán a kabarokat jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján Gyöngyöspata. Pata Aba Sámuelnek Taksony vagy Géza idejebeli őse lehetett. [3] Aba Sámuel apja esetleg az a Csaba (Ceba) comes lehetett, aki udvarispánként, azaz nádorként 1005 táján Sebestyén érsekkel együtt jelen volt a pannonhalmi apátság felszentelésén. A Csaba nevű felmenőre utal, hogy 1067 táján Aba fia Péter Csabarákosa - a mai Rákoscsaba - nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni Csobaj, Csabamezeje (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba comes lehetett. Ed és Edömén honfoglaláskori kabar előkelők lehettek. A nádori tisztséget később Aba Sámuel is viselte. [4] A nemzetség végül azért nevezte magát a történészek szerint Abáról, mert az István király korabeli birtokviszonyokat tekintették a későbbi időkben jogalapnak. [5]

A nemzetségből a 11-12. század folyamán csak Aba Sámuel magyar királyt ismerjük konkrétan, bár az 1067-es év egyik oklevele (a százdi kolostor felszenteléséről) egy Aba nembéli Pétert említ, aki feltehetően Sámuel király fia. A 13. századtól kezdve azonban egy ideig a legfőbb országos méltóságok sorában találjuk az Aba nemzetség tagjait. Az egyikük egy Demeter nevű, 1238-ban bodrogi ispán. IV. Béla uralkodása alatt két részre szakadt az Abák nemzetsége: az egyik része az idősebb, a másik része az ifjabb király mellé pártolt, IV. László alatt a nemzetség egyik tagja, Finta, a nádori méltóságot viselte és a kunoknak volt főbírája, a másikuk Péter, országbíró, a harmadik, Amádé, pedig szebeni ispán volt. Fintát felségsértéssel vádolták meg és a király megfosztotta méltóságától (1281).


III. András alatt Amadé lett az ország nádora és lassanként északkelet-Magyarország ura. A nemzetség többi leszármazói kevesebb szerepet játszottak az ország életében. A XIV. század közepén az Aba nemzetség már 27 ágra volt széttöredezve. Az egyes ágakat a birtokuk szerint nevezték el, amelyeknek birtokosai voltak. Aba nemzetségbeli eredetű családok fennmaradtak, így a Berthótyak, Lipócziak, Keczerek és a Rhédey családok.

A nemzetség ismert tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amadé-ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrői ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aba nemzetség ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Adácsi-ág' - első ismert őse: Bernát, Péter, Miklós (1337)
  • II. Amadé-ág' - őse Dávid comes (1280) fiai: Péter (Börén) 1280, Finta (1275-1282), I. Amadé (1278-1311),
  • III. Apos-ág - őse Apos, kinek fiai: Bökény (1252-1255), Csaba (1255)
  • IV. Aszalay- és Szikszai-ág - Marhard ága (1252-1271), 1246-1254 között újvári főispán
  • V. Atyinay-ág - őse: Péter comes
  • VI. Bodon ág 1. 2. - őse: Bodon comes
  • VII. Bodon ág : 2. Bodon
  • VIII. Bodrog- Keresztúri-ág - őse: I. Artolf (1212-1214), kinek fia Prügy (Pued Prud), 1252-1272
  • IX. Borh- Bodon-ág - őse: Borh I. Bodon, fia György (1285)
  • X. Csente-ág - őse: Csente I. János (1289)
  • XI. Csirke-ág - őse: Ábrahám, fia: Izsák (1263)
  • XII. Csobánka ág - őse: Csobánka comes volt.

Csobánkának 2 fia volt:

  • János comes (1267-1275) ő volt az isaszegi hős.

Jánosnak 3 fia ismert:

- László (1296-13021304 előtt.
- Sámuel (1301-1341. Fia II. Dávid (1344) volt.
- I. Dávid 1301-1341
  • XIII. Debrei-ág - őse: I. Makján. Fiai: Becse (1242-1258) és Bökény (1255-1258)
  • XIV. Gagyi ág - őse: Gereven (1285-1296). Tőlük származnak a Gagyi, Gagyi Báthory és Vendéghy családok.
  • XV. Galgóczy-ág - őse: I. Aba comes. Fiai: Tamás (1245-1247) és II. Aba (1251-1312) Mint Csák Máté hadainak vezére Rozgonynál esett el 1312-ben.
  • XVI. Györkey-ág - őse: I. György, fia: Bodon (1280-1312) - tőle származnak a Lapispstsky és Zsegney (Lapis pataki) családok.
  • XVII. Kompolty-ág - őse: I. Kompolt, fia: II. Kompolt comes (1252-1264)
  • XVIII. Lipóczi-ág - őse: Sükösd. Fiai: I. Demeter (1214-1243), Aba (meghalt 1215 körül), Mikola (meghalt 1234 előtt), László (1234) Tőle származott a Nekcsey, Lipóczy és Keczer csalás.
  • XIX. Litéri-ág - őse: Márton
  • XX. Nádasdy-ág - őse: Aba. Fia: Miklós (Ósvai) 1269-1285. Unokája: Laczk (László) (1288-1309)
  • XXI. Rédei-ágak
1. -I. Pata. Fiai: I. Demeter (1275), II. Pata, I. Olivér (1280-ban Hódnál esett el).
2. Gárgyán I. László (Garduan),Gardián 1275.
3. I. Kemény - fia: Vörös (Rufus) Dezső 1275, 1302, unokája: Rédey Jakab (1343-1352)
4. Mikó. Fia: Mikocsa (I. Miklós vagy Mihály, 1339-1351)
5. Szentmárton-rédei II. Vanyarcz János (1351)
6. Tási Rédey I. Péter. Fia: III. Demeter (1340)
7.Berczeli Rédey II. László. Fia: IV. Miklós (1340)
  • XXII. Solymosy-ág - Ebből két családfatöredék maradt fenn: Benenik ága és Mihály ága.
Benenik két fia közül Pál (1275) és Ismeretlen nevű (1303)
Mihály - fiai: Benenik comes (1342), István (1342), Kompold (1342)
  • XXIII. Somosy-ág - őse I. Péter. Ez ágból származtak a Bagaméry, Kőszegi és Somosy családok.
  • XXIV. Szalánczy-ág - őse Csoma. Fia: I. Péter (1270) kinek 3 fia I. Mihály (1298-1303), Petőcz (II. Péter) 1298-1335 és I. Lőrinc (1303).

I. Mihály nevű fiától származik a Bertóthy család, míg I. Lőrinctől a Vitézy család ered. De ez ágból származtak még a Jobbágyi, Sirokay, Fricsy és Hedry családok is.

  • XXV. Tarjáni-ág - őse György. Fiai: Péter 1252-1258, Etre 1275-1276, Sándor (1275)
  • XXVI. Ugray-ág - őse I. Miklós. Fia: Csele (1325-1331)
  • XXVII. Verpeléti ág - őse Demeter. Fia: Nagy Leusták (1371-meghalt 1328 előtt)
  • XXVIII. Egyes tagok

- Vitalis (1205-1235 körül) - Leusták. Fia: Alolbodus (Alcol bodun) comes, aki 1228-ban királyi ember volt. - Weitich - István - Wata. Fia: László (lefejezték 1265 előtt)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Györffy György. 29 / Félnomád életmód, István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  4. Györffy György. 17 / Udvar és udvari szervezet., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  5. Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 27. o. ISBN 963-14-0582-6 (1986) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]