Radon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
86 asztáciumradonfrancium
Xe

Rn

(Uuo)
Általános
Név, vegyjel, rendszám radon, Rn, 86
Elemi sorozat nemesgázok
Csoport, periódus, mező 18, 6, p
Megjelenés színtelen
Atomtömeg (222)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p6
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Olvadáspont 202 K
(-71 °C, -96 °F)
Forráspont 211,3 K
(-61,7 °C, -79,1 °F)
Olvadáshő\Delta_{fus}{H}^\ominus 3,247 kJ/mol
Párolgáshő \Delta_{vap}{H}^\ominus 18,10 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 110 121 134 152 176 211
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapközéppontos
Oxidációs szám 0
Elektronegativitás 2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1037 kJ/mol
Atomsugár (számított) 120 pm
Kovalens sugár 145 pm
Egyebek
Mágnesség nem mágneses
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 3,61 mW/(m·K)
CAS-szám 10043-92-2
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A radon izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
211Rn mest. 14,6 h ε 2,892 211At
Alfa 5,965 207Po
222Rn 100% 3,824 d Alpha 5,590 218Po
Hivatkozások

A radon a periódusos rendszer 86. eleme (vegyjele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. Legstabilabb és egyben leggyakoribb izotópja a 222Rn, az 238U bomlási sorának tagja. A jóval ritkább 220Rn (toron) a 233Th, a 219Rn (aktinon) pedig az 235U bomlási sorának terméke. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m³, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga 50 Bq/m³.

Forrása, keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes környezetünkben a radon forrása a kőzetekben (talajokban) található rádium. A 222Rn az 1622 év felezési idejű 226Ra (rádium) alfa-bomlásából keletkezik, és szintén alfa-részecske kibocsátásával bomlik. Felezési ideje 3,824 nap. A toron anyaeleme a 3,64 nap felezési idejű 224Ra, az aktinoné a 11,4 nap felezési idejű 223Ra. A toron felezési ideje 55,6 s, az aktinoné 3,9 s.

A kőzetszemcsékben lévő rádiumatomokból keletkező radonatomok egy része kiszabadul a pórustérbe. A radonkibocsátási hányados az az arányszám, amely megmutatja, hogy a rádium bomlásából keletkező radon hány százaléka jut ki a légtérbe. Ez az érték a különböző kőzetekben néhánytól 70%-ig változhat aszerint, hogyan helyezkedik el a 226Ra a szemcsékben, illetve felületükön, milyen a kőzet szemcseeloszlása és víztelítettsége (a pórustér vízzel töltött hányada). A hányados értéke talajokban jellemzően 20–50%.

A szilárd halmazállapotra lehűtött radon a sötétben világít mert ionizálja a levegő molekuláit.

Élettani hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A radon alfa-sugárzó, bomlástermékei között két további alfa-sugárzó van: a 218Po és a 214Pb.

A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán. Éppen ezért minél több a légköri aeroszol, annál több bomlástermék juthat szervezetünkbe – tehát a sok aeroszol kibocsátásával járó dohányzás jelentősen növeli a tüdő sugárterhelését. A klinikai és szövettani vizsgálatok szerint a radon okozta rákbetegség kialakulásának helye az esetek zömében a centrális légutak elágazásainak csúcsa, azaz a karina régiója – az a hely, ahol az aeroszolok kiülepedése igen erőteljes. A tüdő falán megtapadt bomlástermékek a hörgők és a tüdő belső felületét borító bronchiális és alveoláris hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Mivel az alfa-részecskék hatótávolsága élő szövetben 30 μm körül van, e sugárzás jelentős részét már a bőrt borító, elhalt hámsejtek felfogják – ezért a légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti; más szövetek, szervek károsodása szinte teljesen kizárható.

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben (például lakásokban) felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, dohányosoknál pedig a radon 25-szörös kockázatot jelent. [1] A veszély rendszeres szellőztetéssel jelentősen csökkenthető. A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon a cigaretta után a második helyen áll.

A gyógyászatban (radioterápiában) használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radon témájú médiaállományokat.