Indium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
49 kadmiumindiumón
Ga

In

Tl
Általános
Név, vegyjel, rendszám indium, In, 49
Elemi sorozat másodfajú fémek
Csoport, periódus, mező 13, 5, p
Megjelenés ezüstszürke fénylő
In,49.jpg
Atomtömeg 114,818(3) g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d10 5s2 5p1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18, 3
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 7,31 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 7,02 g/cm³
Olvadáspont 429,75 K
(156,60 °C, 313,88 °F)
Forráspont 2345 K
(2072 °C, 3762 °F)
Olvadáshő 3,281 kJ/mol
Párolgáshő 231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,74 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1196 1325 1485 1690 1962 2340
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet tetragonális
Oxidációs állapotok 3
(amfoter oxid)
Elektronegativitás 1,78 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 558,3 kJ/mol
2.: 1820,7 kJ/mol
3.: 2704 kJ/mol
Atomsugár 155 pm
Atomsugár (számított) 156 pm
Kovalens sugár 144 pm
Van der Waals-sugár 193 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m
Hővezetési tényező (300 K) 81,8 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 32,1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 1215 m/s
Young-modulus 11 GPa
Mohs-keménység 1,2
Brinell-keménység 8,83 HB
CAS-szám 7440-74-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az indium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
113In 4,3% In stabil 64 neutronnal
115In 95,7% 4,41 E14 y Beta- 0,495 115Sn
Hivatkozások
Indium

Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In. A p mező fémeinek egyike. Szürke színű fém. Lágy, késsel vágható, hajlításakor hallható az ún. ónzörej. Vegyületeiben általában +3 oxidációs számú.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai

Magas hőmérsékleten reakcióba lép oxigénnel, illetve vízgőzzel. Feloldódik nemoxidáló savakban és lúgoldatokban is.

[szerkesztés] Előfordulása

Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik. Megtalálható egyes cinkércekben (szfalerit).

[szerkesztés] Előállítása

A cinkércek kohászati maradékaiból nyerik ki.

[szerkesztés] Felhasználása

Főként a korrózió ellen védő fémbevonatok, illetve korrózióálló, nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák. Az ólommal, cinkkel, illetve kadmiummal alkotott ötvözeteit alacsony olvadáspontjuk miatt forrasztásra használják. Optikai tükrök készítésére is alkalmas, mert viszonylag egyenletesen veri vissza a különböző hullámhosszú sugarakat. Fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában. Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. A modern LCD monitor és tv képernyők továbbá az érintő-képernyők készítésének egyik kulcs anyaga,

[szerkesztés] Források

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken