Rénium
|
||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | rénium, Re, 75 | |||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmenetifémek | |||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 7, 6, d | |||||||||||||||||||||
| Megjelenés | szürkés fehér |
|||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 186,207(1) g/mol | |||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f14 5d5 6s² | |||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 13, 2 | |||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 21,02 g/cm³ | |||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 18,9 g/cm³ | |||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 3459 K (3186 °C, 5767 °F) |
|||||||||||||||||||||
| Forráspont | 5869 K (5596 °C, 10105 °F) |
|||||||||||||||||||||
Olvadáshő |
60,43 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
Párolgáshő  |
704 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 25,48 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | |||||||||||||||||||||
| Oxidációs szám | 6, 4, 2, ‒2 (enyhén savas oxid) |
|||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,9 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 760 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
| 2.: 1260 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||
| 3.: 2510 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 135 pm | |||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 188 pm | |||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 159 pm | |||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | ? | |||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 193 nΩ·m | |||||||||||||||||||||
| Hőmérséklet-vezetési tényező | (300 K) 48,0 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 6,2 µm/(m·K) | |||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 4700 m/s | |||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 463 GPa | |||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 178 GPa | |||||||||||||||||||||
| Kompressziós modulusz | 370 GPa | |||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | 0,30 | |||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 7,0 | |||||||||||||||||||||
| Vickers-keménység | 2450 MPa | |||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 1320 HB | |||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-15-5 | |||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A rénium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Re, rendszáma 75. Ez az ezüstfehér, nehéz átmenetifém a periódusos rendszer 7. csoportjában helyezkedik el. A földkéreg egyik legritkább eleme, a földkéregben átlagos koncentrációja 1 ppb (1:1 000 000 000). A tiszta rénium olvadáspontja a harmadik legmagasabb az elemek között, csupán a volfrámé és a széné magasabb. Kémiai tulajdonságait tekintve a mangánra hasonlít, a molibdén- és rézfinomítás melléktermékeként állítják elő.
A réniumot 1925-ben fedezték fel, így ez volt a legutoljára felfedezett, természetes előfordulású stabil elem (a legutoljára felfedezett elem a francium, de az nem stabil). Nevét a Rajnáról kapta.
A sugárhajtóművekben használt nikkel-alapú szuperötvözetek 6% réniumot tartalmaznak, így a sugárhajtómű-gyártás az elem legnagyobb felhasználója. Ezen kívül a vegyipar használja katalizátor célokra. Az igényekhez képest alacsony előfordulása miatt a rénium az egyik legdrágább ipari fém, 2008-ban 1 kilogrammért 11 000 dollárt kellett adni[1], a 2009-as átlagára meghaladta a kilogrammonként 6000 dollárt.
Előfordulása [szerkesztés]
A rénium a földkéreg egyik legritkább eleme, átlagos koncentrációja 1 ppb;[2], más források szerint 0,5 ppb, így a földkéreg 77. leggyakoribb előfordulású eleme.[3] A rénium a természetben valószínűleg nem található meg szabad állapotban (lehetséges természetes előfordulása bizonytalan), ugyanakkor a molibdenitben akár 0,2%-ban[2] is megtalálható, ez az érc a rénium legfőbb forrása, bár egyes molibdenit mintákban koncentrációja elérte az 1,88%-ot.[4] Chilében vannak a világ legnagyobb rénium lelőhelyei, ez az elem itt rézérc mellett fordul elő. 2005-ben Chile volt a legnagyobb rénium termelő ország.[5] Nemrégiben (1994) a réniumot szulfid vegyületként (ReS2) is megtalálták az oroszországi Kuril-szigetek Kudrjavi vulkánjának fumarolájában.[6] Ezt a ritka ásványt a gyűjtők nagyra értékelik[7], gazdaságosan kitermelhető forrást viszont nem jelent.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ nol.hu
- ^ a b Woolf, A. A. (1961.). „An outline of rhenium chemistry”. Quarterly Review of the Chemical Society 15, 372–391. o. DOI:10.1039/QR9611500372.
- ↑ Emsley, John. Rhenium, Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 358–360. o (2001). ISBN 0-19-850340-7
- ↑ Rouschias, George (1974.). „Recent advances in the chemistry of rhenium”. Chemical Reviews 74, 531. o. DOI:10.1021/cr60291a002.
- ↑ Anderson, Steve T: 2005 Minerals Yearbook: Chile (PDF). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
- ↑ Korzhinsky, M.A., Tkachenko, S. I.; Shmulovich, K. I.; Taran Y. A.; Steinberg, G. S. (2004. május 5.). „Discovery of a pure rhenium mineral at Kudriavy volcano”. Nature 369, 51–52. o. DOI:10.1038/369051a0.
- ↑ The Mineral Rheniite. Amethyst Galleries
Források [szerkesztés]
