Rubídium
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | rubídium, Rb, 37 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | alkálifémek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 1, 5, s | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 85,4678(3) g/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Kr] 5s1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 8, 1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 1,532 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 1,46 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 312,46 K (39,31 °C, 102,76 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 961 K (688 °C, 1270 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 2,19 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 75,77 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 31,060 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 1 (erősen bázikus oxid) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 0,82 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 403,0 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 2633 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3860 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 235 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 265 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 211 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 244 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 128 nΩ·m | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 58,2 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 1300 m/s | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 2,4 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 2,5 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 0,3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 0,216 HB | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-17-7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A rubídium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Rb, rendszáma 37. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Reakcióképessége rendkívül nagy, robbanásveszélyes. A vízzel robbanással egybekötött heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff állította elő rubídium-klorid elektrolízisével 1861-ben. Neve a rubidus = „vörös” latin szóból származik, utalva a jellemző színképvonalára. Mindig jelen van a kálium mellett, de önálló ásványa nincs.
[szerkesztés] Előállítása
Kálisók feldolgozása után hátramaradó anyalúgban a rubídium és a cézium feldúsul. Bepárlás során előbb a nátrium-klorid válik ki, majd rubídium tartalmú kálium-klorid. Ezt Rb2SnCl6 vegyületté alakítják és a mellette keletkező K2SnCl6-tól frakcionált kristályosítással választják el. A fémet magát RbCl elektrolízisével készítik.
[szerkesztés] Jellemzői
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságok
Felületén a levegő hatására szürke oxidréteg keletkezik, ezért petróleum alatt tárolják. Levegőn magától meggyullad, csak poroltóval oltható. Vízzel nagyon hevesen reagál, halogénekkel közvetlenül sót képez. A lángot vörösesibolya színűre festi.
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
A rubídium egy ezüstfehéren csillogó puha könnyűfém. (Pár percig, utána oxidálódik a felszínén, és ettől matt lesz.)
- Olvadáspontja: 39 °C
- Atomtömege: 85,4678 g/mol
- Elektronkonfigurációja: [Kr]5s1
[szerkesztés] Felhasználása
[szerkesztés] Élettani tulajdonságai
[szerkesztés] Izotópjai
Két természetes izotópból áll, ezek a stabil 85Rb és a gyengén béta-sugárzó 87Rb. További 33 radioaktív izotópja van.
[szerkesztés] Óvintézkedések
[szerkesztés] Források
- Náray-Szabó István: Kémia (Műszaki könyvkiadó 1973)
|
||||||||||||
