Neon
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | neon, Ne, 10 | ||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | nemesgázok | ||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 18, 2, p | ||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | színtelen |
||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 20,1797(6) g/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | 1s2 2s2 2p6 | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8 | ||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | gáz | ||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség | (0 °C, 101,325 kPa) 0,9002 g/L |
||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 24,56 K (-248,59 °C, -415,46 °F) |
||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 27,07 K (-246,08 °C, -410,94 °F) |
||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 0,335 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 1,71 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 20,786 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös lapcentrált | ||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 2080,7 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| 2.: 3952,3 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| 3.: 6122 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 38 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 69 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 154 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nem mágneses | ||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 49,1 mW/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség | (gáz, 0 °C) 435 m/s | ||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-01-9 | ||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||
A neon egy kémiai elem, nemesgáz. A rendszáma 10, a vegyjele Ne. Vegyértékelektron-szerkezete 2s²2p6. 1898-ban a levegő cseppfolyósításával állították először elő, a kriptonnal és a xenonnal együtt. Neve görög eredetű, azt jelenti hogy "új". Felfedezői: William Ramsay és M. W. Travers .
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
Standard körülmények között színtelen és szagtalan, íztelen, gáz halmazállapotú. Atomos szerkezetű, megszilárdulva molekularácsban kristályosodik ki. Elektronszerkezete rendkívül stabil, ezért kémiai reakcióba nagyon nehezen lép, gyakorlatilag inert gáz. Kovalens kötés kialakítására telített vegyértékhéja miatt gyakorlatilag képtelen. Ionjai:, Ne+, (NeAr)+, (NeH)+, és(HeNe+) optikai és tömegspektrográfiás tanulmányokból ismertek. Instabil hidrátokat is képez. Az összes ritka gáz között a neon töltése a legintenzívebb szokásos feszültség esetén.
[szerkesztés] Előfordulása
A világegyetemben rendkívül gyakori, az ötödik leggyakoribb elem. Ennek ellenére a Földön csak igen kis mennyiségben fordul elő, az atmoszféra kb. 0,002%-át alkotja. A természetben három stabil izotópja van: 20Ne; 21Ne; 22Ne
[szerkesztés] Felhasználása
Neon gázkisüléses-csövek („neoncsövek”), fényreklámok skarlátvörös színét adja. Gázlézerekben használják. Hűtőtechnikában is alkalmazzák. Egységnyi térfogatra vonatkozó hűtőkapacitása több, mint 40-szerese a folyékony héliuménak és több mint háromszorosa a hidrogénének. További előnye, hogy jóval olcsóbb a héliumnál.
