Argon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | argon, Ar, 18 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | nemesgázok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 18, 3, p | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | színtelen |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 39,948(1) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ne] 3s2 3p6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | gáz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség | (0 °C, 101,325 kPa) 1,784 g/L |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 83,80 K (-189,35 °C, -308,83 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 87,30 K (-185,85 °C, -302,53 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 1,18 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 6,43 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 20,786 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös lapcentrált | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 0 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | nincs adat (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 1520,6 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 2665,8 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3931 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 71 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 71 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 97 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 188 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nem mágneses | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 17,72 mW/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség | (gas, 27 °C) 323 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-37-1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá pl. a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve görög eredetű, jelentése "inaktív". A név alacsony reakciókészségére utal.
Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.
Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felhasználási területei
Az argon és az argontartalmú hegesztési védőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési, illetve plazmatechnológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak.
[szerkesztés] Főbb területek
- Kohászat: fémolvadékok öblítésére, ötvözetlen acélok WIG hegesztésére
- Hegesztés- és vágástechnika: plazmahegesztéshez és -vágáshoz védőgázként
- Búvárkodás: Szárazruhák töltésére, remek hőszigetelő képessége miatt
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
- Molekuláris tömeg (g/mol): 39,9
- Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú
- Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1,38
- Kritikus pont hőmérséklet: -122 °C
- nyomás: 49,1 bar
- Forráspont szublimációs hőmérséklet 1,013 baron: -186 °C
- Olvadáspont hármaspont: -189 °C
- Oldhatóság vízben, 20 °C, 1 bar: 61 mg/l
[szerkesztés] Története
Előfordukását a levegőben már Henry Cavendish is feltételezte 1785-ben. Az argont 1894-ben fedezte fel Lord Rayleigh és William Ramsay. Kísérletükben kivonták az oxigént és a nitrogént a levegő egy mintájából. Azt tapasztalták, hogy a nitrogénvegyületekből nyerhető nitrogén valmivel könnyebb, mint a levegőből kinyert nitrogén. Arra jutottak, hogy a levegőben található egy gáz a nitrogénnel keverve. A nemesgázok közül az argont fedezték fel elsőként.
[szerkesztés] Izotópjai
Az argonnak a természetben három stabil izotópja fordul elő: 40Ar (99.6%), 36Ar (0.34%), és 38Ar (0.06%). A természetben előforduló, hosszú (1,25x109 év) felezési idejű 40K radioaktív bomlásakor 11.2% valószínűséggel 40Ar is keletkezik. (Mellette 88.8% eséllyel 40Ca). Ezt kőzetek kormeghatározásakor használják.
[szerkesztés] Palackok jelölése
- Beütés: ARGON
- Szín: szürke palást, sötétzöld gallér
