Kripton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
36 brómkriptonrubídium
Ar

Kr

Xe
Általános
Név, vegyjel, rendszám kripton, Kr, 36
Elemi sorozat nemesgázok
Csoport, periódus, mező 18, 4, p
Megjelenés színtelen
Kr,36.jpg
Atomtömeg 83,798(2)  g/mol
Elektronszerkezet [Ar] 3d10 4s2 4p6
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101,325 kPa)
3,749 g/l
Olvadáspont 115,79 K
(-157,36 °C, -251,25 °F)
Forráspont 119,93 K
(-153,22 °C, -243,8 °F)
Olvadáshő\Delta_{fus}{H}^\ominus 1,64 kJ/mol
Párolgáshő \Delta_{vap}{H}^\ominus 9,08 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 59 65 74 84 99 120
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám 0
Elektronegativitás 3,00 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1350,8 kJ/mol
2.: 2350,4 kJ/mol
3.: 3565 kJ/mol
Atomsugár (számított) 88 pm
Kovalens sugár 110 pm
Van der Waals-sugár 202 pm
Egyebek
Mágnesség nem mágneses
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 9,43 mW/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 23 °C, prelim.)
(220) m/s
Hangsebesség (folyadék) 1120 m/s
CAS-szám 7439-90-9
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A kripton izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
78Kr 0,35% 2,3×1020 y ? ? - 78Se
79Kr mest. 35,04 h ? - 79Br
β+ 0,604 79Br
? 0,26, 0,39,
0,60
-
80Kr 2,25% Kr stabil 44 neutronnal
81Kr mest. 2,29×105 y ? - 81Br
? 0,281 -
82Kr 11,6% Kr stabil 46 neutronnal
83Kr 11,5% Kr stabil 47 neutronnal
84Kr 57% Kr stabil 48 neutronnal
85Kr mest. 10,756 y β- 0,687 85Rb
86Kr 17,3% Kr stabil 50 neutronnal
Hivatkozások

A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme. A vegyjele Kr. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1898-ban fedezte fel William Ramsay és Morris William Travers. A neve a görög eredetű kryptosz szóra vezethető vissza, melynek jelentése rejtőzködő.

Fizikai adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kripton a többi nemesgázhoz hasonlóan egyatomos gázként létezik, színe, íze nincsen, a hőt és az elektromosságot nem vezeti. Fénycsőben (kisülési csőben) halvány ibolya színű fényt áraszt. 19 izotópja közül 6 stabil.

Vegyületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kripton nemesgáz, így inert, azaz semleges gáz. Ez azt jelenti, hogy nem lép semmilyen más anyaggal reakcióba. 1962-ben azonban sikerült laboratóriumban kripton-vegyületeket előállítani. A kripton gerjesztett állapotban képes vegyületeket alkotni a fluorral, az oxigénnel és a fluorral együtt, a fluorral és a platinával együtt, illetve a fluorral és az antimonnal együtt. A 6 fluor és 1 kriptonból álló 7 atomos molekula stabilabbnak bizonyult, így ennek van gyakorlati felhasználása is (lézertechnológiában). Később előállítottak kriptonból és radonból álló vegyületeket, bár ezek nem voltak stabilak a radon bomlása miatt.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kriptonnal töltött kisülési cső

A kripton a levegő 1/10000-ed részét alkotja (pontosan: 0,000114%-a), ami azt jelenti, hogy 1000 liter levegőből 1,1 ml kripton állítható elő. A levegő hűtésekor -150 Celsiusnál a kripton folyékonnyá válik, így állítják elő. Ezt szobahőmérsékletre visszamelegítve már tiszta kriptonként izzólámpákba töltik bele. A kriptonnal töltött égő Bródy Imre találmánya, gyártása a TUNGSRAM-nál kezdődött el. A kripton fluorral alkotott vegyületét alkalmazzák lézeres tisztítási eljárásokban. Reklám- és dekorációs célokra szolgáló neoncső töltésére is használatos. A kriptontöltésű neoncső törtfehér fényt bocsát ki.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maróthy Miklósné: Kémia (Konspet-H Kiadó, Piliscsaba. 2006)
  • Marosi - Perczel: Kémia II. (felsőoktatási jegyzet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966)