Fénycső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fénycsövek vékony, alacsony nyomású gázzal töltött üvegcsövek, melyek végein elektródák találhatóak. Nagyfeszültség hatására a csőben található gáz fényleni kezd. Az első használható fénycsövet 1910-ben a francia Georges Claude fejlesztette ki.


Tartalomjegyzék

A fénycső színe [szerkesztés]

A fénycső színe a töltőgáz fajtájától és az alkalmazott fényportól függ.

Fénypor nélkül:

Az első fénycsöveket neonnal töltötték, ezért a hétköznapi nyelvben máig neoncsőnek nevezik töltőgáztól függetlenül. A hétköznapi életben használt fénycsöveket jelenleg argonnal töltik. Az argon és higany-amalgám keverék által kibocsátott fényt a fénycső falán lévő por, az úgynevezett „fénypor” alakítja át fehér fénnyé.

Az egy gázterű három elektródás kisülőcső, a háromfázisú hálózat vonali feszültségei közé kapcsolva ( induktív ) előtétekkel, egyenletes az emberi szem által nem érzékelhető, (forgó) fénnyel világít. Használata kiküszöböli a stroboszkóphatást

Háromfázisú fénycső

Hétköznapi fénycsövek [szerkesztés]

Az előzőekben ismertetett fénycsövek a színes, főként reklámvilágításra használt típusok. A fénycsövek egy másik kategóriája az, amit a háztartásban és mindenhol világításra használunk. Ennek a neonhoz már semmi köze nincs, csak a hibás elnevezés maradt meg az elődtől.

Ezek a fénycsövek higanygőzzel vannak töltve, mely UV fényt (253,7 nm) bocsát ki magából. Az UV fény gerjeszti a fénycső belső falán lévő fényport, ami a látható fényt adja. Természetesen az UV fényt a fénycső üvege nem engedi át. A fénypor típusától függ a fénycső úgynevezett színhőmérséklete. A melegfehér 2700 K, a „cool white” hűvös színárnyalat a 4000 K, ami manapság egyre jobban elterjed a semleges hatása miatt, illetve a hidegfehér 5000-6000 K tartományban. A hagyományos és a kompakt fénycsövek működési elve a fény előállítását tekintve azonos, sőt, a korszerű elektronikus előtétekkel ellátott hagyományos típusú fénycsövek éppúgy nem hatnak zavaróan a látásra, mint a kompakt fénycsövek.

A hagyományos előtéttel rendelkező fénycsövek a hálózati feszültséggel szinkronban „villognak”, ezért a látásra zavaróak lehetnek, főként, ha csak egy darab van bekapcsolva, vagy több, melyek egyetlen hálózati fázisról üzemelnek. Hagyományos előtétekkel a fénycső 100 Hz-en „villog”, ami a látásra, és azon keresztül az ember közérzetére is hatással van.

Az előbb említett elektronikus előtétek frekvenciája 40…50 kHz közötti (ezt kapcsolóüzemű tápegységgel érik el), így a gyakorlatban „villogásról” nem beszélhetünk. Ezek között léteznek olyan típusok is, melyek segítségével a fénycsövek fényereje szabályozható. A magasabb frekvencia lehetővé teszi a fénycsövek használatát film-, és TV-felvételeknél is.

A korszerű fénycsöveket olyan fényporral látják el, aminek van annyi „utánvilágítása”, hogy ezt a villogást nagymértékben csökkentse.

Komoly gondot okoz a fénypornak azon tulajdonsága, hogy nem egyenletes színképű fényt bocsát ki, a spektrális teljesítmény-eloszlása nem lineáris a látható fény-tartományban, azaz „sávos” a színképe. A színkép egyenletességét a CRI vagy az Ra index-szel jellemzik, melyet a fénycső gyártója ad meg. Ezen értékek jellemzően, minőségi sorrendben:

  • Ra < 70: gyenge minőségű fénycsövek
  • 70 < Ra < 80: normál minőségű fénycsövek, „basic”
  • Ra > 80: jó minőségű fénycsövek, a legtöbb célra megfelelnek
  • Ra > 90: kiváló minőségű fénycsövek.

Az Ra vagy CRI index értéke a napfény esetében 100, ez a viszonyítási pont, ennek a spektrális teljesítmény-eloszlása lineáris. Normál izzólámpa (átlátszó üvegburás villanykörte) Ra értéke 99, gyakorlatilag lineárisnak tekinthető a spektrális teljesítmény-eloszlása.

GE cinema32 CRI.jpg

Speciális fénycsövek [szerkesztés]

Fénycsövek speciális célokra készülnek nem hagyományos fényporokkal is.

  • Növénytermesztés
    Széles spektrumú, vagy speciálisan lilás színű lámpák a növények fotobiológiai igényeihez alkalmazkodnak.
  • Fényképészet
    Széles spektrum a látható fény tartományban, a maximális színvisszaadás érdekében.
  • Akvárium, terrárium lámpák
    UV-A-t, és B-t tartalmazó lámpák, melyek többek közt kiemelik a korallok színeit.
  • Rovarcsapdák, „black light”
    UV-A lámpák, amik látható sugárzást alig bocsátanak ki.
  • Szolárium lámpák
    Főként UV-A, és korlátozott mennyiségű UV-B, elősegítik a gyors barnulást.
  • Germicid lámpák
    Ezek a lámpák nem tartalmaznak fényport, és az üveganyaguk is speciális, illetve gyakran kvarc. Sugárzásuk döntő része 253,7 nm-en történik.
  • Ritkán egyéb képességekkel is felruházzák a fénycsöveket, mint például törésbiztosság, vagy a robbanásveszélyes légkörben való alkalmazhatóság.

Különféle gázokkal töltött fénycsövek galériája [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fénycső témájú médiaállományokat.