A kripton izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kriptonnak (Kr) 33 izotópja ismert, ezek atomtömege 69–101 közé esik.[1] A természetben megtalálható kripton hat stabil izotópból – melyek közül kettő elméletileg nagyon kis mértékben radioaktív lehet –, valamint a kozmikus sugárzás hatására a légkörben keletkező nyomnyi mennyiségű radioizotópból áll.

A radioaktív kripton-81 – néhány más kriptonizotóppal együtt – a légkört elérő kozmikus sugárzás által kiváltott reakciók hatására keletkezik. Felezési ideje mintegy 229 000 év, felhasználják régi (50 000–800 000 éves) rétegvizek korának meghatározására.[2]

A kripton-85 felezési ideje mintegy 10,75 év. Ez az izotóp uránból és plutóniumból keletkezik az atomfegyverekben és nukleáris reaktorokban végbemenő maghasadás során, valamint kozmikus sugárzás hatására is termelődik. Az 1963-as nemzetközi atomcsendegyezmény egyik fontos célja az ilyen radioizotópok légkörbe kerülésének megakadályozása volt, így 1963-óta a kripton-85 jó része már elbomlott. Ugyanakkor az elkerülhetetlen, hogy az atomreaktorok fűtőelemeinek újrafeldolgozása során a kripton-85 a légkörbe távozzon.

A légkör kripton-85 koncentrációja az Északi-sark körül mintegy 30%-kal magasabb, mint a Déli-sarkon található Amundsen–Scott-állomáson mérhető, mivel a Föld csaknem minden atomreaktora és minden fontosabb nukleáris újrafeldolgozó üzeme az északi félgömbön található, jóval az Egyenlítőtől északra.[3] Pontosabban a jelentős kapacitású nukleáris újrafeldolgozók az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában és Pakisztánban találhatók.

A kripton többi radioizotópjának felezési ideje egy napnál rövidebb, kivéve a kripton-79-et, melynek 35,0 óra. Ez az izotóp pozitronkibocsátással bomlik, így belőle bróm keletkezik.

Táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[4][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
69Kr 36 33 68,96518(43)# 32(10) ms β+ 69Br 5/2−#
70Kr 36 34 69,95526(41)# 52(17) ms β+ 70Br 0+
71Kr 36 35 70,94963(70) 100(3) ms β+ (94,8%) 71Br (5/2)−
β+, p (5,2%) 70Se
72Kr 36 36 71,942092(9) 17,16(18) s β+ 72Br 0+
73Kr 36 37 72,939289(7) 28,6(6) s β+ (99,32%) 73Br 3/2−
β+, p (,68%) 72Se
73mKr 433,66(12) keV 107(10) ns (9/2+)
74Kr 36 38 73,9330844(22) 11,50(11) perc β+ 74Br 0+
75Kr 36 39 74,930946(9) 4,29(17) perc β+ 75Br 5/2+
76Kr 36 40 75,925910(4) 14,8(1) óra β+ 76Br 0+
77Kr 36 41 76,9246700(21) 74,4(6) perc β+ 77Br 5/2+
78Kr 36 42 77,9203648(12) Látszólag stabil[m 3] 0+ 0,00355(3)
79Kr 36 43 78,920082(4) 35,04(10) óra β+ 79Br 1/2−
79mKr 129,77(5) keV 50(3) s 7/2+
80Kr 36 44 79,9163790(16) Stabil 0+ 0,02286(10)
81Kr[m 4] 36 45 80,9165920(21) 2,29(11)·105 év EC 81Br 7/2+
81mKr 190,62(4) keV 13,10(3) s IT (99,975%) 81Kr 1/2−
EC (0,025%) 81Br
82Kr 36 46 81,9134836(19) Stabil 0+ 0,11593(31)
83Kr[m 5] 36 47 82,914136(3) Stabil 9/2+ 0,11500(19)
83m1Kr 9,4053(8) keV 154,4(11) ns 7/2+
83m2Kr 41,5569(10) keV 1,83(2) h IT 83Kr 1/2−
84Kr[m 5] 36 48 83,911507(3) Stabil 0+ 0,56987(15)
84mKr 3236,02(18) keV 1,89(4) µs 8+
85Kr[m 5] 36 49 84,9125273(21) 10,776(3) a β 85Rb 9/2+
85m1Kr 304,871(20) keV 4,480(8) h β (78,6%) 85Rb 1/2−
IT (21,4%) 85Kr
85m2Kr 1991,8(13) keV 1,6(7) µs
[1,2(+10−4) µs]
(17/2+)
86Kr[m 5] 36 50 85,91061073(11) Látszólag stabil[m 6] 0+ 0,17279(41)
87Kr 36 51 86,91335486(29) 76,3(5) perc β 87Rb 5/2+
88Kr 36 52 87,914447(14) 2,84(3) óra β 88Rb 0+
89Kr 36 53 88,91763(6) 3,15(4) perc β 89Rb 3/2(+#)
90Kr 36 54 89,919517(20) 32,32(9) s β 90mRb 0+
91Kr 36 55 90,92345(6) 8,57(4) s β 91Rb 5/2(+)
92Kr 36 56 91,926156(13) 1,840(8) s β (99,96%) 92Rb 0+
β, n (0,033%) 91Rb
93Kr 36 57 92,93127(11) 1,286(10) s β (98,05%) 93Rb 1/2+
β, n (1,95%) 92Rb
94Kr 36 58 93,93436(32)# 210(4) ms β (94,3%) 94Rb 0+
β, n (5,7%) 93Rb
95Kr 36 59 94,93984(43)# 114(3) ms β 95Rb 1/2(+)
96Kr 36 60 95,94307(54)# 80(7) ms β 96Rb 0+
97Kr 36 61 96,94856(54)# 63(4) ms β 97Rb 3/2+#
β, n 96Rb
98Kr 36 62 97,95191(64)# 46(8) ms 0+
99Kr 36 63 98,95760(64)# 40(11) ms (3/2+)#
100Kr 36 64 99,96114(54)# 10# ms
[>300 ns]
0+
101Kr [m 7] 36 65 ismeretlen >635 ns β 2n, β n, β (a bomlási mód sorrendjében) 99Rb, 100Rb, 101Rb ismeretlen
  1. Rövidítések:
    EC: Elektronbefogás
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
  3. A várakozások szerint β+β+ bomlással 78Se-cá alakul több mint 1,1·1020 év felezési idővel
  4. Rétegvizek kormeghatározásában használják
  5. ^ a b c d Hasadási termék
  6. A várakozások szerint ββ bomlással 86Sr-tá alakul
  7. Új izotóp

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az izotóp-összetétel a levegőbeli előfordulásra vonatkozik.
  • Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
  • A kereskedelmileg hozzáférhető anyagok esetén előfordulhat nem közölt vagy nem szándékos izotópelválasztás. A megadott értékektől lényeges eltérések adódhatnak.
  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brookhaven National Laboratory: Meet krypton's newest isotope, 101Kr, discover info about krypton's newest isotope, 101Kr, discovered in late 2011.
  2. N. Thonnard, L. D. MeKay, T. C. Labotka: Development of Laser-Based Resonance Ionization Techniques for 81-Kr and 85-Kr Measurements in the Geosciences pp. 4–7. University of Tennessee, Institute for Rare Isotope Measurements, 2001
  3. Resources on Isotopes. U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  4. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of krypton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bróm izotópjai A kripton izotópjai A rubídium izotópjai
Izotópok listája