Tantál
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | tantál, Ta, 73 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmenetifémek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 5, 6, d | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | kékes szürke |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 180,9479(1) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f14 5d3 6s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 11, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 16,69 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 15 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 3290 K (3017 °C, 5463 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 5731 K (5458 °C, 9856 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 36,57 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 732,8 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 25,36 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 5 (enyhén savas oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,5 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 761 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1500 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 145 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 200 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 138 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 131 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 57,5 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 6,3 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3400 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 186 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 69 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 200 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | 0,34 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 6,5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers-keménység | 873 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 800 HB | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-25-7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tantál a periódusos rendszer 73-as rendszámú eleme. Vegyjele Ta, nyelvújításkori neve imeny[1]. Az átmenetifémek közé tartozik.
1802-ben Anders Ekeberg svéd természettudós fedezte fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
Szürkésfehér színű, fémesen csillogó, fém. Jól nyújtható. Tércentrált köbös rácsot alkot. Vegyületeiben általában 5 vegyértékű. Olvadáspontja igen magas, 3017 °C. Igen kemény;Vickers-keménysége 873.
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
A tantál a vegyszereknek jól ellenáll. A halogénelemek közül a fluorral már szobahőmérsékleten is reagál, ezt a reakciót tűzjelenség kíséri. A többi halogénnel csak magasabb hőmérsékleten lép reakcióba. Szobahőmérsékleten levegőn nem változik, ha 400 °C körüli hőmérsékletre hevítik, kékes színű lesz, 600 °C körül a színe szürkésfeketére változik. Ha a fém porát kén– vagy szelénporral keverik össze, hevítve szulfiddá illetve szeleniddé alakul. Ezek a reakciók is tűzjelenséggel járnak. Hevítés hatására szénnel, nitrogénnel és foszforral is reakcióba lép. Vörösen izzva a vizet elbontja, hidrogént fejleszt belőle. Királyvízben nem oldódik.
[szerkesztés] Előfordulása
A természetben elemi állapotában nem fordul elő, ásványaiban általában a nióbiummal együtt található. A földkéregben átlagos koncentrációja 0,7 mg/kg.[2] Gazdaságilag legfontosabb ásványai oxidok; a szilikátok jelentősége alárendelt. A tantál legfontosabb ásványai a tantalit (Fe(TaO3)2).
Viszonylag gyakori tantáltartalmú ásványok:
- mikrolit (Na, Ca)2Ta2O6(O,OH,F)
- tapiolit (Fe, Mn) (Ta,Nb)2O6
- ixiolit (Ta, Nb, Sn, Mn, Fe)4O8
- wodginit (Ta, Nb, Sn, Mn, Fe)O2
Ritkább, illetve kisebb tantáltartalmú ásványai:
- ittrotantalit (Y4(Ta2O7)3)
- euxenirt ((Y, Ca, Ce, U, Th) (Nb, Ti, Ta)2O6
- struverit (Ti, Ta, Fe)O2
- ilmenorutil Fex(Nb, Ta)2x4Ti1-xO2
Megtalálható továbbá a szamarszkit nevű urántartalmú ásványban is.
A két elem erős geokémiai rokonsága miatt lelőhelyei gyakran a nióbiummal közösek — ez alól azonban éppen a nióbium legfontosabb, karbonatitos lelőhelycsoportja kivétel. Így lelőhelyeink két alapvető genetikai csoportja:
- alkáli–peralkáli gránitokban és szienitekben;
- LCT típusú (azaz Li-, Cs- és Ta-dús) gránitokban.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található tantál bányászatához kapcsolódó erőszakos cselekedetekért egyes civil szervezetek az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben illegálisan, a feketepiacról szerzik be a termékeik (laptopok, mobiletelefonok) előállításához szükséges alapanyagok egy részét. [3][4]
[szerkesztés] Természetvédelmi vonatkozása
A Kongói Demokratikus Köztársaságban a tantalitot egyes gorilla populációk élőhelyén bányásszák, és ez veszélyezteti a gorillákat.[5][6]
[szerkesztés] Előállítása
A tantál érceit először dúsítják, majd nátrium-hidrogén-szulfáttal vagy kálium-karbonáttal való ömlesztéssel feltárják őket. Az ércekben található tantált és nióbiumot az ömlesztés után pentoxidjaik alakjában választják el egymástól. Ezeket először hidrogén-fluoriddal és kálium-fluoriddal kezelik, majd az ekkor képződő kálium-fluoro-tantalátot (K2[TaF7]) frakcionált kristályosítással különítik el. Az utóbbi vegyületet vákuumkemencében nátriummal hevítik, és így tantál válik belőle szabaddá.
[szerkesztés] Felhasználása
Nagy kémiai ellenállóképessége miatt kémiai eszközöket és elektródákat készítenek tantálból. Fogászati fúrók, analitikai mérlegek súlyai, röntgencsövek katódjainak, töltőtollhegyeknek a készítésére használják. Mivel a szövetek mellett jól megfér, ezért a szervezetben bennmaradó, például a csontokat megtámasztó segédeszközöket készítenek belőle. Elterjedten használják főként mobiltelefonok és más elektronikus berendezések kondenzátoraihoz is.
Régen izzószálakat is készítettek belőle, de ma már erre a célra a volfrámot használják.
A Galileo Jupiter szonda SSI kamerajanak CCD érzékelőjét egy 10 mm vastag tantálréteg védte a bolygó erős magnetoszférája miatt.
[szerkesztés] Források
- ↑
- ↑ [Rudnick, R.I., Gao, S., 2004: Composition of the continental crust. In: Rudnick, R.I. (ed.): The crust. Oxford: Elsevier-Pergamon]
- ↑ What happening in the Congo?angol nyelvű forrás
- ↑ Conflict Minerals angol nyelvű rövidfilm a Youtube-on.
- ↑ [1]
- ↑ ák[2]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Richard Shaw, Kathryn Goodenough et al.: Niobium–tantalum. British Geological Survey, 2011. 26 p.


![\mathrm{K_2[TaF_7] + 5 \ Na \longrightarrow Ta + 5 \ NaF + 2 \ KF}](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/math/4/0/8/4082df7e6f3cde8acd65ddf4230284e5.png)