Platina

78 Irídium ← platina → arany Pd ↑ Pt ↓ Ds 78 Pt Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	platina, Pt, 78
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	10, 6, d
Megjelenés	szürkésfehér
Atomtömeg	195,078(2) g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f14 5d9 6s1
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 17, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	21,45 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	19,77 g/cm³
Hármaspont	2045 K, 0,2 Pa
Olvadáspont	2041,4 K (1768,3 °C, 3214,9 °F)
Forráspont	4098 K (3825 °C, 6917 °F)
Olvadáshő$\Delta_{fus}{H}^\ominus$	22,17 kJ/mol
Párolgáshő $\Delta_{vap}{H}^\ominus$	469 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 25,86 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 2330 (2550) 2815 3143 3556 4094
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapközéppontos
Oxidációs szám	2, 4 (gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás	2,28 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 870 kJ/mol
	2.: 1791 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	177 pm
Kovalens sugár	128 pm
Van der Waals-sugár	175 pm
Egyebek
Mágnesség	paramágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 105 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező	(300 K) 71,6 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 8,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(szobahőm.) 2800 m/s
Young-modulus	168 GPa
Nyírási modulus	61 GPa
Kompressziós modulusz	230 GPa
Poisson-tényező	0,38
Mohs-keménység	3,5
Vickers-keménység	549 MPa
Brinell-keménység	392 HB
CAS-szám	7440-06-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A platina izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 190Pt 0,01% 6,5 E11 y α 3,18 186Os 191Pt mest. 2,96 d ε  ? 191Ir 192Pt 0,79% Pt stabil 114 neutronnal 193mPt mest. 4,33 d IT 0,1355e 193Pt 193Pt mest. 50 y ε  ? 193Ir 194Pt 32,9% Pt stabil 116 neutronnal 195mPt mest. 4,02 d IT 0,1297e 195Pt 195Pt 33,8% Pt stabil 117 neutronnal 196Pt 25,3% Pt stabil 118 neutronnal 197mPt mest. 1,59 h IT 0,3465 197Pt 197Pt mest. 19,8913 h β- 0,719 197Au 198Pt 7,2% Pt stabil 120 neutronnal
Hivatkozások

Platina

A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik. A rendszáma 78, a vegyjele Pt.

Története

A természetes eredetű szennyezett platinát – nem szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. 1736-ban de Ulloa spanyol csillagász és tengerésztiszt egy megmunkálhatatlan fémre figyelt fel a mai Kolumbia aranybányáiban, amelyet „platina” névvel illetett (a spanyol eredetű szó „kicsi ezüstöt” jelent).

Előfordulása

A platina többnyire az egyéb platinafémekkel együtt fordul elő, vagy elemi állapotban a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal együtt. Manapság a legjelentősebb előfordulást azok a réz-nikkel ásványok jelentik, amelyek egyrészt Dél-Afrikában, másrészt Oroszországban vannak, és ezeket egészíti ki a kanadai Sudbury-kitermelés.

Kémiai tulajdonságai

A platina oldódása forró királyvízben

A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak királyvízben vagy oxidálószer jelenlétében sósavban oldódik. Ha a királyvízben oldjuk, hexakloro-platina(IV)-sav (hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)], H₂[PtCl₆]) keletkezik. A platina vegyületeiben általában +4 vagy +2 oxidációs állapotú.

Előállítása és felhasználása

A világ platinafém-termelésének 98%-a 3 országból származik: a korábbi Szovjetunió 49%-ban, a Dél-afrikai Köztársaság 43%-ban és Kanada 6%-ban részesedik ebből. A kőzetekből általában nemesfém koncentrátumokat állítanak elő, melyekből mind a hat platinafém előállítható. A platina 35-40%-a (palládiummal együtt) a benzinüzemű gépkocsik katalizátoraként használják fel. Körülbelül azonos mennyiséget ékszerek készítésére használnak, és az összmennyiség 18%-át alkalmazzák a petrolkémiai, valamint az üvegiparban.

Bizonyos platinavegyületeket daganatellenes gyógyszerként alkalmaznak. Ilyen vegyületek a ciszplatin, a karboplatin és az oxaliplatin.

További információk

• Platina.lap.hu - linkgyűjtemény
• Aktuális platina árfolyam Ft/g-ban