Zimbabwe
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Unity, Freedom, Work | |||||
| Himnusz: Kalibusiswe Ilizwe leZimbabwe | |||||
 |
|||||
| Főváros | Harare |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Robert Mugabe
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol | ||||
| Függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1965. november 11. | ||||
| - elismerése | 1980. április 18. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 390 580 km² (59.) | ||||
| - Víz (%) | 1% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 12 576 742 (66.) | ||||
| - Népsűrűség | 32 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Zimbabwei dollár (ZWD) |
||||
| Időzóna | CAT (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .zw |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | ZW | ||||
| Hívószám | +263 |
||||
|
|||||
Zimbabwe (korábban Dél-Rhodézia vagy Dél-Rodézia) egy Magyarország területénél négyszer nagyobb ország Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Híres nemzeti parkok:
- Hwange Nemzeti park,
- Mana-Pools-Nemzeti park
- Victoria Falls Nemzeti park.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Zimbabwe történelmeA középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket. Megszervezték a Monomotapa államot, amely az Indiai-óceán partvidékére aranyat és elefántcsontot szállított, ott textíliát és üvegárut vásároltak. Ezt a kereskedelmet a portugálok megjelenése tette tönkre. A bantu népvándorlás folytatódott, a mai Zimbabwe népei a 19. században foglalták el mai lakhelyüket.
Cecil Rhodes 1888-ban kötötte meg az első szerződését a mai Zimbabwe területén: bányászati jogot szerzett a ndebele nép főnökétől. Erre hivatkozva elérte a brit kormánynál, hogy az általa vezetett gazdasági társaság (British South Africa Company) államot szervezhessen. Az első szerződést több hasonló követte. 1898-ban szervezték meg a társaság gyarmatát. 1923-ban lett a brit kormány gyarmata. A kezdeti időkben - amikor a bennszülöttek felfogták, hogy elvesztették országukat - lázadások sorát verte le a társaság. A helyzet konszolidálódása után viszonylag sok fehér telepedett le és árutermelő ültetvényes gazdálkodásba kezdtek.
1953-ban a britek szövetséget szerveztek három gyarmatukból - Észak-Rhodéziából (ma Zambia), Dél-Rhodéziából (ma Zimbabwe) és Nyaszaföldből (ma Malawi). Ez a szövetség nem volt sikeres, 1963-ban feloszlott.
Ian Smith vezette a gyarmat fajüldöző politikát folytató, fehér kormányát. Látván, hogy szomszédaiban afrikaiak vezette kormányok kerültek hatalomra, majd függetlenné váltak, tapasztalva, hogy Nagy-Britannia támogatja ezt a folyamatot, egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát ez a kormány 1965. november 1-én. Nagy-Britannia ezt a lépést lázadásnak tekintette. Kezdeményezésére az ENSZ Rhodéziára is kiterjesztette a Dél-Afrikával szemben alkalmazott szankciókat. Rhodéziában hamarosan polgárháború kezdődött, az négerek gerillaháborúba kezdtek a fehér kormány ellen. Vezetőik Robert Mugabe és Joshua Nkomo voltak. Ők egymással is rivalizáltak.
1979-re Ian Smith kormánya belátta, hogy nem győzhet. Megállapodtak a hatalomátadás módjáról és arról, hogy annak során garantálják a fehérek személyes biztonságát. 1980-ban többségi kormány alakult, Rhodézia felvette a Zimbabwe nevet és nemzetközileg elismerten is független országgá vált. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki (azóta is egy személyben államelnök és miniszterelnök). Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból.
Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).
2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat „összehangolják”.
A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága az utóbbi 5 évben kb. 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
- Elnöki köztársaság (Robert Mugabe diktátor)
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).
Legutóbbi választások 2005-ben voltak, a következő választás 2010-ben lesz.
A 2005-ös eredmények:
- Képviselőház: kormányzó ZANU-PF 59,6%, MDC 39,5%, egyéb 0,9%.
Szenátus: ZANU-PF 73,7%, MDC 20,3%, egyéb 4,4%, független 1,6%.
Főbb pártok:
- kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
- ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)
[szerkesztés] Politikai pártok
- Movement for Democratic Change (MDC)
- Zimbabwe African National Union – Patriotic Front (ZANU-PF)
- International Socialist Organisation
- National Alliance for Good Governance
- Zimbabwe African National Union – Ndonga
- Zimbabwe People's Democratic Party
- Zimbabwe Youth in Alliance
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Zimbabwét 8 tartomány és 2 tartomány jogú város (Bulawayo és Harare) alkotja:
 |
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Zimbabwe hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Zimbabwe városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Etnikai csoportok: feketék 98% (sona 71%, ndebele 16%, egyéb 11%), 1% fehér, 1% ázsiai és egyéb.
2001-es adatok szerint a lakosság 24,6%-a (1,8 millió ember) HIV-fertőzött.[1]
Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény 25%, törzsi vallású 24%, muzulmán és egyéb 1%.
Az ország nyelvei: angol, sona, sindebele, ndebele.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt jelenleg a gazdaság leépülőfélben van. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorol ki Dél-Afrikába, vagy a szomszédos Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.
A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000%. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellett adni, 2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Európai kézen lévő 2000 hektáros birtokok, farmok jellemzik Zimbabwét, ahol olcsó bérmunkásokkal és gépekkel dolgoznak. Dohányt, kukoricát és gyapotot termelnek.
A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.
A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.
Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.
A Low Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvényekterülnek el, valamint gyapot és búza termesztése folyik.
[szerkesztés] Ipar
Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.
Az ország sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.
- arany: sok kicsi bányaüzemben
- nikkel: az ország északi részén (Bindura)
- réz (Mhangura)
- ón (Kamativi)
- lítiumtartalmú ásványok
- pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
- vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
- koksz (Zambézi-völgy feketekőszén-lelőhelyéről érkezik)
Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.
Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):
- kohászat,
- fémfeldolgozás,
- textilipar,
- élelmiszer- és vegyipar.
Nehéziparát a cement, műtrágya és robbanóanyag-gyártás jellemzi.
A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros, Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.
A keleti határmelléken Mutare-ban kőolaj-finomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.
A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik. Gweruban króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint azbesztipar folyik.
Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.
[szerkesztés] Közlekedés
Az utak hossza 97 440 km, ebből 18 514 km aszfaltozott. A Kariba-tavon keresztül vízi útvonalak vezetnek. A nemzeti vasúttársaság a National Railways of Zimbabwe. A vasutak hossza 3 394 km, ebből 313 km villamosított.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
Bővebben: Zimbabwei költők, írók listája[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kitekintő.hu Zimbabwe témájú cikkgyűjteménye Kitekintő
- hivatalos oldal
- Zimbabwe Térkép
- Népszámlálások
- Zimbabwe.la.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
