Gabon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: La Concorde | |||||
 |
|||||
| Főváros | Libreville | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Omar Bongo | ||||
| - Miniszterelnök | Jean Eyeghe Ndong
|
||||
| Hivatalos nyelv | francia | ||||
| függetlenség | Franciaországtól | ||||
| - kikiáltva | 1960. augusztus 17. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 267 667 km² (74.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2004 évi becslés | 1 355 246 (148.) | ||||
| - Népsűrűség | 4,6 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .ga |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | G | ||||
| Hívószám | +241 |
||||
|
|||||
Gabon a térséghez képest aránylag gazdag köztársaság Közép-Afrika területén. Északon Egyenlítői-Guinea és Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A 100-200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mount Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén többszáz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
[szerkesztés] Vízrajz
Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
[szerkesztés] Éghajlat
Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Az ország 85%-át trópusi esőerdő borítja. A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Gabonban egy világörökségi helyszín van, az viszont egyaránt hozzátartozik a természeti és a kulturális világörökséghez: A Lopé-Okanda kultúrtáj ökoszisztémája és reliktumai
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Gabon történelmeA legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.
A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.
1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnökét 1961-ben választották meg. Neve Léon M'ba, az alelnök Omar Bongo Ondimba. M'ba 1967-ben meghalt, azóta Bongo az elnök. A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította választási eljárást.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Gabont 9 tartomány alkotja:
 |
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Gabon hadereje[szerkesztés] Népesség
Népessége az ország területéhez mérve igen alacsony, csak 1 233 000-en élnek az országban.
- Népsűrűség: 4,5 fő/km².
- Népességnövekedési ráta: 0,97%.
- A várható átlagos élettartam 49 év.
- Csecsemőhalandósági ráta: 93,5‰.
- Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang,36%-al. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%,ezenkívül még 40 féle bantu néger törzs él az országban, arányuk 23%. Forrás: A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
- Vallások: keresztény 65%, törzsi vallású 30%, muszlim 5%.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Gabon városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Az egy főre eső GNP többszöröse a legtöbb szubszaharai országnak. Ugyanakkor a jövedelem aránytalanul van elosztva, éppen ezért még rengeteg ember él Gabonban szegénységi küszöb alatt. A kőolaj, a bányakincsek és az erdők hozzák a legtöbb jövedelmet az országnak. Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni. A mangán-, a vas- és az uránérc bányászat azért nagyon fontos, mert a francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. A vezető szerep mégis a kőolajé, a kőolajszektor a GDP felét állítja elő. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki. Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd USD.
- Nemzeti valuta: CFA frank
- GNP: (becsült érték) 6,7 milliárd USD
- GNP/fő: (szintén becsült) 5500 USD
- A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 60%, szolgáltatás 30%.
Egyike azon kevés afrikai országoknak, amelyeknek külkereskedelmi mérlege pozitív. Exportbevétele nagyon függ a kivitel 80%-át kitevő kőolaj világpiaci árától. Fő külkereskedelmi partnerei: Franciaország, USA, Kína, Elefántcsontpart, Belgium.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- Augusztus 17.: a függetlenség napja
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
