Gabon
| Gaboni Köztársaság | |||
| République gabonaise | |||
|
|||
| Nemzeti himnusz: La Concorde | |||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Libreville | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Ali Bongo Ondimba | ||
| Miniszterelnök | Paul Biyoghé Mba | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | fang, myene, nzebi, egyéb törzsi nyelvek | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltva | 1960. augusztus 17. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 148 | ||
| Becsült | 1 355 246 fő (2004) | ||
| Rangsorban | 148 | ||
| Népsűrűség | 4,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 267 667 km² | ||
| Rangsorban | 74 | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | G | ||
| Hívószám | 241 | ||
| Internet TLD | .ga | ||
|
|
|||
Gabon egy köztársaság Közép-Afrika területén. Északon Egyenlítői-Guinea és Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mount Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
Vízrajz [szerkesztés]
Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Éghajlat [szerkesztés]
Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Az ország 74%-át trópusi esőerdő borítja.[1] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.
Természeti világörökségei [szerkesztés]
Gabonban egy világörökségi helyszín van, az viszont egyaránt hozzátartozik a természeti és a kulturális világörökséghez: A Lopé-Okanda kultúrtáj ökoszisztémája és reliktumai
Történelem [szerkesztés]
A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.
A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.
1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke - Léon M'ba - 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.[2] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több, mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.[3]
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Államforma: parlamentális köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Politikai pártok [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Gabont 9 tartomány alkotja:
 |
|
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Népessége az ország területéhez mérve igen alacsony, csak 1 233 000-en élnek az országban.
- Népsűrűség: 4,5 fő/km².
- Népességnövekedési ráta: 0,97%.
- A várható átlagos élettartam 49 év.
- Csecsemőhalandósági ráta: 93,5‰.
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
- Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang,36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%. Forrás: A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
Vallások: keresztény (74%) törzsi vallásúak (21%)
Nyelvek: Francia (hivatalos) és bantu nyelvek
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A térséghez képest aránylag gazdag ország. Az egy főre eső GNP többszöröse a legtöbb szubszaharai országnak. Ugyanakkor a jövedelem aránytalanul van elosztva, éppen ezért még rengeteg ember él Gabonban szegénységi küszöb alatt. A kőolaj, a bányakincsek és az erdők hozzák a legtöbb jövedelmet az országnak. Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, a vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. A vezető szerep a kőolajé, a kőolajszektor a GDP felét állítja elő. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki. Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd USD.
- Nemzeti valuta: CFA frank
- GNP: (becsült érték) 6,7 milliárd USD
- GNP/fő: (szintén becsült) 5500 USD
- A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 60%, szolgáltatás 30%.
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdasága: agrárország.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.
Ipar [szerkesztés]
- kőolajfinomítás
- pálmaolajipar
- cementipar
- élelmiszeripar
- kézműipar
- bútoripar
- szappangyártás
- hajójavítás
Kereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: kőolaj, fa, mangánérc, uránérc.
- Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, élelmiszeripari és vegyipari termékek, építőanyagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, USA, Elefántcsontpart, Kína, Holland Antillák, Belgium.
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 8454 km
- Vasútvonalak száma: 649 km
- Repülőterek száma: 10
- Kikötők száma: 7
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Írástudás: 61% Iskolakötelezettség: 6 év Felsőoktatás: 2 egyetemén 2900 hallgató tanult.
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Javasolt oltások Gabon-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)
Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Sport [szerkesztés]
Gabonnak eddig még nincs érme az olimpiáról.
- Bővebben: Gabon az olimpiai játékokon
A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.
- Eredmények:
- UNIFAC upa
- Aranyérem: 1999
- UNIFAC upa
Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-ás rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.
Ünnepnapok [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8
- ↑ Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19
Forrás [szerkesztés]
- Midi Világatlasz, Nyír-Kartal és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||||||||||||||||||
