Lagúna
A lagúna a tenger homokszigetek vagy homokturzások által egészen vagy részben elzárt sekély vizű part menti öble. A lagúnák sós- vagy brakkvíziek, amennyiben teljesen elzáródnak a tengertől, idővel kiédesednek és tengerparti tavakká alakulnak át.
Hasonló képződmények a Balti-tenger partján a haffok, a Fekete-tenger mentén a félig sós vizű limánok. Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása a latin LACŪNA, uaz. Eredetileg Velence környékének megnevezésére használták (16. század). Első tudományos alkalmazása 1769-ból származik egy csendes-óceáni atoll belső öblének leírására.[1][2][3][4][5]
-
A Velencei-lagúna műholdfelvételen
-
A Lagoa dos Patos (Brazília) műholdfelvételen
-
Kirimati (Karácsony-szigetek) lagúnái műholdfelvételen
-
A Kara-Bogaz-öböl, a Kaszpi-tenger óriási lagúnája a NASA felvételén

