Öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az öböl állóvizek, tengerek, tavak vagy nagyobb folyók partjainak homorú része, mely rendszerint a környező magasabb part által széltől és hullámzástól többé-kevésbé védve van. Három oldalról szárazföld veszi körül és csak egy oldalról víz. Vize sekélyebb, mint a tengereké vagy tavaké, ezért hajók kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők építésére alkalmas helyül szolgálhat.

Mérete, formája, mélysége nagyon sokféle lehet, nem véletlen, hogy a hagyományos hajós nemzetek nyelvei több különböző szóval jelölik a különböző öböltípusokat. (Például az angolban: bay, gulf, sound, cove, bight, fjord.)

Legnagyobb öblök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengerek nélküli lista.

Név Csatlakozás Terület
(1000 km²)
1. Bengáli-öböl Indiai-óceán 2172
2. Mexikói-öböl Atlanti-óceán 1543
3. Alaszkai-öböl Csendes-óceán kb. 1530
4 Guineai-öböl Atlanti-óceán kb. 1500
5. Hudson-öböl Jeges-tenger 1232
6. Ádeni-öböl Indiai-óceán kb. 530
7. Baffin-öböl Jeges-tenger / Atlanti-óceán 525
8. Nagy-Ausztráliai-öböl Indiai-óceán 494
9. Thai-öböl Indiai-óceán 320
10. Perzsa-öböl Indiai-óceán 239
11. Szent Lőrinc-öböl Atlanti-óceán 238
12. Kaliforniai-öböl Csendes-óceán 177

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá az öböl címszóra a Wikiszótárban!