A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nahuel Huapi-tó (Argentína)
Halászok a Tanganyika-tavon

A szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

A tavak fajtái eredetük alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:

  • Kimélyítéses medencéjű
  • Elgátolásos medencéjű

A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:

  • Endogén eredetű tavak
  • Exogén eredetű tavak
  • Kozmikus hatásra kialakult tavak
  • Antropogén tómedencék

Endogén eredetű tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki.

Tektonikus eredetű tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton műholdképe

A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.

Vulkanikus eredetű tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Exogén eredetű tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az exogén eredetú tavak külső erők – jég, szél, folyó, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak.

Jég által kialakított tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.

A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:

A kár tavak vagy tengerszemek a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kár fülkékben kialakult tavak.

A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak. („U” alakú teknőben felhalmozódó vizek.)

A végmoréna tavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser elvégződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek.

Folyók által kialakított tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:

A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak például

Szél által kialakított tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai

Lagúna tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

turzás gátolta tavak. Például Ijssel-tó.

Elgátolással keletkezett tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hegyomlás által elgátolt tavak:

Földcsuszamlás által elgátolt tavak.

Kozmikus hatásra kialakult tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.

Antropogén eredetű tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mesterséges tavak. Például

Tavak csoportosítása vízháztartás alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tavak pusztulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

  • A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
    • Például Szahara-menti tavak
  • Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
  • Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai:

  • 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
  • 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
  • 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület

A legjelentősebb tavak listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika:

Észak-Amerika:

Közép-Amerika:

Dél-Amerika:

Ausztrália:

Ázsia:

Európa:

A Föld legnagyobb tavai, sóstavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld legmélyebb tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név[2] Ország(ok) Mélysége (méter)
Bajkál-tó Oroszország 1.620
Tanganyika-tó Kongói Demokratikus KöztársaságTanzániaZambiaBurundi 1.470
Kaszpi-tenger KazahsztánIránOroszországTürkmenisztánAzerbajdzsán 1.025
Nyasza-tó MalawiMozambikTanzánia 706
Iszik-köl Kirgizisztán 702
Nagy-Rabszolga-tó Kanada 614
Matana-tó Indonézia 590
Crater-tó USA 589
Toba-tó Indonézia 529
Szarezszkoje-tó Tádzsikisztán 505

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagy tavak: A Nagy-tavak Glint-tavak is. Ez azt jelenti, hogy a Glint-vonal mentén helyezkednek el. A Glint-vonal eltérő kőzetekből kialakult tájakat választ el. Például a kanadai pajzs gránitja és a Préri-tábla üledékes kőzetei.
  2. Forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4CM