Mocsár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szlovákiai városrészt lásd: Mocsár (Szlovákia).
Ozegahara-mocsár Japánban

A mocsár állóvíztől teljesen felázott terület, melyet általában sűrű és buja növényzet, néha egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

Sík vidéken, a felszín teknőszerű mélyedéseiben keletkezik, amelyekben a csapadékvíz meggyűlik, és sem lefolyni, sem a vízzáró talajba beszivárogni nem tud. Az alföldek és a széles folyóvölgyek, különösen a kis esésű torkolati szakaszok jellegzetes állóvize.

Néhol éles határt vonni a és a mocsár közt alig lehet, a tavak szélein gyakoriak a mocsarak, amelyeknek a kiterjedése a tó vízállásával változik. Hasonlóképpen a szabályozatlan folyók vize is mocsarakat hozhat létre. Leginkább a folyók deltavidékét lepi el a víz, mely sós, ha a tenger dagálya visszaduzzasztja, és édes, ha csak a folyó árvizéből táplálkozik. Az Alföldön a folyók szabályozása előtt igen nagy területeket borítottak el a mocsarak, melyeket mezőgazdasági célokból, az ökológiai szempontok mellőzésével jórészt lecsapoltak.

A sekély mocsarat gyakran teljesen belepi a növényzet, ilyenkor láp a neve, bár a megkülönböztetés nem éles; berek, turjány, hany és örjeg néven is nevezik.

A „mocsár” átvitt értelemben megromlott becsületet vagy tisztességet, züllött állapotot jelent.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]