Türkmenisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Türkmenistan Jumhuriýäti
Türkmén Köztársaság

Türkmenisztán zászlaja Türkmenisztán címere
Himnusz: Garaşsyz, Bitarap, Türkmenistanyň Döwlet Gimni
Főváros	Aşgabat
Államforma	köztársaság
- Elnök	Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhammedow
Hivatalos nyelv	türkmén
függetlenség	Szovjetuniótól
- kikiáltása	1991. október 27.
- elismerése	1991. december 8.
Terület
- Összes	488 100 km² (51.)
- Víz (%)	5%
Népesség
- évi becslés	4 952 081  (112.)
- Népsűrűség	10,15 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Türkmén manat (TMM)
Időzóna	(UTC+5)
Internet TLD	.tm
Nemzetközi gépkocsijel	TM
Hívószám	+993

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Története 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 3.6 Emberi jogok 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 hivatkozások 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének 90%-át a Karakum sivatag foglalja el. Az ország középső részén terül el a Turán mélyföld és a Karakum-sivatag, ezek síkságok. A Kopet Dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében kimerítik az említésre méltó domborzatokat. Az ország folyói az Amu Darja, a Murgap és a Hari Rud.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt, az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.

Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei tárboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.

Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Asgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Nagyjából ebben az időszakban jött létre a legendás Selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.

Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Ma'mun kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.

A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagyerejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő ethnolingvisztikai csoportot alkottak. Amint a türkmének vándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Manggislak-félszigetről az iráni határvidék és az Amu-Darja folyóvölgye irányába, az akkori türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.

1894-re a császári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió 15 tagállamának egyikévé vált. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápol, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeret fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Türkmenisztán államformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, A Nagy Türkmenbasi, egy személyben az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig. Az első, többjelöltes elnökválasztást 2007 februárjában tartották.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:

Tartomány	ISO 3166-2	Főváros	Terület (km²)	Lakosság (1995)	Sorszáma
Asgabat		Asgabat		604 000
Ahal tart.	TM-A	Asgabat	95 000	722 800	1
Balkan tart.	TM-B	Balkanabat	138 000	424 700	2
Dashhowuz tart.	TM-D	Daşoguz	74 000	1 059 800	3
Lebap tart.	TM-L	Turkmenabat	94 000	1 034 700	4
Mary tart.	TM-M	Mary	87 000	1 146 800	5

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Emberi jogok

Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőket, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova Tanúi és a Hare Krishna.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 042 920 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 10 fő/km2
• Népességnövekedés: 1,83% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 58 év, nők 65 év (év) (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
• Városi lakosság aránya: 45% (1999)
• Írástudatlanság: 2,3% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: türkmén
• Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)
• Vallások: szunnita muszlim 85%, orosz ortodox 9%, egyéb 2% (2003)
• Írásrendszer: 1993-tól latin abc, török ortográfiával

Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".

[szerkesztés] Szociális rendszer

Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. Ennek időtartamát a közelmúltban csökkentették 11-ről kilenc évre.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény természtésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 5. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa és kőolajbányászata is jelentős.

Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. Az ország gazdasági kilátásai azonban nem túl rózsásak, elsősorban a nagyfokú szegénység és a külföldi adósság terhei miatt.

Nyýazow elnök országa bevételének nagyrészét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz-, és áramszolgáltatást ígért népének, ez meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

Türkmenisztán egy sivatagi ország. Itt haladt keresztül még a középkorban a Selyemút.

[szerkesztés] Kultúra

• Akhal-Teke lótenyésztés
• Szőnyegek
• Geok-Tepe
• Türkmenisztán vallási élete
• Merv
• Türkmenisztán zenéje

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.

Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van.^[1] Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] hivatkozások

1. ^ Iskolarednszer Meyers Lexikon online alapján

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Türkmenisztán térkép
• A Türkmenisztán projekt - heti hírek és elemzések angolul és oroszul
• Freedom House éves jelentése a szabadságról - Freedom House report on Turkmenistan from 2004
• Amnesty International éves jelentése 2004-ből
• Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban
• Repedések a márványban: Türkmenisztán hanyatló diktatúrája, International Crisis Group jelentése 2003-ból - ingyenes regisztráció szükséges a teljes jelentés megtekintéséhez
• Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai Global Witness 2006. áprilisi jelentése Türkmenisztán nemzeti erőforrásaiból származó bevételei kezeléséről, amelyet a frankfurti Deutsche Bank-ban helyeztek el

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán