Bor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2005 áprilisából származik.
Egy pohár portói bor
Egy pohár portói bor

A bor szőlőből készülő alkoholtartalmú ital. Mezopotámiából indult el világhódító útjára Európába, Afrikába, majd a 16. században a spanyolok által Amerikába. A szőlőszemekből kipréselt must alkoholos erjedésével készül. Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szőlőtermés (és így a bor) mennyiségét, a napsütéses órák száma pedig a cukorfokot. A szőlőt általában szeptember végén szüretelik, az aszúszőlőt később.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A bor összetevői

Vörösbor
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 80 kcal   360 kJ
Szénhidrátok     2.6 g
- Cukrok  0.6 g
Zsír 0.0 g
Fehérje 0.1 g
Alkohol 10.6 g
10.6 g alcohol is 13%vol.
100 g wine is approximately 100 ml (3.4 fl oz.)
Sugar and alcohol content can vary.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis


[szerkesztés] Alkohol

Etilalkohol. A borok alkoholtartalma általában 8,5-14% között mozog. De vannak ennél alacsonyabb és magasabb alkoholtartalmú borok is. Az élesztőgombák 16,5% alkoholtartalom felett elpusztulnak, ezért ennél nagyobb alkoholtartalmat hagyományos erjesztéssel nem lehet elérni. Az alkoholnak a savak mellett konzerváló szerepe is van. Az alacsony alkoholtartalmú borok nehezebben eltarthatóak és hajlamosabbak a borbetegségekre.

[szerkesztés] Cukor

A mustban lévő cukor az élesztőgombák hatására alakul át alkohollá. Az erjedés sohasem tökéletes, ezért valamennyi cukor mindig visszamarad a borban. Ha sok, akkor édes a bor, ha kevés, akkor száraz. A maradék cukor mennyisége, a bor édessége az erjesztéssel befolyásolható.

[szerkesztés] Savak

Különféle szerves és szervetlen savak, amelynek túlnyomó részben borkősav. A bőrkősav mennyisége 1–5 g/l. A bor második legfontosabb sava az almasav. A szájban éles, húzós érzetet kelt. Mennyisége borban 0–8 g/l, ahol a 8 g/l kiugróan magas érték. Az éretlen szőlőben több, az érettben kevesebb az almasav. Minden vörösbor és néhány fehérbor esetében az almasav baktériumok hatására tejsavvá alakul. A tejsav vajhoz hasonló aromát kölcsönöz a bornak. Kevésbé éles ízű, mint az almasav, így a fenti átalakuláson átmenő borok puhábbak a szájban. A túlzott vagy nemkívánatos tejsavtartalom ugyanakkor borbetegséghez vezet. A szőlőben, természetes állapotában tehát tejsav nem, hanem csupán borkősav, almasav továbbá bizonyos mennyiségű citromsav található.

[szerkesztés] Csersav vagy tannin

A szőlő héjában, a fürt kocsányában és a szölőmagban lévő vegyület. Jellegzetesen fanyar ízt ad a bornak. A kékszőlő héjon áztatása és erjesztése miatt sokkal nagyobb mértékben kerül be vörösborba, mint a fehérbe. A vörösbor készítésekor a kékszőlőből bogyózással eltávolítják a kocsányt, hogy ezzel is csökkentsék a bor csersavtartalmát. Alapvetően befolyásolja a bor ízét.

[szerkesztés] Glicerin

A cukor erjedése során keletkező szerves vegyület. A bor „testességét” befolyásolja.

[szerkesztés] Víz

[szerkesztés] Besorolás a cukortartartalom szerint

A borokat a cukortaltalom függvényében az alábbi kategóriákba sorolják a bortörvény szerint.

  • Száraz: <4 g/l

A bor cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet.

  • Félszáraz:4-12 g/l

A bor cukortatalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l.

  • Félédes: 12-45 g/l
  • Édes: >45 g/l

[szerkesztés] A bor készítése

A szőlő termesztését és bor előállításának legfonosabb szabályait világ legtöbb országában törvényileg szabályozzák. Magyarországon a 2004.évi XVIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek.

A leszüretelt szőlőfürtöket összezúzzák, hogy a préselés minél könnyebb legyen. Ez korábban taposással történt. Újabban szőlődarálót vagy bogyózógépet használnak, főként a vörösbor előállításánál. A szőlő levét, a mustot, préseléssel választják el a szőlő szilárd részeitől. A mustot hordókba töltik, ahol élesztőgombák hatására alkoholos erjedésnek indul. Az erjedés befejeztével a bort átfejtik tiszta hordókba, hogy a hordó alján leülepedett seprőtől elválasszák.

Vörösbor esetén az erjesztés „héjon” történik, kádakban vagy speciális vörösborerjesztő acéltartályokban (körfejtéses, Ganimede, ...). Ezalatt a keletkező alkohol hatására a kékszőlő héjából a szinezőanyagok kioldódnak. A préselés az erjedés végén történik meg. Ha a kékszőlőt nem a héján erjesztik, hanem rögtön préselik vagy rövidebb ideig a héján áztatják, akkor világosabb színű rozé bort kapunk.

A kékszőlő rövidebb idejű (24-48 óra) héjon áztatásával készítik a siller bort.

[szerkesztés] Színek

A boroknál általában 3 színt különböztetünk meg, ezek a következők:

  • Fehér: fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai.
  • Rosé („rozé”): a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, vörös szőlőből készül, úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé: madeirai rosé.
  • Vörös: a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok: Egri bikavér, Óburgundi.

[szerkesztés] A legfontosabb szőlőfajták

* Fehérbor-szőlő fajták

* Vörösbor-szőlő fajták

* Egyéb borszőlők (területük kisebb)


* Festőszőlők

* Csemegeszőlők


* Direkttermők (telepítésük tilos, illetve egyedi engedélyhez kötött)

Temészetesen ezek a fajták csak a magyar szőlőterületekre jellemzőek!

[szerkesztés] Termőterületek

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

[szerkesztés] Magyar borvidékek

22 borvidék található Magyarországon, 5 nagy régióba sorolva:

Észak-Dunántúl borvidékei
  • Ászár-Neszmélyi borvidék
  • Etyek-Budai borvidék
  • Móri borvidék
  • Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
  • Soproni borvidék
a Balaton borrégió borvidékei
  • Badacsonyi Borvidék
  • Balatonboglári Borvidék
  • Balatonfelvidéki Borvidék
  • Balatonfüred-Csopaki Borvidék
  • Balatonmelléke Borvidék
  • Somlói Borvidék
Dél-Pannónia borvidékei
  • Pécsi borvidék
  • Szekszárdi borvidék
  • Tolnai borvidék
  • Villányi borvidék
Duna Borrégió
  • Csongrádi borvidék
  • Hajósi borvidék
  • Kunsági borvidék
a Felvidéki borrégió borvidékei
  • Bükki Borvidék
  • Egri borvidék
  • Mátraaljai borvidék
  • Tokaj-Hegyaljai borvidék

[szerkesztés] Külföldi, minőségi bortermő vidékek

[szerkesztés] A borok csoportosítása készítési eljárás szerint

  • egyszerű fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
  • cuvée: többfajta szőlőből készült bor.
  • barrique (vagy barrikolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
  • aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor
  • jégbor: fagyott szőlőből készült bor

[szerkesztés] Borfajták

[szerkesztés] Nem szőlőből készülő, bornak nevezett italok

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Ez a gasztronómiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bor”
Személyes eszközök