Karácsony-sziget
| Karácsony-sziget | |||
| 'Karácsony-sziget Christmas Island''' |
|||
|
|||
| Fővárosa | Flying Fish Cove (The Settlement) | ||
| Legnagyobb város | Flying Fish Cove | ||
| Államforma | Ausztrália tengeren túli területe | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | II. Erzsébet brit királynő | ||
| Shire of Christmas Island | Gordon Thomson | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | angol, maláj, kínai | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 1493 fő (2006) | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 135 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | ausztrál dollár (AUD) |
||
| Internet TLD | .cx | ||
|
|
|||
 |
|||
- A Csendes-óceánban fekvő Kiribati-szigetcsoportban is van egy Karácsony-sziget, amelynek helyi neve: Kiritimati.
Az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget az Indiai-óceánban fekszik, 350 km-re délre Jávától.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Az első hírek a szigetről
Évszázadokon át a Karácsony-sziget elszigeteltsége és barátságtalan partjai természetes gátjai voltak a betelepülésnek. Brit és holland navigátorok korai tizenhetedik századi térképein már megjelenik a sziget. A Karácsony-sziget nevet William Mynors, a Brit Kelet-Indiai Társaság Royal Mary nevű hajójának kapitánya adta, aki 1643. december 25-én, Karácsony napján érkezett ide. A sziget első térképét Pieter Goos jelentette meg 1666-ban. Ezen a térképen a sziget neve Moni.
Az első feljegyzett partraszállás 1688 márciusában volt, William Dampier brit tengerész Cygnet nevű hajójáról. A sziget nyugati partján, a mai Dales település közelében kötött ki, és legénységének két tagja volt az első ember, aki lábát tette a Karácsony-szigetre. Ekkor lakatlannak találták.
A következő látogato Daniel Beekman volt, aki ezt 1718-ban megjelent könyvében írta le: A Voyage to and from the Island of Borneo, in the East Indies. 1771-ben a Pigot nevű indiai hajó keresett sikertelenül horgonyzó helyet. Legénysége vadon élő disznókat és kókuszpálmákat látott. Nem érthető, hogyan kerültek disznók a szigetre akkoriban. Lehet, hogy a Pigot másik szigeten járt.
[szerkesztés] A sziget felderítése
A sziget belsejét először 1857-ben az Amethyst legénysége derítette fel. Megpróbálták elérni a sziget legmagasabb pontját, de a sziklák ezt lehetetlenné tették.
1887-ben a brit haditengerészet Flying Fish nevű hajója Maclear kapitány parancsnoksága alatt jó horgonyzó helyet talált abban az öbölben, aminek mai neve Flying Fish Cove. A hajó legénysége partra szállt és egy kicsi, de érdekes növény- és állatgyűjteményt állított össze. A következő évben az Egeria brit hadihajó fedélzetén Pelham Aldrich és J. J. Lister jártak itt, és tíz nap alatt összeállítottak egy nagyobb biológiai és ásványgyűjteményt. Ezt a gyűjteményt Sir John Murray vizsgálta meg, és felfedezte, hogy a szigeten nagy mennyiségben fordul elő madárürülékben majdnem tiszta foszfát. Ennek nyomán a brit korona annektálta a szigetet 1888. június 6-án.
[szerkesztés] Betelepülés és hasznosítás
Röviddel később egy kis telepet létesített Flying Fish Cove-nál G. Cluines Ross, a Kókusz-szigetek tulajdonosa (az a Karácsony-szigettől délnyugatra 900 km-re fekszik). A telep célja fakitermelés és a Kókusz-szigetek növekvő iparának ellátása volt.
A foszfátbányászat az 1890-es években kezdődött Szingapúrból, Kínából és Malájföldről érkezett szerződéses munkásokkal. A betelepülő munkásoknak köszönhetően a lakosság 80%-a ázsiai: 70% kínai (Hokkien),10% maláj, a fennmaradó 20% európai, a brit gyarmatosítók utódai.[1]
A sziget a Brit Foszfátbiztos és az Egyesült Királyság Gyarmatügyi Hivatala Straits Settlements gyarmatra telepített Körzeti Biztosa közös igazgatása alá került. Később Szingapúr koronagyarmat része lett.
[szerkesztés] Japán megszállás
A japánok 1942-ben foglalták el a szigetet az indiai helyőrség lázadása nyomán. A lakosságot a második világháború végéig internálták.
[szerkesztés] Ausztrália külső területe
Ausztrália kérésére az Egyesült Királyság főhatalmát Ausztráliára ruházta; 1957-ben az ausztrál kormány 2,9 millió font sterling kompenzációt fizetett Szingapúrnak az elmaradt foszfátjövedelmekért.
Az első hivatalos ausztrál képviselő 1958-ban érkezett és 1968-ban neveztek ki a szigetre adminisztrátort. A Karácsony-sziget és a Kókusz-szigetek együttes neve Ausztrál Indiai-óceáni Területek és 1997 óta egyetlen adminisztrátor irányítása alatt áll, akinek székhelye a Karácsony-szigeten van.
[szerkesztés] Földrajz
Legmagasabb pont: Murray Hill, 361 m
[szerkesztés] Közlekedés
Vasútvonal személyszállításra nincs, csak egy 24 km-es szakasz épült a foszfátbányászat kiszolgálására.[2]
- Közutak hossza: 140 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 1
[szerkesztés] Turizmus
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
[szerkesztés] Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- ↑ A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
