Nyugat-Ausztrália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-Ausztrália
Flag of Western Australia.svg
Coa Western Australia.jpg
zászló címer

Tigris-Australia location Western Australia.svg
Mottó
Alapítva
Főváros Perth
Terület 2 645 615 km² (ebből szárazföld: 2 529 875 km²)
Népesség (2011. december)[1] 2 387 200 fő
Népsűrűség 0,91 fő/km²
Időzóna UTC+8
Honlap www.wa.gov.au

Nyugat-Ausztrália az Ausztrália nyugati harmadát elfoglaló állam. Északról és nyugatról az Indiai-óceán, délről a Nagy-Ausztráliai-öböl és az Indiai-óceánnak az Ausztráliában rendszerint Déli-óceánként jelzett része, északkeletről az Északi terület, míg délkeletről Dél-Ausztrália határolja. Nyugat-Ausztrália az ország, vagyis Ausztrália legnagyobb állama, teljes szárazföldi területe 2.529.875 négyzetkilométer, a világon a második legnagyobb, országon belüli közigazgatási egység – jóllehet az állam jelentős része meglehetősen ritkán lakott. Az állam népessége mintegy 2,5 millió fő (ez az ország népességének kb. 11%-a, miközben a lakosok 92%-a az állam délnyugati szegletében él. Fővárosa Perth.

Első európaiként Nyugat-Ausztrália partjaihoz a holland felfedező, Dirk Hartog érkezett 1616-ban. Jóval később, 1826-ban a britek létesítettek katonai állomást a King George-tengerágnál,a mai Albany közelében, amit a Perth területén lévő Swan-folyómenti kolónia megalapítása követett 1829-ben. Nyugat-Ausztráliában York számít az első településnek, ami nem az óceánparton létesült: a Perth-től 97 kilométerre, keletre fekvő város területére 1831. szeptember 16-án érkeztek meg az első telepesek.

Nyugat-Ausztrália 1890-ben kapott önkormányzati jogokat, 1901-ben pedig államszövetségre lépett az Ausztráliában lévő, többi brit gyarmattal. Ma Nyugat-Ausztrália gazdasága főleg a bányászaton, mezőgazdaságon és idegenforgalmon alapul, ez az állam adja Ausztrália teljes exportjának a 46%-át.[2] Nyugat-Ausztrália a második legnagyobb vasérctermelő a világon.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrál bennszülöttek több tízezer éve élnek a területen. Az első európai már 1616-ban partra szállt, de az első európai települést csak 1826-ban alapították. Alapításának célja az volt, hogy megelőzzék a franciák esetleges gyarmatosítási kísérleteit.

A lakosság lassan nőtt 1890-ig. Ekkor alakult önkormányzó gyarmattá Nyugat-Ausztrália, és ebben az évben fedezték fel Kalgoorlie aranymezőjét. Az arany kitermelését hátráltatta az ivóvíz hiánya. 1903-ban elkészült az a vízvezeték, amely napi ötmillió gallon (19 millió liter) vizet szállított az aranymezőkre. Ennek nyomán meggyorsult a lakosság és a gazdaság növekedése.

A gyarmat 1901. január 1-jén lett Ausztrália tagállama.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
  2. Curran, Enda. „Western Australia Plans Sovereign Wealth Fund”, The Wall Street Journal, 2012. február 21. (Hozzáférés ideje: 2012. március 15.)