Nyugat-Ausztrália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-Ausztrália
Flag of Western Australia.svg
Western Australia coa.png
zászló címer

Tigris-Australia location Western Australia.svg
Mottó
Alapítva
Főváros Perth
Terület 2 645 615 km² (ebből szárazföld: 2 529 875 km²)
Népesség (2011. december)[1] 2 387 200 fő
Népsűrűség 0,91 fő/km²
Időzóna UTC+8
Honlap www.wa.gov.au

Nyugat-Ausztrália Ausztrália egyik tagállama az ország nyugati részén. Nyugatról az Indiai-óceán, északkeletről Északi terület, míg délkeletről Dél-Ausztrália határolja. Területét tekintve Ausztrália legnagyobb állama, míg lakosságát tekintve a negyedik helyen áll. Fővárosa Perth.


Történelem [szerkesztés]

Ausztrál bennszülöttek több tízezer éve élnek a területen. Az első európai már 1616-ban partra szállt, de az első európai települést csak 1826-ban alapították. Alapításának célja az volt, hogy megelőzzék a franciák esetleges gyarmatosítási kísérleteit.

A lakosság lassan nőtt 1890-ig. Ekkor alakult önkormányzó gyarmattá Nyugat-Ausztrália, és ebben az évben fedezték fel Kalgoorlie aranymezőjét. Az arany kitermelését hátráltatta az ivóvíz hiánya. 1903-ban elkészült az a vízvezeték, amely napi ötmillió gallon (19 millió liter) vizet szállított az aranymezőkre. Ennek nyomán meggyorsult a lakosság és a gazdaság növekedése.

A gyarmat 1901. január 1-jén lett Ausztrália tagállama.

Források [szerkesztés]