Indiai-óceán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Indiai-óceán elhelyezkedése

Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika, északon Ázsia, keleten a Szunda-szigetek és Ausztrália határolják. Déli határának bajos megállapítani a helyét, némelyek az Afrika legdélibb pontját a Tasmania legdélibb pontjával összekötő egyenest szokták határul venni, míg mások a déli sarkkört. Területe 74 039 600 négyzetkilométerre számítható, tehát csaknem két és félszer akkora területet foglal el, mint Afrika.

Az óceán nyugati része, mely az Antarktisztól indul és a Szokotra-szigetig illetve az indiai küszöbig húzódik, kevésbé meleg, de szigetekben gazdagabb, mint a nagyobb keleti rész, mely azonban mélyebb.[1] Legnagyobb mélységét a Jáva és Ausztrália közé behúzódó India-Ausztráliai-medencében éri el, a 7455 méter mély Jávai-árokban, de ez a legnagyobb mélység elmarad a többi óceánban mért mélységektől.[1] Második legmélyebb pontja a Diamantina-árok 7102 m mélységgel.

Az Indiai-óceánnak kevés áramlata van, mivel maga az óceán északi irányban a nem folytatódik a trópusi övezeten túl. Ezen ok miatt az áramlatai csak kevéssé módosítják a partmenti éghajlatot. Afrika délnyugati partjaitól indul az Agulhas-áramlat, de még ennek sincs folyamatosan melegítő hatása, mert Fokföldnél az áramlatban lévő melegebb víz összekeveredik a nyugatról érkező Benguella-áramlat egyik ágát képező hidegebb vízzel.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Világföldrajz, 1356-1357. oldal

Források[szerkesztés]

  • Világföldrajz. Főszerkesztő: Tóth József. Akadémiai Kiadó, Budapest 2010

További információk[szerkesztés]