Indiai-óceán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Indiai-óceán elhelyezkedése

Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika, északon Ázsia, keleten a Szunda-szigetek és Ausztrália határolják. Déli határának bajos megállapítani a helyét, némelyek az Afrika legdélibb pontját a Tasmania legdélibb pontjával összekötő egyenest szokták határul venni, míg mások a déli sarkkört. Területe 74 039 600 négyzetkilométerre számítható, tehát csaknem két és félszer akkora területet foglal el, mint Afrika.

Az óceán nyugati része, mely az Antarktisztól indul és a Szokotra-szigetig illetve az indiai küszöbig húzódik, kevésbé meleg, de szigetekben gazdagabb, mint a nagyobb keleti rész, mely azonban mélyebb.[1] Legnagyobb mélységét a Jáva és Ausztrália közé behúzódó India-Ausztráliai-medencében éri el, a 7455 méter mély Jávai-árokban, de ez a legnagyobb mélység elmarad a többi óceánban mért mélységektől.[1] Második legmélyebb pontja a Diamantina-árok 7102 m mélységgel.

Az Indiai-óceánnak kevés áramlata van, mivel maga az óceán északi irányban nem folytatódik a trópusi övezeten túl. Ezen ok miatt az áramlatai csak kevéssé módosítják a partmenti éghajlatot. Afrika délnyugati partjaitól indul az Agulhas-áramlat, de még ennek sincs folyamatosan melegítő hatása, mert Fokföldnél az áramlatban lévő melegebb víz összekeveredik a nyugatról érkező Benguella-áramlat egyik ágát képező hidegebb vízzel.[1]

Az egyetlen világtenger amelynek északi részén az áramlási viszonyok félévenként a visszájukra fordulnak (monszunrendszer). Az északi partoktól a déli 10-ik fokig terjedő monszunövben az uralkodó szélirány félévenkénti váltakozása jellemző. Az északi félgömb szerinti nyári félévben Ázsia fölött alacsony légnyomású, Ausztrália fölött pedig magas nyomású terület képződik. a délnyugati monszunszelek nedves légtömeget szállítanak Dél-Ázsia partjaihoz. A téli félévben megfordul a helyzet, ekkor Indonézia és Ausztrália területei kapják a csapadékot.


Kevés melléktengere és öble van, legfontosabbak a Vörös-tenger, Ádeni-öböl, Arab-tenger, Perzsa-öböl, Andaman-tenger a Bengáli-öböl, Timor-tenger, Arafura-tenger és a Nagy-Ausztráliai-öböl.

Kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Perzsa-öbölben fúrószigeteiről óriás tankhajók szállítják a nyersolajat délre és keletre, Ausztráliából, Indiából és Dél-Afrikából vasércet szállítanak Japánba, Ausztráliából pedig szenet az Egyesült Királyságba.

Jelentősebb kikötők:

Halászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indiai-óceán élővilága igen gazdag, különösen a korallszigeteknél, tengeri szivacsok, rákok, tengeri sünök és csillagok és rengeteg apró de színes halak fordulnak elő tömegesen. A part menti mangroveerdők őrzik a biológiai egyensúlyt, és az víziállatok szaporodási helyéül szolgálnak. Legjelentősebb élőlények a rákok, csigák, medúzák, polipok, a halak közül leggyakoribb a repülőhal, a szardella, a tonhal, a vitorláshal és sok cápaféle. Az emlősök közül gyakori a dugong, a különféle cetek, delfinek és a fókák, a déli részeken pedig pingvinek élnek.

A feláramlási területek bőséges planktonmezői a legjobb halászterületek, az Arab-öbölben és Dél-afrika partjainál, garnéla, aligátorteknős és rájafélék, szardínia, makréla és szardella a gyakori zsákmány. A nyílt tengeren pedig a tonhalhalászat folyik.

Földtani eredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óceán kialakulása a déli szuperkontinens a Gondvanaföld feldarabolásával kezdődött kb. 150 millió éve. Az indiai szubkontinens észak felé kezdett mozogni és kb. 50 millió éve ütközött össze Eurázsiával, miközben Afrika nyugat felé sodródott. Ausztrália kb. 53 millió éve vált el az Antarktisztól, és az Indiai-óceán 36 millió éve nyerte el jelenlegi formáját, ezért a legfiatalabb világtengernek tekintik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Világföldrajz, 1356-1357. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világföldrajz. Főszerkesztő: Tóth József. Akadémiai Kiadó, Budapest 2010

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]