Azovi-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 0′ k. h. 36° 30′

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén
A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között.

Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje morje], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.

Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja. A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.

Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.

A tenger északi és nyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi; gyakran okoz feszültséget a két ország között.

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken