Azovi-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azovi-tenger
AzovseaNASA.jpg
A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között
Országok Ukrajna, Oroszország
Hosszúság 340 km
Szélesség 135 km
Felszíni terület 37555 km2
Átlagos mélység 7 m
Legnagyobb mélység 13 m
Elhelyezkedése
é. sz. 46°, k. h. 37°Koordináták: é. sz. 46°, k. h. 37°
Black Sea map.png
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén

Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje morje], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.

Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.

Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.

A tenger északi és nyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi; gyakran okoz feszültséget a két ország között.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]