Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje morje], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.
Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja. A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.
Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.
A tenger északi és nyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi; gyakran okoz feszültséget a két ország között.
[szerkesztés] Források
- Bokor József (szerk.). Azovi-tenger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
|
|||||||||||||||||
