Konstanca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konstanca
Constanţa - Cazino2.jpg
Kaszinó
Konstanca címere
Konstanca címere
Konstanca zászlaja
Konstanca zászlaja
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Polgármester Radu Ștefan Mazăre (PSD)
Irányítószám 900000
SIRUTA-kód 60419
Népesség
Népesség 283 872 fő (2011)[2] +/-
Magyar lakosság 214 (2011)
Község népessége 283 872 fő (2011. október 31.)[1]
Népsűrűség 2273 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 25 m
Terület 124,89 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Konstanca  (Románia)
Konstanca
Konstanca
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 10′ 15″, k. h. 28° 38′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 10′ 15″, k. h. 28° 38′ 50″
Konstanca weboldala
Nemzeti Történelmi és Archeológiai Múzeum
Publius Ovidius Naso szobra
Genovai világítótorony
Konstancai nagymecset és minaret
A kikötő

Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Románia ötödik legnépesebb városa, Dobrudzsa legnagyobb települése, egyben Constanța megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyeszékhely Dobrudzsában található, a Fekete-tenger partján, a fővárostól, Bukaresttől kétszázhuszonkét kilométerre keletre. Északi irányban szomszédos Năvodari és Ovidiu városokkal, délre Agigea községgel, nyugatra Murfatlar városa és Valu lui Traian község, keletre pedig a Fekete-tenger határolja.

Konstanca változatos földrajzi környezetben fekszik, keleti városnegyedei lagúnákkal tarkítottak, északi és középső részei inkább dombvidékes jellegűek, melyek nyugati és déli irányban fokozatosan mennek át síkságba. A városnak hat kilométer hosszú tengerpartja van, ettől északra található Mamaia, a román tengerpart egyik legkedveltebb üdülőövezete, mely egy lagúna partján épült ki, hét kilométeres tengerpartja északi irányban Năvodari hat kilométer hosszú strandövezetével folytatódik.

Területének jelentős hányadát lagúnák foglalják el, északon a Siutghiol-tó, északkeleten pedig a Tăbăcărie-tó. Konstanca szinte egy szigeten fekszik, ugyanis északra és északnyugatra a Poarta Albă-Midia Năvodari csatorna, keletre a tenger, délre valamint nyugatra a Duna–Fekete-tenger csatorna szegélyezi.

Felszíni természetes vízfolyás a város területén nem található, viszont a föld alatt a vizsgálatok szerint egy Duna méretű folyó halad, lassú sebességgel, délnyugatról északkeleti irányba. A város ivóvíz szükségleteit innen fedezik és csak az iparban felhasznált vizet szállítják a Poarta Albă-Midia Năvodari csatornából. Emiatt a legsúlyosabb aszályos időszakokban sem kellett még bevezetni vízkorlátozást a lakosság számára. Konstanca az ország egyetlen települése ahol a víztisztítás ultraibolya sugárzással történik, és nem klórozásos eljárásokkal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Konstanca helyén álló ókori települést Milétoszról származó görög telepesek alapították, időszámításunk előtt a 7. században Tomis néven, mely időszámításunk előtt a 3. századra elérte a polisz rangot. Neve valószínű hogy a görög τομή szóból ered, mely vízmosást, hasadékot vagy hasítást jelent. Egyes feltételezések szerint ez egy legendára utal, ugyanis a görög mitológiában Iaszón és az argonauták itt álltak meg miután ellopták az aranygyapjút Kolkhisz királyától, Aiétésztől. A király üldözte őket, fiát akit az argonauták fogságba ejtettek, meggyilkolták, testét darabokra hasítva szétszórták, arra kényszerítve Aiétészt, hogy felhagyjon üldözésükkel, míg fia maradványait megkeresi, ezzel időt nyertek hogy elmeneküljenek Tomis városától a Boszporusz irányába. Más feltételezések szerint neve inkább a τομή szó vízmosás jelentésére utal, célozva ezzel az egykori település földrajzi elhelyezkedésére a Fekete-tenger partján. Míg megint más vélemények szerint elnevezése a szkíta masszagéta törzsből származó Tomürisz hercegnőre utal.

46-ban a Római Birodalom részévé vált, ekkor kapta a Constantiana nevet, Nagy Konstantin császár (274337) testvéréről Flavia Iulia Constantiaról. Itt töltötte száműzetését és egyben életének utolsó nyolc évét Ovidius római költő.

A város átvészelte a viharos 3. és 4. századot is, amikor számos ostromot élt át, melyeket a hunokok, a gótok és a szkíták indítottak ellene. Eközben Scithia Minor római provincia székhelye lett. A Római Birodalom kettéválását követően, a Bizánci Birodalom része lett, és az is maradt egészen a 7. századig, amikor szláv vándornépek feldúlták.

A középkor elején a város genovai kereskedők befolyása alá került. Ebben az időszakban, a 14. század elején, épült világítótorony a mai napig megmaradt. A 15. században az Oszmán Birodalom része lett, ezzel egy időben veszített jelentőségéből, mivel a törökök nem folytattak kereskedelmet a genovaiakkal.

1865-ben, amikor az angol és francia flotta útban a Krím-félsziget felé az Orosz Birodalom ellen indított háborúban, Konstancában állt meg készleteit feltölteni, a település még viszonylag kis területen helyezkedett el.

1873 és 1883 között német családok telepedtek le, akiket 1940-ben erőszakkal hurcoltak el Németországba, a náci „Heim in Reich” (magyarul: Vissza a Birodalomba) mozgalom keretein belül.

Miután az 18771878-as szabadságharcot követő berlini döntés értelmében a várost Romániához csatolták, Konstanca erőteljes urbanisztikai fejlődésnek indult, ezzel egy időben erőltetett betelepítési programot indított a bukaresti vezetés, a túlnyomó részt tatár és török lakosság mellé nagy számban telepítettek be moldovai románokat valamint mokányokat Erdély hegyvidéki területeiről. I. Károly román király által Románia tüdejének nevezett település az ország első számú kikötőjévé lépett elő, miután Anghel Saligny tervei alapján megépült 1895-ben Cernavodă városánál a Dunai hid, ezzel közvetlen összeköttetést létesítettek Konstanca és az ország többi része között. Ebben az időszakban alapították a Román Tengerészeti Hivatalt. Kialakítottak egy állandó kereskedelmi utat Isztambulig, melyet később az egyiptomi Alexandria városáig megrosszabbítottak. 1895 és 1909 között a kikötőt modernizálták és kibővítették. Fejlesztették a közút és a vasúthálózatot is. A kereskedelem folyamatosan fejlődött, kiépítve a kereskedelmi hálózatot nyugati irányban Marseille és Rotterdam városokig, valamint a part mentén Pireusz és Szaloniki görög kikötőkig.

Fejlődésében jelentősen visszaesett az első világháború alatt, amikor számos történelmi jelentőségű épületet leromboltak a betörő német és bolgár csapatok. A háború után mégis megtartotta kereskedelmi jellegét. A világháborúk közötti időszakban az ország tengeri kereskedelmének 70%-a Konstancán keresztül valósult meg. Ekkor építették a város hajóüzemét, mely a vidék legfontosabb iparvállalata lett.

Románia a második világháborúba a központi hatalmak oldalán lépett be. A kikötőváros fontos stratégiai jelentőséggel bírt, emiatt a szovjet hadsereg rendszeresen bombázta. 1944. augusztus 23-án az ország átállt az antant oldalára. Ennek ellenére a vörös hadsereg előretörésekor, a szovjetek a várost feldúlták, kifosztották, szinte a teljes román tengeri flottát elkobozták.

A kommunizmus érájában a város továbbra is nagy jelentőséggel bírt az ország gazdasági életében. Az 1960 és 1975 közötti periódusban szovjet mintára fejlesztették Konstanca infrastruktúráját, kiépítve több panelnegyedet a város körül, fejlesztve a kereskedelmi flottá és számos üzemet telepítve a régióba. Ezzel egy időben fejlesztették turisztikai központtá is, kiépítve Mamaia üdülőtelepét.

A rendszerváltó forradalom alatt a városban 32 halálos áldozat és 116 sebesült volt. Ennél több áldozat csupán Temesváron, Brăilaban, Szebenben és Bukarestben volt.

Jelenleg a legfontosabb román kikötőváros a Fekete-tengeren, gazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazata pedig a turizmus.

Az 1989-es rendszerváltást követően a város polgármesterei: Gheorghe Trandafir, Tudor Baltă, Corneliu Neagoe, Gheorghe Mihăieș és 2000-től, újraválasztva 2004-ben és 2008-ban, Radu Mazăre.

Pártok a 2008-as választásokon Tanácsosok száma
Szociáldemokrata Párt 19
Demokrata Liberális Párt 5
Nemzeti Liberális Párt 3

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Konstancai nagymecset és minaret, más néven Károly-mecset - nevét I. Károly román királyról kapta, ugyanis 1910-ben ő rendelte el az építését, a városban élő muzulmán lakosság részére. Az építkezések 1912-ben fejeződtek be, először I. Károly, majd pedig II. Mahmud nevét viselte. A helybéli törökök napjainkban is Kral camisi-nak hívják (a Király dzsámija). Az épületegyüttes George Constantinescu tervei alapján készült, aki az anatóliai Konya település mecsete után készítette vázlatait. A minaret 47 méter magas, és 140 lépcső visz fel a torony csúcsába, ahonnan látható a város panorámája, a tengerpart egy része és a Fekete-tenger.
  • Genovai világítótorony - 1300 körül építették genovai kereskedők és hajósok, magassága körülbelül 8 méter.
  • Publius Ovidius Naso szobra - Ettore Ferrari olasz szobrász készítette 1887-ben.
  • Ion Borcea akvárium - a tengerparton található épület A. Bernovschi tervei alapján készült, 57 különböző méretű medencét foglal magába, melyekben mintegy 60 faj közel 2000 példánya látható. Az épületet 1958-ban avatták fel.
  • Kaszinó - a város egyik jelképe, 1909-ben kezdték építeni, az átadása 1910-ben történt.
  • Nemzeti Történelmi és Arheológiai Múzeum - az épület 1879-ből származik.
  • Tengerészeti Múzeum
  • Népművészeti Múzeum
  • Görög templom - 18631865 között épült, Janis Teodoride tervei alapján, Abdul-Aziz török szultán által adományozott telekre.
  • Fantasio színház - 1927-ben épült.
  • Tomis kikötője
  • Római katolikus bazilika - 17. századi alapokra 1885-ben építették Romano de Simon tervei alapján.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konstanca lakossága 1992-ben elérte a 350 581 főt, így akkor Románia második legnagyobb városa volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Konstanca lakossága 310 471 fő volt.

Lakosságának változása
1879 1900 1912 1930 1948 1956 1966 1977 1985 1992 2002
10.419 13.000 27.201 59.164 78.586 99.676 150.276 256.978 319.000 350.581 310.471

A nemzetiségi megoszlás a következő:

1853[3]
Tatárok 1853 35,6%
Görögök 1542 29,6%
Zsidók 344 6,6%
Bolgárok 342 6,5%
Románok 279 5,4%
Romák 127 2,4%
Törökök 104 2,0%
Összesen 5204 100,0%
1895[4]
Románok 2519 24,1%
Görögök 2460 23,6%
Törökök
Tatárok
2202 24,1%
Bolgárok 1060 10,1%
Zsidók 855 8,2%
Összesen 10419 100,0%
1913[5]
Románok 15663 57,6%
Görögök 3170 11,6%
Törökök 2451 9,00%
Zsidók 1266 4,6%
Bolgárok 940 3,4%
Tatárok 277 1,0%
Összesen 27201 100,0%
2002[6]
Románok 286332 92,22%
Törökök 9018 2,90%
Tatárok 8724 2,80%
Romák 2962 0,95%
Lipovánok 879 0,28%
Görögök 546 0,17%
Magyarok 437 0,14%
Örmények 394 0,12%
Németek 197 0,06%
Ukránok 95 0,03%
Olaszok 48 0,01%
Bolgárok 48 0,01%
Zsidók 44 0,01%
Lengyelek 28 0,01%
Szerbek 19 0,01%
Csehek 18 0,01%
Szlovákok 13 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkozott
669 0,21%
Összesen 310471 100,0%

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat jellemzően kontinentális melyet jelentősen befolyásol és változatossá tesz a Fekete-tenger. A tengernek valamint kisebb mértékben a Dunának köszönhetően a levegő páratartalma magas ami meghatározza a levegő hőmérsékletét. Az átlaghőmérséklet + 11,2°C. A legalacsonyabb itt mért hőmérséklet -25 °C volt, 1929. február 10-én regisztrálták, míg a legnagyobb +38,5 °C volt, ezt 1927. augusztus 10-én mérték. Jellemző az egész városra a napkeltekor és napnyugtakor érezhető sós tengeri szellő.


Konstanca éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,0 3,0 7,0 12,0 18,0 23,0 25,0 25,0 21,0 16,0 10,0 5,0 14,0
Átlaghőmérséklet (°C) 1,0 1,0 5,0 10,0 15,0 20,0 22,0 21,0 18,0 13,0 7,0 3,0 11,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 −1,0 2,0 6,0 12,0 16,0 18,0 18,0 15,0 10,0 3,0 −1,0 8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 30 30 20 20 30 40 30 20 20 30 40 40 410
Forrás: Weatherbase.com


Városnegyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 44 városnegyedből áll. Ezek között vannak régi, tradicionális városrészek (Anadolu, Tăbăcăria, Brotăcei, Faleza Nord, Coiciu, Palas, Medeea, Brătianu, Centru, Peninsula, Agigea vagy Viile Noi) és vannak újabbak, melyek főleg a kommunizmus idején épültek (Tomis I, II, III és Nord, Abator, CET, Km 4, 4-5 és 5 ,Faleza Sud (Poarta 6)). A negyedeknek nincs közigazgatási vagy adminisztratív jogosultságuk, ellentétben például Bukarest városnegyedeivel, hivatalosan az országos valamint a helyi népszavazások alkalmával, a választói körzetek kialakításánál veszik figyelembe őket. Határaik nincsenek pontosan meghatározva, egyetlen kivétellel, Mamaiaba érve ugyanis egy kapu alatt halad át az út, mely jelzi a turistaparadicsom bejáratát.

  • Abator
  • Anadalchioi
  • Badea Cârțan
  • Boreal
  • Brătianu (Salvare)
  • Casa de Cultură
  • Centru
  • C.E.T.
  • Coiciu
  • Dacia
  • Energia
  • Faleză Nord
  • Faleză Sud (Poarta 6)
  • Far
  • Gară
  • Groapă
  • Halta Traian
  • I.C.I.L.
  • I. C. Brătianu
  • Inel I
  • Inel II
  • Km. 4
  • Km. 4-5
  • Km. 5
  • Mamaia
  • Medeea
  • Palas
  • Palazu Mare
  • Peninsulă
  • Pescărie
  • Piața Chiliei
  • Piața Griviței
  • Port
  • Tăbăcărie
  • Tomis I
  • Tomis II
  • Tomis III
  • Tomis IV
  • Tomis Nord
  • Trocadero
  • Unirii
  • Victoria
  • Viile Noi
  • Zona Industrială

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen mintegy ötszáz oktatási intézmény: napközi, óvoda, iskola és egyetem működik. Konstanca Románia egyik fontos egyetemi városa, ahol nyolc egyetem található.

Egyetemek:

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelentős ipari, kereskedelmi és turisztikai központ. 2008 első felében Konstancán és a megyében 3144 új céget jegyeztek be, ezzel az ország harmadik legdinamikusabban fejlődő régiója, Bukarest és Kolozs megye után. A konstancai kikötő Európa 11. legforgalmasabb kikötője volt 2008-ban.[7]

A turizmus a város gazdaságának egyik jelentős ágazatává vált, annak ellenére hogy a kikötő és a hajóüzem a partszakaszának jelentős részét elfoglalja, de Mamaiaba valamint a környező üdülővárosokba érkező vendégek felkeresik a megyeszékhely látnivalóit is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban található fontosabb sportegyesületek:

  • HCM Constanța (kézilabda)
  • Farul Constanța (futball)
  • VCM Constanța (röplabda)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konzulátusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kínai Kínai Konzulátus
  • Görög Görög Konzulátus
  • Orosz Orosz Konzulátus
  • Török Török Konzulátus
  • Finn Finn Tiszteletbeli Konzulátus
  • Francia Francia Tiszteletbeli Konzulátus
  • Olasz Olasz Tiszteletbeli Konzulátus
  • Libanon Libanoni Tiszteletbeli Konzulátus
  • Brit Brit Tiszteletbeli Konzulátus
  • Norvég Norvég Tiszteletbeli Konzulátus
  • Szíria Szír Tiszteletbeli Konzulátus
  • Magyarország Magyar Tiszteletbeli Konzulátus

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. 1853
  4. 1895
  5. Ioan N Roman, La population de la Dobrogea d'après le recensement du 1er janvier 1913 in La Dobrogea Roumaine, Bucharest, 1919
  6. 2002 census results
  7. A világ kikötőinek rangsora (2008) (pdf). (Hozzáférés: 2012. április 8.)(angolul)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • város: Legnépesebb városok. www.insse.ro. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
  • 1853: Liliana Monica Bălașa: Dobrogea în Secolele VII-XIX. Evoluție istorică. Bukarest: (kiadó nélkül). 2005. 202. o.  
  • 1895: Lucian Boia: History and Myth in Romanian Consciousness. (hely nélkül): Central European University Press. 2001. 182. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstanca témájú médiaállományokat.

Weboldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]