Kaszpi-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaszpi-tenger
Caspian Sea from orbit.jpg
A Kaszpi-tenger az űrből
Hely Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán
Felszíni terület 371 000 km2
Legnagyobb mélység 1025 m
Víztérfogat 78 200 km3
Tszf. magasság -28 m
Elhelyezkedése
Kaszpi-tenger  (Oroszország)
Kaszpi-tenger
Kaszpi-tenger
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 40°, k. h. 51°Koordináták: é. sz. 40°, k. h. 51°
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszpi-tenger témájú médiaállományokat.
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov)

A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával.[1] Belső, zárt víztömeg Oroszország és Irán között. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, azt sósnak találták.[2] Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek. Ismert a Hét tenger egyikeként is.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Golesztán tartományok), Türkmenisztán, és Kazahsztán határolja. Része a türkmenisztáni parton a Kara-Bogaz-öböl.


Városok a Kaszpi-tenger közelében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:

Szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földtörténetileg a Kaszpi-tenger a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött, a pliocén végéig létező Paratethys-tenger maradványa a Fekete-tengerrel és az Aral-tóval együtt.

A Behshahr város közelében található Huto barlangban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület.[3]

Szénhidrogén-tartalékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye.[4] Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 milliárd köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.[forrás?]

A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.[forrás?]

Környezeti ártalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Kaszpi-tenger adatai. LakeNet.
  2. A világ nagy tavai. Factmonster.com.
  3. [1]
  4. [2]
  5. Pusztulnak a fókák a nagy melegben, 2007. május 3. (Hozzáférés: 2008. június 24.)