Égei-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Égei-tenger
Aegean Sea map.png
Az Égei-tenger
Országok Görögország, Törökország
Hely a görög félsziget és Anatólia között
Felszíni terület 214 000 km2
Legnagyobb mélység 3 543 m
Szigetek görög szigetvilág
Elhelyezkedése
Égei-tenger (Európa)
Égei-tenger
Égei-tenger
Pozíció Európa térképén
é. sz. 39°, k. h. 25°Koordináták: é. sz. 39°, k. h. 25°
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Égei-tenger témájú médiaállományokat.

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kissamos-öböl

Az ókorban többféle magyarázat is létezett a tenger nevének eredetére. Az egyik szerint a nevét az Aegae (ma Vergina, Görögország) városáról kapta, vagy Aegea-ról, az amazonok királynőjéről, aki a tengerbe fulladt. Más verziók szerint Aegeusról, Thézeusz apjáról kapta a nevét, aki a tengerbe ölte magát, mikor fiát halottnak hitte.

A tenger görög neve Αἰγαῖον Πέλαγος (Aigaion Pelagos, újgörög nyelven Αιγαίο Πέλαγος, Aigaio Pelagos), török neve Ege Denizi. Levezethetjük még a nevet az egyik ógörög dialektus αἶγες (aiges) szavából, melynek jelentése hullámok (Hészükhiosz; a αἴξ (aix) „kecske” szó metaforikus használatából), innen származik a „hullámos tenger” szó. De lehetséges az is, hogy a αἰγιαλός (aigialos) „part” szóból származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tenger partján két ősi civilizáció is született, az egyik a krétai Minosz civilizáció, a másik a peloponnészoszi Mükéné civilizáció. Később olyan városállamok épültek a partján, mint Athén és Spárta. Később a területen perzsák, rómaiak, bizánciak, velenceiek, szeldzsuk törökök és oszmánok éltek. Az Égei-tenger volt többek között a demokrácia bölcsője is.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Égei-tenger az űrből

A tenger déli-délnyugati része a Krétai-tenger, északi része a Trák-tenger.

Az égei-tengeri szigeteket hét részre oszthatjuk: a trákiai-tengeri csoportra, a kelet-égei csoportra, az északi Szporádokra, a Kükládokra, a Szaróni szigetekre, a Dodekanéz szigetekre és Krétára. Az archipelágó szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott. Az égei-tengeri szigetek nagy része a szárazföldön húzódó hegyvonulat tagjai. Az egyik hegylánc végigvonul a tengeren egészen Khiosz szigetéig, egy másik Évia szigetén át Szamoszig, egy harmadik Peloponnészoszon és Krétán át Rodoszig, elválasztva az Égei-tengert a Földközi-tengertől. A szigetek nagy részén csendes, biztonságos öblöket találunk, de a navigálás az Égei-tengeren meglehetősen nehéz. A szigetek egy része vulkanikus eredetű, másokon márványt és vasércet bányásznak. A nagyobb szigetek termékeny talajjal rendelkeznek. Két nagyobb sziget Törökországhoz tartozik: Bozcaada (görögül: Τένεδος Tenedosz) és Gökçeada (görögül: Ίμβρος Imvrosz).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aegean Sea (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]